Ezen a nyáron a nyugati országokból érkező vendégek először léphettek be különösebb procedúra nélkül az országba. Huszonnégy órát maradhattak, hogy szórakozhassanak a vasfüggöny mögött egy jó kis kulturális fesztiválon. Az 1963-as esztendő ezért lett egy legendás jó év a Soproni Ünnepi Hetek történetében.
Kép: Fortepan - Bauer Sándor 1963 - A soproni Lenin körút (várkerület). A felvétel a Soproni Ünnepi Hetek idején készült.
1963-ban a Soproni Ünnepi Hetekre érkező külföldiek a szabályokhoz képest rendkívüli módon, vízum nélkül léphették át a határt, de csak 24 órán át maradhattak Sopronban. Feltétel volt persze, hogy az útlevelük mellé érvényes meghívójuk, azaz a fesztiválra szóló jegyük legyen.
Jött, látott, visszament és hozott még vagy kétszáz falubélit
A vízum nélküli utazás lehetősége igazán nagyot szólt. Ezrével özönlöttek a városba az amerikaiak, olaszok, belgák, franciák, akik éppen Ausztriában turistáskodtak, és ha már ott voltak, átugrottak egy kis kultúrát szippantani Sopronba. Hosszú sorok kígyóztak a határállomásnál és 20 Schilling befizetése ellenében már emelkedett is a piros–fehér–zöld sorompó. Három hétre megváltozott minden, nem csak a városban, a határállomáson is. Kapkodtak a határőrök, statisztikájuk szerint 7 percenként 30 autót engedtek be az országba.
A vendégek zöme persze osztrák volt: az egyik közeli burgenlandi faluból valaki átjött körülnézni, maradt egy órát, aztán hazament és "kétszázadmagával" tért vissza Sopronba. Az eset talán nem legenda: a történetet a Népszabadság 1963. július 9-iki száma is megírta.
Kép: Fortepan - Bauer Sándor - 1963 - "Alkalmi vízummentességet hirdető plakát a Soproni Ünnepi Hetek idején."
Sopronnak nagyon bejött
Évekkel korábban, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon vetett be a kádári Magyarország hasonló "korszakalkotó" kezdeményezést vízum ügyben. Az Atomium lábánál felépített pavilonban a magyar étterem a világkiállítás legvonzóbb gasztronómiai különlegessége lett. Annyi volt az érdeklődő, hogy csak hetekkel előre lehetett asztalt foglalni. Ezek mellé jött a "villámgyors" ügyintézés, aki itt az idegenforgalmi pultnál jelentkezett, gyorsított eljárásban, 24 óra alatt kaphatott vízumot Magyarországra és már indulhatott is.
A kiállítás 6 hónapja alatt ugyan csak néhány százan éltek ezzel a lehetőséggel, de a pártvezetés úgy vélte, a nyugati nyitás elindult, a jég megtört és megkezdődhetett az olvadás időszaka az idegenforgalomban is.
Ami az 1963-as Soproni Ünnepi Heteket illeti, a dolog nagyon bejött. A Soproni Ünnepi Hetek százezer látogatót fogadott a három hetes kulturális fesztivál alatt, és ebből több mint 34 ezer vendég csak úgy, vízummentesen külföldről jött.
Kép: Fortepan - Nagy Gyula - Fúvosok a Hűségkapu és a Városháza előtt
A kulturális programkínálat pazar volt, a produkciókat is mintha az új idők új szelei fújták volna Sopronba: Változnak az idők című vígjátékkal jött a Madách Színház, játszották a Vád és varázslat című darabot, az Operaház a Bohém életet mutatta be, a Vasas Művészegyüttes pedig a Vidám Sopron című vetélkedővel érkezett az ünnepi díszbe öltöztetett városba.
Az esemény házigazdája, a városi tanács végrehajtó bizottsága a sikerek láttán szintén nagyon vidám volt, ugyanis nem csak a látogatószám ugrott az egekig. A gazdasági haszon is (a politikairól nem is beszélve) igen szépen alakult.
