A tizenkilencedik és huszadik század fordulóján az óriási Esterházy-hitbizomány örököse, (a korabeli lapok úgy írták - majoreszkója)  IV. Miklós herceg volt. Főúri körökben úgy tudták, a fiatal Esterházy a királyi családból való főhercegnőt vesz majd nőül, hogy válságos időkben legyen közbenjárója a nemzet ügyeinek a trónnál. Igazi celebhír lett, hogy a fiatal Esterházy mégis inkább szerelmi házasságot köt, egy magyar grófkisasszonyt készül feleségül venni.  

Ilyenre évszázadok óta nem volt példa

Az Esterházy hercegek körében ilyen házasságra évszázadok óta nem volt példa. Ugyan a család felemelkedésének letéteményesei, az első Esterházyak magyar főnemesek leányait vették nőül, később sorra osztrák, angol, német hölgyek kerültek az udvartartásokba. 

A sorban tizenegyedik herceg, Esterházy IV. Miklós (1869-1920) kiszemeltje egy vérbeli magyar grófkisasszony, a Dénesfán született Cziráky Margit Ludovika Johanna grófnő volt. A kölcsönös szerelem és a házasságkötés hírét csak akkor hozták nyilvánosságra, mikor a papa, a család feje, Esterházy Pál a halálos ágyán (1898. augusztus) végül áldását adta a frigyre.

"A barna Cziráky kontesz korántsem vitt annyi móringot a házasságba, mint a régi Esterházynék és ez asszonykörökben ezidőtájt sok szóbeszéd tárgyát is képezte" - írta Krúdy Gyula az eseményről. 

A kiegyezés utáni időszak egyik legjelentősebb képes hetilapja, az Ország-Világ is érdeklődött a hercegi családi ügyek iránt, ez a lap tett közzé fényképpel illusztrált beszámolót a hírről.  

Bizonyos értelemben az "ország legnagyobb mágnásának", a dúsgazdagnak mondott Esterházynak sem volt gondtalan az élete. Sőt. A házasságkötés után a hercegi pár teljes erőbedobással próbálta meg rendezni az Esterházy-hitbizomány elég bonyolult, feszítő pénzügyeit. Leegyszerűsítve a dolgot: a család valójában az elődök által felhalmozott elképesztő mértékű adóssággal küzdött.

E mellett a hercegi pár komoly erőfeszítéseket tett, hogy visszahozzon a leromlott javak régi fényéből valamit, különös tekintettel az enyészetnek indult kastélyokra és azok egykor pompás kertjeire.  

A képen Esterházy IV. Miklós és első szülött fia, az örökös, V. Pál udvari öltözetben 1916-ban - wikipedia.org

Rövid egy évtized alatt sikerült is az Esterházy-javak egyenlegét nagyjából egyenesbe hozniuk. Így a már a zárgondnokság (kényszerzárlat) alól felszabadult hitbizomány kedvezőbb anyagi körülményeit kihasználva, az elhanyagolt és korszerűtlen hercegi rezidenciák - Kismarton, Léka, Pottendorf - és ezek kertjeinek átfogó felújításába kezdtek. A 126 szobás eszterházai kastély (részbeni) modernizálását Cziráky Margit hozományából finanszírozták. Birtokaik közül Eszterházát kedvelték leginkább, legalábbis Cziráky Margit biztosan. 

A hercegi pár Kismartonból, a vagy 100 éve elhanyagolt Eszterházára költözött és

megpróbálták felébreszteni a kastélyt Csipkerózsika-álmából

A képen a kastély ma, a park felől. 

Mikor a hercegi pár beköltözött a kastélyba, a dicső ős, Esterházy "fényes" Miklós (1714-1790) által az 1760-as években épített "Magyar Versailles" már fényévekre volt régi pompájától. Az eltelt több mint 100 év alatt az utódok által már nem lakott kastélyt széthordták, az épület és környezete is lassan enyészetnek indult. A tetőn becsurgott a víz, a kastély legszebb termében pedig birkát tartottak. Felverte a gaz az egykori "Tündérvilág" pompás parkját is. 

