Érdemes bakancslistára venni Fertőboz kilátóját, a Gloriettet, ha különleges Fertő-tavi panorámát szeretnénk látni. Egy Fertő-parti kirándulás alkalmával ejthetjük útba a Széchenyiek egykori birtokán, nem messze a nagycenki kastélytól. De úgy készüljünk, hogy a hely nem egy egyszerű kilátópont, inkább történelmi emlékhely, ami több mint kétszáz éve áll itt. 

Remek program felkapaszkodni a Fertőboz falucska feletti magaslatra, itt van az egész Fertő-táj a lábunk előtt. Ha szerencsénk van az időjárással pazar Fertő-tavi panoráma juthat osztályrészül, akár Pozsonyig is ellátni innen. Az élményt kedvelhette maga Széchényi Ferenc is, aki 1801-ben építtette ide, a Csúcsos-dűlő 186 méter magas pontjára ezt a klasszicista jellegű kupolás kilátót. 

Mondhatjuk tán, hogy a kilátó valójában egy legenda övezte emlékhely. József nádor tiszteletére és itteni látogatásának emlékére emeltette ezt a henger alakú, kupolás Gloriettet Széchényi Ferenc. A fiatal József főherceg, Magyarország nádora, a napóleoni háború okán, a hadsereg fővezéreként látogatást tett Széchényi Ferenc birtokán, Kiscenken, Fertőbozon, miután állomáshelye a közeli Sopronban volt. Elképzelhető, hogy a két férfiú pont erről a helyről gyönyörködött aztán a Fertő-tájban.

Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) itt született egy kis faluban, Fertőszéplakon. Cenki, később soproni könyvtárát és értékes tárgyi gyűjteményét ajándékozta a nemzetnek, megalapozva ezzel a később róla elnevezett Országos Széchényi Könyvtár, és a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit. József nádor (1776-1847), akit a reformkori Magyarország építészeti és kulturális fejlődése érdekében tett erőfeszítései miatt is a "legmagyarabb Habsburgnak" hívtak, később maga segítette a Nemzeti Múzeum létrejöttét és számos pesti városképi jelentőségű épület megszületését. Úgy is emlegetik őt, hogy reformgondolkodásában Széchényi Ferenc fia, Széchenyi István eszmetársa volt. 

Hol is járunk pontosan?

Ezen a korabeli térképen, mely a Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) során megrajzolt térkép volt, jól látszik a cenki kastély, a kastélytól a tó felé húzódó híres hársfasor és a bozi Gloriett, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a tájra. A térképen jelzett Mausoleum a hársfasor végében nyugvó Széchenyi Béla (a legnagyobb magyar fia) és felesége, Erdődy Hanna grófnő sírhelye. Széchenyi Béla a cenki birtok örököse volt.

A fertőbozi kilátót vélhetően egy soproni építész, Ringer József építhette, aki a korban sokat foglakoztatott mester volt. Apja építette Kismartonban (Eisenstadt) a híres hegyi (Haydn) templomot, s az ottani Esterházy kastély lovardáját is. Ringer József nevéhez számos soproni, kismartoni munka kötődik, munkálkodott Esterházy Miklós herceg megbízásából is. A Gloriettet abban az időben állították, mikor a mestert Széchényi Ferenc foglalkoztatta Cenken, a gróf vele építtette át a kastélyát. Mindez nagyjából a 18-19 század forduló éveire esik, így ezt a fertőrákosi homokkőből épített kupolás kilátót Ringer munkájaként tartják számon.

A Gloriett, amit a források szerint a falubeliek „Palatintempel” néven emlegettek, kerek alaprajzú kis épület, a belső terének átmérője picivel nagyobb 3 méternél, a falvastagsága pedig nagyjából fél méteres. A 20. század közepére igen leromlott a kis épület állaga, 1943-ban gróf Széchenyi Endre állíttatta helyre. Ennek köszönhetjük talán, hogy még ma is áll. 

Egyébként, ha tehetjük, érdemes egy kis "terep sétával" Nagycenk felől érkezni, főképp akkor, ha nem akarunk erőteljes dombot, lépcsőt mászni Fertőbozról. Innen már a jellegzetes Fertő-táj fogad bennünket, amiért önmagában is megéri, hogy ezen a laza tízperces gyalogúton, (mezőgazdasági földút) érjük el a fertőbozi Gloriettet. 

Ha mégis Fertőboz településről megyünk, akkor bizony nincs mese, emelkedőt kell mászni. Egy kétszáz éves Széchenyi emlékhelyért és a Fertő-táj nyújtotta látványért bizony megéri. 

Fotó saját. Ezekből a forrásokból szemezgettem: Csatkai Endre: Három klasszicista építész, Stornó Miksa: A fertőbozi "Gloriett".