1865. július 30-án a Rómához közeli Tivoliban, az Este palota kápolnájában Gustav Hohenlohe érsek pappá szentelte a kor ünnepelt zeneszerzőjét és zongoravirtuózát. Liszt Ferenc így az egyetemes papság része lett, melynek tagjait nem kötötte a nőtlenségi fogadalom.
Vendégszerzőnk, Ferenc S. írása
Sokak számára Liszt a nőfaló, nagyvilági életet élő 19. századi „celeb”. Pedig vonzódása a katolikus egyházhoz korántsem fellángolás volt, s ez nem csak műveiben követhető.
A művelt, zenében jártas apa, Liszt Ádám ifjúkorában egy ideig a malackai (Szlovákia) ferences kolostor novíciusa volt. Szerzetesi fogadalma előtt kilépett a rendből, elköteleződése azonban megmaradt. Valószínű, hogy gyermeke is ezért kapta a Ferenc nevet.
Kép: Liszt Ádám - wikipédia
Te a muzsikáé vagy, nem az egyházé!
A tizenhat esztendős Liszt Ferenc teológiai műveltsége megalapozottabb volt kortársainál. Hitének mélységéről így fogalmazott:
...könnyek és könyörgések közepette esdekeltem, hogy engedjenek belépni a párizsi szemináriumba, és azt reméltem, hogy megadatik nekem a szentek életét élnem, és talán a vértanúk halálát halnom.
Liszt Ádám azonban meggyőzte gyermekét, hogy az ő valódi pályája a művészet.
Kép: wikipédia
Az igazi művész útja nem távolít el a vallástól — egyesítheted egy pályán a kettőt. Szeresd Istent, légy jó, és őszinte, hogy egyre magasabbra juss a művészetedben. Te a muzsikáé vagy és nem az Egyházé! — mondta fiának halálos ágyán.
A gregorián zene nagy hatással volt Lisztre. Ebben látta az új, méltó egyházi muzsika alapjait. Vallásos művek sokaságát komponálta meg hosszú pályája alatt. Misék, orgonaművek, oratóriumok születtek sorra.
A közönség és a zenésztársadalom azonban gyakran értetlenül fogadta ezeket.
Az egész világ ellenem van. A katolikusok, mert egyházi zenémet profánnak találják, a protestánsok, mert nekik a zeném katolikus, a szabadkőművesek, mert a zenémet klerikálisnak érzik.”
Liszt abbé
1857-ben a pesti ferencesek konfráterré, azaz a rend barátjává avatták az akkor már ünnepelt komponistát, akit gyermekkorától szoros szálak fűzték az itteni szerzetesekhez. Ez volt az első lépés későbbi hivatásához.
Néhány évvel később Liszt Rómában telepedett le, a Madonna del Rosario kolostorban.
1865-ben a győri püspökhöz fordult, aki bekérte a lóki plébánostól Liszt anyakönyvi kivonatát. Doborján, Liszt szülőfaluja akkoriban Lók (Ausztria, Unterfrauenhaid) egyházközséghez tartozott. Hohenlohe érsek ezután engedélyezte a szentelési eljárást.
„A Krisztusban szeretett Liszt Ferenc úr” ezt követően felveszi a négy kisebb papi rendet: ajtónálló, felolvasó, ördögűző és gyertyavivő. Ezeket a szent mise alkalmával végzendő feladatokat ma a templomszolga vagy a sekrestyés végzi, de a korabeli egyházi gyakorlat szerint ez még a felszentelt papság feladata volt. Liszt a szabályok szerint azonban nem misézhetett és nem gyóntathatott.
Ettől kezdve viselt reverendát, később ferences habitust.
Kép: Az abbé öltözetet Liszt élete végéig hordta, kívánsága szerint ebben is temették el. Canzi and Heller portréja Lisztről - wikipédia
Barátai furcsállták döntését, de ő rendíthetetlen maradt. Liszt abbé - ahogy ettől kezdve nevezték - fellépésért, tanításért nem fogadott el honoráriumot. Életének jelmondata: Génie oblige! - A lángész kötelez! Pius pápa „az én Palestrinám”-nak nevezte, utalva ezzel arra, hogy az egyházzene középkori fejedelmének méltó követője.
Liszt Ferenc 207 évvel ezelőtt 1811. október 22-én született Doborjánban. Ma Raiding (Burgenland.) A képek itt, szülőfalujában készültek.
Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne olvasnivalót, nézzen szét a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is. Különösen ajánljuk ezt: Tokkal, vonó nélkül.
Idézetek forrása:
Alan WALKER: Liszt Ferenc. 3. kötet. Ford. Rácz Judit. Editio Musica, Budapest 2003. 97.
Hamburger Klára: Liszt Budapest,1980. 362.o. levél Mihalovich Ödönhöz
Nyitó fotó: Pinterest (last.fm/music/
