Nagyon közel a nyugati határszélhez három lenyűgözően szép középkori vár áll: Lánzsér, amely a legnagyobb erődvár volt valamikor, de soha nem ostromolták, Németújvár, ahol Hunyadi Mátyást akarták kiütni a királyságból és Léka, ahol az elképesztően kegyetlen, sötét középkori kínzóeszközt, a vasszűzt őrzik.  Vártúra Burgenlandban. 

1. Közép-Európa legnagyobb erődítménye 

Landsee – A Lánzséri várrom

Lánzsér, ez a különleges hangulatú várrom egykor Nyugat-Magyarország leghatalmasabb vára volt. A 12. század második felében kezdték építeni, majd a török időkben építették szinte bevehetetlen erőddé. Elképesztő, hogy a várrom legrégebbi része, a 12-13. században épült lakótorony falai legalább 10 méter szélesek, pontosabban vastagok. A sors fintora, hogy ennek a monumentális erődítménynek azonban sohasem volt hadászati, védelmi jelentősége, több száz éves története során egyetlen egyszer sem ostromolták hadak. Ellenben felrobbant a lőportornya 1707-ben, a Rákóczi szabadságharc idejében, s ennek következtében gyakorlatilag megsemmisültek a várfalakon belüli épületek. Az újjáépítés után, néhány évtizeddel később egy tűzvész is pusztított, ezt követően ez a méreteiben lenyűgöző vár teljesen lakatlan lett.

A várrom ma is az Esterházyak tulajdona, még Esterházy Miklós felesége, Dersffy Orsolya hozományaként került a család birtokába 1612-ben. Pazar kilátás nyílik innen minden irányba: a Pannon-síkságra, az Alpokaljára és az Irottkő hegycsúcsra.

A Lánzséri-hegység Natúrparkban (Naturpark Landseer Berge) fekvő impozáns várromot március végétől október végéig tudjuk megnézni, naponta 9 órától sötétedésig látogatható. A falakon számos információs tábla van (magyar nyelvű feliratokkal is), így jól el tudunk igazodni.  A várromot szinte érintetlen természeti környezet veszi körül, környékén bóklászni önmagában is élmény.

 2. A legrégebbi

Güssing - Németújvár

A dél-burgenlandi Güssing (Németújvár) valószínűleg a legrégebben épült erődítmény ezen a vidéken, soha nem tudta bevenni ellenség és soha nem rombolták le. Egy vulkán kúpján ül, pontosabban egy vulkanikus eredetű hegy tetején. Szerencsére vulkáni tevékenységet a vár közel 900 éves története során nem jegyeztek fel, ellenben sok más érdekességet igen. Burgenland legrégebbi váráról - melyet a Batthyány-család ősi fészkeként ismerünk - talán kevésbé tudott, hogy történt itt egy ellenkirály választás is, méghozzá Mátyás király ellenében.

Röviden a történet:

Legfőbb koronázási ékszerünk, a Szent Korona 1440-ben került el Visegrádról, amit Erzsébet királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné Wolfram Ilona egy vánkosba rejtve lopott el. A korona - V. László révén - Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokába került, amit László halála után Frigyes nem adott vissza. De nem csak hogy megtartotta, megpróbálta megszerezni az akkor már királlyá választott Mátyástól a magyar trónt is. Ennek érdekében Frigyes a Mátyás uralmát ellenző főurakkal szövetséget kötött, s megválasztatta magát királynak. A Garai-Újlaki liga 1459-ben itt, a güssingi várban kiáltotta ki ellenkirálynak Habsburg Frigyest. Mint tudjuk, később Mátyás békét kötött a Garai-Újlaki párttal és elég nagy árat fizetve érte, de visszaszerezte a koronát.

Göngyölíthetnénk tovább a történelem fonalát, de térjünk inkább most vissza Németújvárhoz.

Güssing nagyon korai története kissé kacifántos, II. Géza királyig nyúlik vissza, aki behívott az országba egy Grafen Wolfer nevű embert és neki ajándékozta a Kyscen hegyet. Ezt a nevet a Képes Krónika jegyzi, hogy honnan ered, azt csak találgatni lehet, vannak, akik szerint Kőszín vagy Kisszent szavakból.

