Nem kis feladat jutott osztályrészül a kor egyik jelentős sebészorvosának, a magyar egészségügy kiemelkedő alakjának, Lumniczer Sándornak. Az 1848-49-es szabadságharc egészségügyi főnöke volt, akinek az utolsó hónapokban a Görgei vezetése alatt álló, meggyengült, menekülő seregtestek harcképességét és általános egészségi állapotát kellett fenntartania. Lumniczer a magyar esztétikai sebészet egyik úttörője, a szabadságharc orvos hőse volt.
A Lumniczer család kiemelkedő tudású orvosdinasztia volt, Lumniczer Sándor nagyapja híres botanikus, egyébként pozsonyi főorvos, anyai nagybátyja pedig Schoepf-Mérei Ágost, akit a hazai gyermekorvoslás megalapítójaként tisztelnek. Még két híres orvos nevét kell említeni a családból: a szintén kiváló sebészként számon tartott Lumniczer Sándort (1896-1958), agyaggalamblövő olimpiai- és világbajnokot, illetve Lumniczer dédunokáját, Szentágothai János Kossuth-díjas anatómust, az MTA volt elnökét.
Lumniczer Sándor 1821-ben, a Sopron vármegyei Kapuváron látta meg a napvilágot az Esterházy uradalom jószágigazgatójának gyermekeként. A gimnázium felsőbb osztályait a soproni Líceumban és Pozsonyban végezte.
Pesten és Bécsben járt orvosegyetemre, kortársai, barátai a kor legnagyobbjai, Balassa János, Korányi Frigyes, Markusovszky Lajos, Semmelweis Ignác voltak.
Lumniczer 1848 augusztusában lépett be a honvédseregbe, harcolt a schwechati ütközetben, a téli és tavaszi hadjárat szinte mindegyik nagy csatájában. A tavaszi hadjárat alatt Görgei seregének igazgató törzsorvosává léptették elő.
Fotó: Illusztráció, Than Mór festménye - Tápióbicskei ütközet - wikimédia
Az időszakhoz kapcsolható egy orvostörténeti érdekesség.
1846-ban Amerikában feltalálták és először alkalmaztak éterbóditást. Az esemény óriási hatással volt a sebészet fejlődésére. Néhány hónappal később, 1847-ben, a Pesti egyetem egyik ódon termében Balassa János orvos egy műtét során bemutatta az új módszert a magyar orvostudomány nagy ígéretei, fiatal orvosok előtt, az eseményen Lumniczer Sándor is jelen volt. Nem sokkal később az éterbódításnak a harctéren is fontos szerep jutott.
A magyar szabadságharcban használtak először a világon hadi sebesültek ellátásához kloroform narkózist, egy évvel Amerikában történt felfedezését követően.
Lumniczert Görgei támogatásával 1849 júliusában nevezték ki a hadügyminisztérium "Egésségi Osztályának" főnökévé, aki egyben a központi kórházak vezető sebésze is volt. Bár számos kiváló sebész dolgozik a honvédseregben, ő írja meg az első magyar honvéd sebészorvosi könyvet. Görgei kitűnő szervezőként méltatja a fiatal, 28 éves orvost, aki gyors és hatékony intézkedéseivel biztosítani tudta a legfontosabbat, a betegellátást, s nem csak a tábori kórházakban. Ebben az időszakban a sebesültek és a betegek száma egyre csak nőtt, a kimerült menekülőkkel teli országban nem volt már kötszer, gyógyszer, az élelemhiány, a nélkülözések ezrével szedték az áldozatokat.
Fotó: Illusztráció, Than Mór festménye: Komáromi csata - wikimédia
Fotó: Illusztráció, Than Mór festménye - II. Komáromi csata - wikimédia
A szabadságharc utolsó heteiben Lumniczer kolerában megbetegedett, de betegen is követte a kormányt Aradra. Világosnál ott volt a fegyverletételnél, utolsók között oldotta le magáról az orvosi táskát és a kardot. A fegyverletétel után besorozták az osztrák hadseregbe, ahol közkatonaként, betegápolóként kellett szolgálatot teljesítenie.1850-ben térhetett vissza Pestre. Idővel újra dolgozhatott, a Szent Rókus Kórház sebészeti osztályait vezette, később taníthatott is, előadásait saját rajzaival tette szemléletessé. Sebészeti klinikáján ő vezette be először az antiszeptikus sebkezelési eljárást.
Fotó: semmelweis.museum.hu
Lumniczer 1844-ben írt doktori disszertációját a hazai plasztikai sebészet alapvetésének tekintik, ez az első magyar nyelvű plasztikai sebészeti tankönyv.
A képen a Lumniczer érfogó egy aranyozott példánya. A róla elnevezett vérzéscsillapító eszközt a sebészek ma is használják. 
Fotó: semmelweis.museum.hu
Az 1880-as években már több szakmai elismerés is éri, a Magyar Királyi Orvosegyesület elnöke lesz, tevékenyen részt vesz az Országos Közegészségügyi Tanács és a Magyar Vöröskereszt létrehozásában. Királyi, majd főrendiházi tanácsos, később pedig a főrendiház tagja is.
Lumniczer a szabadságharcot követően, nevében a németes tz betűket cz-re változtatta, innentől így írja már le a nevét. 1892-ben tüdőbetegségben hunyt el Budapesten, emlékét szülővárosa, a kapuvári Lumniczer Sándor kórház a nevében is őrzi.
Fotók: Lumniczer arcképe-wikimédia, Vasárnapi Újság-wikimédia
Források, ahonnan szemezgettem: Antall József: Lumniczer Sándor és a pesti orvosi iskola, Magyar Plasztikai Sebészeti Helyreállító és Esztétikai Társaság honlapja, Kapuvár város honlapja.
