Fertő kultúrtáj túratervet készíteni viszonylag könnyű. Egy kiadós bringaúttal sok látnivaló felfedezhető, hiszen a kerékpárút végig vezet bennünket a tájon, csak tekerni kell. Az „ezt feltétlenül látni kell” listán bizonyosan ott van a fertőrákosi Kőfejtő, a nagycenki Széchenyi-kastély, Hegykő, a fertődi Esterházy-kastély, ám van még néhány apró gyöngyszem, ami mellett vétek volna eltekerni. 

Az UNESCO világörökség Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj elég összetett látnivaló. Nem a pannonhalmi főapátságot vagy a schönbrunni kastélyt kell megnéznünk, hanem egy egész tájat bebarangolnunk, kastélyostul, a szikes, sós Fertő tavastul, növényestül-állatostul, múzeumostul, ráadásul több mint tíz világörökségi települést érintően. 

Az „ezt feltétlenül látni kell” programok mellé ajánljuk a talán kevéssé ismert Széchényi-emlékhelyet, aztán belevethetjük magunkat egy a természeti értékek megismerése jellegű családi ökoturisztikai programba, az Esterházy hercegség egykori majorságában. Ezt az utat járjuk most végig a világörökségi tájon.

Széplaki hármashalom- Széchényi Ferenc szülőfaluja 

A Fertő-parti útszakaszon haladva találjuk Széplakot (nem lehet eltéveszteni), pontosabban Fertőszéplakot. Ebben a példásan rendben tartott, takaros kis faluban szinte kötelező elidőzni a széplaki hármashalomnál. Széplak Széchényi birtok volt, szülőhelye Széchényi Ferencnek, a Nemzeti Múzeum alapítójának, a legnagyobb magyar édesapjának. A település fölé domb magasodik, tetején egy a Széchényi család által épített barokk stílusjegyeket hordozó templommal. Ennek két oldalán, emelt kis dombokon gyönyörű, művészettörténeti szempontból is értékes kálváriaegyüttes áll, amelyeket Széchényi Zsigmond felesége, Barkóczy Mária emeltetett. A legenda szerint maga is hordta ide a földet a kötényében. A gyönyörű rokokó kovácsoltvas kerítéseket később Széchényi (II) Zsigmond készíttette.

Sétáljunk át a templommal szemközti épülethez, ha szeretnénk látni, hol látta meg a napvilágot Széchényi Ferenc. Széchenyi István édesapjának szülőháza ez, melyet évtizedekig magtárként használtak. Az épület ebben a mai állapotában igazán szép példája az állagmegóvásnak, ha pénz nem is volt még a felújítására, látszik rajta a helyiek tisztelete, az épület környezete is példásan gondozott. 

Fertőszéplaktól majd néhány kilométerre vár minket Sarród és a Kócsagvár, a nemzeti park gyönyörű központja, de Széplakon maradva még, elkerülni sem tudjuk a település díszeként aposztrofált, egymás mellett álló tájházakat. Ide azoknak érdemes betérniük, akik a népi építészet mellett a Fertő-part történelmét, a múlt századok lakáskultúra változásait vagy éppen a hagyományos foglalkozásokat, a háztáji gazdálkodást szeretnék közelebbről megismerni. 

Innen azonban már irány Lászlómajor, melyet Sarród településen áthaladva érünk el. Kiérve a faluból jól figyeljünk, mert az út jobb oldalán, a növényzettől kicsit rejtve bújik meg egy csodálatos épületegyüttes, a Kócsagvár.  

Sarród - Kócsagvár, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja 

Sarródon valamikor egy rév állt, a Kócsagvár ennek a kikötőnek a helyén áll. Az 1993-ban megnyitott, helyi építészek által organikus stílusban tervezett épületet a helyi madárvilág jellemző madaráról nevezték el. Ebben a náddal fedett, besenyő halászfalut imitáló épületegyüttesben működik a nemzeti park, de szálláshelyeket is kapni itt.

Ez a rendkívül szép kapu önmagában is érdekes látványosság, főképp, ha tudjuk róla, hogy tulajdonképp két, egymás felé forduló, szárnyaikat üdvözlésre táró kócsag fogad minket. Turisztikai információs központot is találunk itt, a kerékpárok pedig már betárazva, felkészítve várják, hogy végre kitörjön a nyári szünet.  

Lászlómajor - bemutató majorság

Innen néhány kilométerre érjük majd el Lászlómajort, ahol egykor az Esterházy uradalom gazdasági központja működött, vélhetően 1860-tól, aztán pedig a vasfüggöny korában a világtól elzárva a nádgazdasági, majd a termelőszövetkezeti létesítmények. Most főképp a gyerekek számára érdekes a látványosság, tulajdonképpen egy állatparkot, de a halászatból, nád-és gyékényfeldolgozásból élő Fertő-parti emberek eszközeit bemutató múzeumi kiállítást fedezhetünk fel itt.   

A Lászlómajor udvarán igazán van mit nézelődni, a korabeli parasztgazdaságok jószágait, a régi magyar háziállatfajtákat szemlélhetjük meg, vannak magyar szürke szarvasmarhák, rackajuhok, tejelő cigáják, házi bivalyok és mangalicák is a karámsoron.

A jó ebben az, hogy aki netán tartana tőlük, mielőtt hazaindulna megszemlélheti őket egészen közelről, mozdulatlan formában is a játszótéren.

Fotók / saját