A díszbe öltöztetett város - nemzetek zászlói lobogtak a Lenin körúton (ma Várkerület), a Mária-szobornál.
Képek: Fortepan - Bauer Sándor - 1963 - A felvétel a Soproni Ünnepi Hetek idején készült.
Annyi sör és bor fogyott, amennyit nem is lehetett meginni
Ismert történet, hogy az 1950-es évek végén Budapestre, az ország akkor legjobb szállodájába, a Margitszigeti Nagyszállóba érkező angol turisták - nem bízva a magyar szolgáltatásokban és azok színvonalában - az otthonról magukkal hozott teát iszogatták.
Na, ez Sopronban nem így volt. A városban megteltek az éttermek, borozók, "borharapók" és "zöldkertek",még az utcákon a színes ponyvával fedett alkalmi árusító helyeken is tömegek álltak sorba hideg sörért, soproni kékfrankosért, jól fogyott a paprikás csirke és a halászlé.
Ha lehet hinni a pártlap beszámolójának, egyetlen napon 900 hektoliter sör, 12 ezer palackos sör, 70 hektoliter bor és 10 ezer palack üdítő fogyott el. Ezt az ütős mennyiséget szinte lehetetlen volt elfogyasztani egyetlen nap alatt még ekkora tömegnek is - miután a 900 hektó sör csak önmagában jelent 90 ezer litert, azaz 180 ezer nagy korsót. Ha ehhez hozzátesszük még a 12 ezer darab palackos sört és a 70 hektó, azaz 7 ezer liter bort, ami durván 35 ezer nagyfröccsöt ad ki, akkor nagyjából minden vendég 10 egységi szeszes italt (sört, fröccsöt) eresztett le a torkán egy csúcsnapon, amikor is húszezer látogatója volt a fesztiválnak.
Képkivágás: Népszabadság 1963. július 14. száma
Végül is ez az a gigantikus italmennyiség (akár füllentés volt, akár nem) talán fel sem tűnt senkinek, a lényeg az idegenforgalom élénkítése és az eredmények voltak. A vendégeknek és a soproniaknak pedig a fesztiválhangulat.
Kép: Fortepan - Bauer Sándor - Lenin körút (Várkerület) háttérben a Pannónia Szálló.
Kép: Fortepan - Bauer Sándor - Széchenyi tér
Az akkoriban nagyon kedvelt Borostyán cukrászda a Deák térnél. (A cukrászda már nem létezik.)
Képek: Fortepan - Bauer Sándor - 1963
Kép: Fortepan - Tóth Lajos (1966) Fertőfi tér - a színház előtt egy városnéző busz és a várakozó turistacsoport.
Információs tábla szintén az 1963-as Soproni Ünnepi Hetek idején. Ha a tábla még ma is itt lenne és követnénk a Turistatábor-Camping irányát, pont oda érkeznénk, ahol napjainkban a VOLT fesztivált rendezik.
Kép: Fortepan - Bauer Sándor - 1963 - "Útbaigazító táblák a Deák tér - Batsányi utca sarkán, a Soproni Ünnepi Hetek idején."
Epilógus
A Soproni Ünnepi Hetek most is rangos összművészeti fesztivál, 2017-ben ünnepelte 60. évfordulóját. A dologhoz tartozik még, hogy elsőként Csehszlovákiával indult meg az úgynevezett "betétlapos utazás" és nem sokkal később már a nem szocialista országokból beutazó turisták is megkaphatták 24 óra alatt a vízumot.1964-ben a Magyarországra látogató külföldiek száma pedig jócskán átlépte az 1 millió főt.
A témához kapcsolódó korábbi posztok:
Határállomás, ahol a fél ország megfordult
Egy fantasztikusan szép kilátó a soproni Lővérekben
5 varázslatos hely a soproni erdő mélyén
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytárból:
Népszabadság 1963. július 14.
Népszabadság 1963. július 9.
Népszabadság, 1963. július 23. lapszámok
Hahn Lívia: Külföldi turisták Magyarországon
Fiziker Róbert: Fejezetek az osztrák-magyar kulturális kapcsolatok történetéből (1963-1970)