Erre a stratégailag meghatározó pontra a 12. század közepe táján építettek várat és kolostort, ekkor még fából. Nem sokkal később III. Béla király aztán már kőből építette ide "a kisszini hegyre, kitéve az ellenségnek, mint valami céltábla” az új várat. Ekkor kapta a Grác (Graz)-Körmend útvonal ellenőrzésére is szolgáló hely - a Novum Castrum, vagyis Újvár (1198) nevet. Az új vár azon kevés helyek közé tartozott az országban, amit a tatárok 1242-ben hiába ostromoltak, nem tudtak bevenni.

A vulkáni kúp tetejéről itt is tökéletes a kilátás a vidékre, nem csoda, hogy a vár kiváló védelmi pont volt, jó szolgálatot tett minden időben. Úgy tartották, ezt a csúcsot az isten is várhelynek teremtette. Ma egy felvonóval lehet feljutni a tetejére, ahol leginkább esküvői ceremóniák részeként párok fotózása zajlik.  

Később Güssing várát II. Lajos király adományozta fiatalkori barátjának, Batthyány Ferencnek a török elleni harcokban való sikeres részvétel jutalmául, s ettől kezdve a hely története végérvényesen összeforrt a Batthyány-család történetével. 

A magyar reformáció kiemelkedő egyénisége, a világlátott és nyugati műveltségű, nyolc nyelven is beszélő Batthyány Boldizsár, szellemi központot hozott létre itt. 1582-ben támogatta egy nyomda alapítását, amely három év alatt 16 könyvet adott ki, közöttük nyolcat magyar nyelven. Az itteni nyomdában látott napvilágot Clusius híres botanikai szakszótára, amely a pannon vidéken előforduló növényeket vette részletesen számba. Clusius a kor egyik legnagyobb botanikusa volt, a magyarországi növények felkutatásában és megismertetésében elévülhetetlen érdemekkel.

Güssinget a 16-17 században már nem ostromolták, kiesett a főbb török hadjáratok útvonalából. A 18. században pedig már egyre kevésbé törődtek a lakóhelynek kényelmetlen és szűk építménnyel, így 1775-ben elszállították belőle az utolsó ágyukat és fegyvereket is. Sőt, az épületek egy részét is lebontották, az ablakokat nagyrészt befalazták, a tetőket leszedték. II. József ugyanis minden tetővel ellátott házat és minden utcára néző ablakot megadóztatott, ezért a Körmendre költözött Batthyány-család eképpen próbálta meg csökkenteni adóterheit. A 20. század elején Batthyány Iván kezdte meg az akkora már erősen romos építmények helyreállítását. Neki köszönhető, hogy a vár nem vált lakatlan torzóvá. Ma alapítvány gondozza a várat. 

3. A legfélelmetesebb

Lockenhaus - Léka vára

Léka, ez a titokzatos fellegvár a nyugati határvidék első kővára volt, mely eredetileg a német betörések ellen épült a 13. század elején. Ellent állt szinte minden ostromlónak, tatárnak, töröknek. Mint királyi várat először a soproni Bana ispán birtokolta, aztán pedig „kézről kézre járt”. Valamikor Nádasdy birtok volt, miután azonban a Wesselényi összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót fő-és jószágvesztésre ítélték, Esterházy Pál herceghez került. Az 1960-as években vette meg egy osztrák író és ma ezt a várat is egy alapítvány gondozza. Van itt múzeum, számos koncert, program. 

Léka impozáns vártornyai tényleg szinte mesebeli természeti környezetben, az Irottkő Natúrparkban nyújtózkodnak az ég felé. De valójában - a szépen gondozott és belül is látványos - Léka vára maga a sötét középkor, talán tényleg sötét titkok őrzője, amit templomos lovagok és rejtélyes szabadkőműves találkozók vagy éppen a vérgrófnőnek hívott Báthory Erzsébet mondája leng körül. Ám az itt lakó Közép-Európa legnagyobb denevér kolóniája, az elképesztő kínzókamra, a házasságtörő asszonyok kínzására felállított döbbenetes szerkezet, a vasszűz, no és Burgenland legrégebbi freskói tényleg mind valóságosak. 

A vasszűz egy közel 2 méter magas, emberi alakot nagyjából formázó alkalmatosság, melyből éles vasszögek álltak ki. Főképpen a házasságtörő asszonyokat bűntettek ezzel, akiket amikor belekényszerítették a szekrénybe, rájuk zárták az ajtaját. Ha legközelebb erre járunk, megnézzük közelről ezt is.  

Fotók: saját