Fraknó az Esterházy hercegek ősi vára Burgenlandban. Elég távol esik Havasalföldtől és Drakula fejedelemségétől.  Az Esterházyakról pompázatos kastélyok, Joseph Haydn vagy a művészetek bőkezű pártolása jut eszünkbe, legkevésbé sem az ellenlábasait válogatott kegyetlenkedésekkel kiírtó III. Vlad Tepes. Talán ezért is meglepő, hogy az Esterházy család és a véreskezű havasalföldi "karóbahúzó" egy ponton azért mégis összetalálkoztak. Egy furcsa 17. századi rokonságtörténet ez, ami érthető okokból tényleg nem került be nagybetűkkel a barokk történetírásba. Viszont érdekes.

Az Esterházyak és Vlad Tepes közös története voltaképpen Esterházy Miklóssal (1583-1645), a dinasztia megalapítójával kezdődik. Indítsuk hát innen a történetet.

Ő az első igazán ismert Esterházy, a Pozsony környékéről származó család délceg és különc tagja, akiről köztudomású, hogy ügyes házasságpolitikus volt. Kevéske vagyonnal indult az életnek, ám mindkét házasságát igen bölcsen intézte, így elképesztő méretű földbirtokra, mesés gazdagságra tett szert. S bár tudjuk, hogy a vagyonosodásnak a jó házasság általában véve igen gyümölcsöző útja, ez azért mégiscsak kevés lett volna egy olyan nagy ívű karrierhez, melyet Esterházy Miklós (1625-től az ország nádora) futott be. A családról úgy tartják, a feleségek a gazdagságot, Esterházy pedig a tehetséget adta hozzá. Tény, hogy Esterházy a linzi gyűlésen a magyar rendek képviseletében elmondott, állítólag bravúros beszéde egy igen magasra ívelő pályát indított el. A beszéd sajnos nem maradt fenn, viszont Esterházy ezzel a főrendi másodvonalból ügyesen a legelsők közé emelkedett, s lett az ország egyik legbefolyásosabb, leggazdagabb és legnagyobb birtokkal rendelkező főura.

Esterházy Miklós nádor

Forrás: wikipédia

A vagyonnal és a magas tisztséggel együtt járt az előkelő élet is. Esterházy Miklós értékes könyvtárat és gyűjteményt hozott létre a lakompaki kastélyában és gyűjteni kezdte a hadizsákmányt, drágaságokat, műkincseket, amiket - a történetünk szempontjából érdekes - Fraknó várában helyezett el.

Miután a vezekényi csatában egyszerre odaveszett négy Esterházy is, Miklós nádor után a második fiú, a nagyon fiatal és műkedvelő Pál (1635-1713) lett az, aki tovább vitte a család ügyeit.

Ő az első hercegi rangú Esterházy - szintén nádor - akinek főrendi dolgai mellett, hasonlóképp volt tehetsége ahhoz, hogy ne csak a lenyűgöző méretű vagyon megtartásáról gondoskodjék, hanem bővítse is Fraknóban a megörökölt gyűjteményeket. (Figyelemre méltó érdekesség, hogy a műpártoló Pál herceg egy a korban igazán modernnek számító végrendelettel a vagyont elidegeníthetetlen hitbizománnyá tette, ezzel akadályozva meg a kincsek esetleges későbbi széthordását.)  

Az Esterházy család felemelkedését tekintsük hát előzményfeltáró bevezetésnek, máris kiderül, hogyan keveredik a történetbe Drakula. 

Esterházy (I.) Pál herceg

Forrás:  wikipédia

Pál herceg úgy gondolta, hogy az igen gyorsan az arisztokrácia csúcsára ért, főrendi Esterházy családnak fel kell mutatnia híres elődöket, hősként tisztelt ősöket is, ezért kezdett a családfa felállításába, őskutatásba. Az értékes műkincs- és fegyvergyűjtemények mellett, létrehozott egy történelmi személyiségeket, fejedelmeket, nádorokat, főurakat ábrázoló, több száz festményből álló, az Esterházy család tagjait is reprezentáló galériát. (A gyűjteményben számos, művészettörténeti szempontból különleges portré található.) Tény azonban, hogy ide olyan portrék is kerültek, melyek valójában az Esterházy család kitalált őseit ábrázolják. 

Esterházy Pál nem csak kutatta az elődöket, némi fantáziával ki is találta a családfát. (Ezt a fantáziára alapozott őskereső módszert egyébként állítólag más arisztokrata család is alkalmazta.) Így került a családba Európa szinte valamennyi uralkodóháza, a hunok királya, Attila és a bibliai Noé, valamint az Esterházyak ősatyja, Paul Estoras, aki a legenda szerint még 117 évesen is győzedelmesen forgatta kardját a csatákban. Ezzel a módszerrel került ide egy másik kitalált ős, III. Vlad Tepes, azaz Drakula is. Pál herceg eme rokoni szál magyarázatára persze végigvezetett egy bonyolult családi kapcsolatrendszert az Esterházy nemzettség és a 15. században élő, a török-oszmán seregek ellen ádáz harcot vívó, kegyetlen havasalföldi vajda között, aki a törökök elleni harca miatt egyébként a nemzeti ikonok egyike volt.  

Így került hát a korban csak "karóbahúzó" melléknevet viselő havasalföldi fejedelem, III. Vlad Tepes az Esterházy családba.

Esterházy Pál nyilván nem tudhatta, amit mi már igen, hogy III. Vlad a 19. században majd egy horror regényben, később pedig hollywoodi figuraként híresül el és köszön vissza ránk a vámpírtörténetek rémes alakjaként, Drakula néven. 

Ezek után az már csak tényleg hab a tortán, hogy a Fraknóban lévő III. Vlad Tepest ábrázoló festmény, melyet egy arckép alapján festettek meg, a havasalföldi vajda ma világszerte egyetlen fennmaradt egészalakos ábrázolása.

Ezekből a forrásokból szemezgettem: Hősök, kincsek, hadizsákmányok - múzeumi füzet, Péter Katalin: Esterházy Miklós, Szilágyi András: Az Esterházy kincstár