Gonzaga Eleonóra nem csak szenvedélyes vadász, hanem szépérzékkel, remek ízléssel megáldott, művészetet kedvelő magyar királyné volt. Szokatlan összefüggésben rendhagyó sétát teszünk Európa egyik legszebb kastélyparkjában, a bécsi Schönbrunnban. 
Gonzaga Eleonóra Anna mantovai hercegnőként ment feleségül II. Ferdinánd német-római császár - cseh és magyar királyhoz. A házasságkötés Innsbruckban történt 1622 februárjában, majd néhány hónapra rá az asszonyt magyar királynévá koronázták Sopronban.
Schönbrunn kapcsán Gonzaga Eleonórát nem gyakran említik az útikalauzok. Talán túl régen történt, hogy a vadászni szenvedélyesen szerető császárné-királyné, a korábban Katterburgnak hívott császári vadasparkban felépítette az első igazán szép kastélyt, s ezzel évszázadokra előre kijelölte a fenséges birtok funkcióját. 
A Schönbrunni kastélyparkot (benne a világ első állatkertjét, a Gloriettet, a Neptun-kutat, a pálmaházat és a számos többi látnivalót) napjainkban évente több mint 5 millió látogató keresi fel. A Habsburg uralkodók egykori nyári rezidenciája ma is látható építményei nagyjából Mária Terézia ízlése alapján születettek, így a barokk kastélypark is.
Schönbrunn Mária Terézia idejében vált igazán pazar császári rezidenciává, ám ő előtte nagyjából 100 évvel Gonzaga Eleonóra volt az, aki Schönbrunnak nevezte és elsőként birtokba vette a hatalmas parkot és beköltözött az általa építtetett kastélyba.
Képek: A schönbrunni kastélykert ma.
A Habsburgok szerettek vadászni, 1569-ben szerezték meg a jó vadászterületként ismert és vadasparkként használt katterburgi birtokot. Ekkor létezett már a mai fogalmaink szerinti állatkert-szerű vadaspark, miután az uralkodó, Habsburg Miksa nem csak baromfit, hanem egzotikusnak számító szárnyasokat (pávát, pulykát) is tartott. Ez a kert azonban - a magyar hadak hathatós közreműködése okán - 1605-ben elpusztult.
Miután a birtokot rendbe tették, a rege szerint erre tévedt Mátyás császár 1612-ben, aki mikor rábukkant egy forrásra, így kiáltott fel: „Schöner Brunnen”. (Mátyás császár nem azonos a mi Mátyás királyunkkal, Hunyadi Mátyással, ahogy ezt több helyütt lehet olvasni.) A forrás felfedezője Habsburg vagy Ausztriai Mátyás (1557-1619), német-római császár (és magyar király) volt, aki azonban ezután már nem sokáig élvezhette a Bécs melletti gyönyörű terület természeti szépségeit.
Halála után fia, (a vadászatot szintén kedvelő) II. Ferdinánd vette birtokba a trónt, s innentől a császári vadászterületet Gonzaga Eleonóra tette fényűző parkká, s ő nevezte először Schönbrunnak. Gonzaga Eleonórával kapcsolatos érdekesség, hogy a császárnét magyar királynévá Sopronban koronázták.
Képek: a schönbrunni kastélypark ma. 
Miután II. Ferdinánd első felesége (aki az unokatestvére volt) meghalt, második házastársát, Gonzaga Eleonórát is meg kellett koronázni. 1622 nyarán a zavaros politikai és katonai viszonyok miatt, a magyar királynéi koronázás szertartására új helyet kellett keresni, mivel a koronázóvárost, Székesfehérvárt és a koronázási joggal rendelkező Esztergomot éppen a törökök birtokolták, Pozsony pedig a háború miatt romokban hevert.
Sopronra esett a választás, ahová országgyűlésre gyűltek össze a magyar rendek és maga Ferdinánd és Eleonóra is megérkezett a városba. A szertartásra Sopronba hozták azt az óriási vasládát, amely a Bethlen Gábortól visszakapott Szent Koronát és a koronázási jelvényeket őrizte.
Az eseményre Gonzaga Eleonóra Anna védőszentjének ünnepén, Szent Anna napján, július 26-án került sor Pázmány Péter esztergomi érsek és még 8 püspök részvételével, a ferencesek tulajdonában lévő Nagyboldogasszony templomban. (Ez ma is áll a soproni Fő téren, talán Kecske-templom néven ismerik a legtöbben.)
Pázmány Péter érintette a Szent Koronát Gonzaga Eleonóra jobb vállához, miután régi magyar szokás szerint szimbolikusan így fejezték ki, hogy az asszony az uralkodó támaszaként osztozik az ország kormányzásának terheiben. Majd pedig a királyné jobbjába a jogart, bal kezébe pedig az országalmát, azaz az igazság és az uralom szimbólumait kapta.
A Szent Korona és koronázási jelvények 29 napig voltak Sopronban, aztán visszavitték ezeket a koronaládában Pozsonyba.
II. Ferdinánd 1637-ben hunyt el, s ezt követően a vadászatot és a művészeteket kedvelő Gonzaga Eleonóra Schönbrunnban rendezte be reprezentatív özvegyi rezidenciáját és egy nyári palotát is építtetett ide. A császári-királyi özvegynek nagy kedve és jó ízlése volt a művészetekhez, s ennek megfelelően éveken át élénk kulturális élet zajlott a birtokon, uralkodói közreműködéssel zenei és színházi előadásokat rendeztek Schönbrunn kertjében.
Gonzaga Eleonóra 1655-ben hunyt el. Schönbrunn akkori virágzásának pedig az 1683-as bécsi török ostrom vetett véget. Következő, s valójában igazi fénykora Mária Terézia uralkodása alatt jött el.
Képek: A schönbrunni kastélypark ma.
Schönbrunn kastélyparkját 1779-ben nyitották meg a nyilvánosság előtt, s azóta népszerű pihenő- és szórakozóhelye a bécsieknek és a világ minden tájáról érkezőknek. A hatalmas park (kelet-észak irányban 1,2 km hosszúságú, észak-dél irányban pedig 1 km), 1996 óta a Világörökség része.
A kastélyban számos történelmi esemény zajlott le az évszázadok során: Schönbrunnban született Ferenc József, aki élete utolsó éveit is itt töltötte. A kastély Tükörtermében zenélt a hatéves csodagyerek, Mozart, tanácskozott benne Napóleon, s itt tartották a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszust 1814-15-ben, és itt írta alá I. Károly császár 1918-ban a monarchia végét jelentő dokumentumot.
Évente két olyan különleges alkalom, esemény is van, amire érdemes ellátogatni akkor is, ha már korábban jártunk itt: a hangulatos adventi vásárok és a Bécsi Filharmónikusok nyáréjszakai koncertjei. 
A filharmónikusok schönbrunni koncertjét 2004 óta minden évben megrendezik. Ilyenkor a helyszínen 100 ezer néző hallgatja a rendkívüli, ingyenes zenei eseményt. Ezzel a néhány másodperces videóval érdemes belekóstolni a hangulatba.
A bejegyzés megtekintése az InstagramonA Bécsi Filharmónikusok nyári koncertje a schönbrunni kastélykertben.
Források:
Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban (2014)
www.wien.info,
www.bundesgarten.at,
www.schoenbrunn.at
Fotók: saját