A "Magyar Versailles" egykori parkjába kamarakertek, narancskertek, ligetek, kagyló formájú medencék, vízesések, kanyargó patak, "kínaizáló" hidak, vízesések, üvegből és kagylókból kirakott mesterséges barlangok tömkelegét építették be a pompakedvelő herceg kívánságára - mindez része volt az eszterházi "Tündérvilágnak".  

"Fényes" Miklós parkja nagyobb volt, mint a Central Park

Forrás: Galavics Géza: Eszterháza 18. századi kertje

 Aztán "fényes" Miklós halála (1790) után ez a pompás korszak véget ért. Fia, II. Miklós már a kismartoni kastélyt  építette inkább, de néhány évvel később ő is meghalt és elkezdődött a kastély Csipkerózsika-álma.

Eszterháza - úgy mondták - őszi szomorúságra jutott

Az ezt követő időszakban a hitbizomány egyedül a kertet tartotta fenn. Valahogy. Az utolsó 19. századi kertészt, Gulnhofer Károlyt 1862-ben áthelyezték Lékára, ekkor került a hercegi hitbizomány zárgondnokság alá. A parkot ezután évtizedekig már egyáltalán nem gondozta senki, egészen 1902-ig, Cziráky Margit érkezéséig.

Cziráky Margit rózsakertje

Az Esterházy-Cziráky hercegi pár modernizált, s ennek a revitalizációnak a legfontosabb eleme a kertek nagyszabású újjáépítése volt. A hercegi hitbizomány 1902 januárjától – negyven év kihagyás után – ismét alkalmazott szakképzett kertészt Eszterházán, a pályája kezdetén álló Hulesch Károly személyében. 

Cziráky Margit megbízásából ő alakította ki az ország egyik leggazdagabb rózsakertjét, vagy húszezer rózsatő ültetésével. 

A száz éves rózsakertet 2015-ben Európai Úniós forrásból helyreállították, a kert ma rózsavirágzáskor ilyen, és látogatható.

Az utókor nem véletlenül tartja Esterházy IV. Miklóst és Cziráky Margitot Eszterháza megmentőjének és a"fényes" Miklós utáni második "felvirágoztatójának". Az utánuk következő időkben a kastély még sok szomorú eseményt látott, nekik köszönhető mégis, hogy nem vált minden végleg az enyészeté. 

A kastély mai parkjában lévő nyírt tiszafák és tövises fenyők is Cziráky Margit nevéhez köthetők.

A képen a park ma. 

"Köszönöm Miki, igen boldog voltam, meg sem érdemeltem"

Ám a kastély felvirágoztatásának időszaka nem tartott sokáig. Cziráky Margit 1910-ben - már diagnosztizált leukémiával - szülte meg utolsó gyermekét, majd négy hét múlva vérmérgezésben (a korebeli újságok szerint trombózisban) elhunyt. Hiába hívtak sürgönnyel Bécsből "orvostanárt", hiába érkezett doktor Kismartonból, a 36 éves asszonyon nem tudtak segíteni. A korabeli lapok részletesen beszámoltak utolsó mondatairól, idézték a hercegtől búcsúzó szavait: "Köszönöm Miki, igen boldog voltam, meg sem érdemeltem." Kívánsága az volt, hogy temetésekor virágot ne fogadjanak el, hanem az erre szánt összeget adják a Mária-Josefina intézetnek. És Eszterházán temessék el.

A helyiek ma is tiszteletben tartják az emlékét, ismerik a hercegné szépségéről, életszeretetéről, jóságáról és az elesettek támogatásáról szóló  történeteket. 

Esterházy IV. Miklóst  tíz évvel később, 1920-ban, soproni palotájában érte a halál. A hercegi házaspár sírja Fertőd-Eszterházán van, bejelentkezéssel látogatható. 

Fertőd-Eszterházát az utóbbi években összesen 4 milliárd 309 millió forint uniós támogatásból újították fel, korszerűsítették és rekonstruálták. Ez érintette az Esterházy-kastély épületének külső homlokzatait, belső tereit és a Marionettszínházat.

A témához kapcsolódó korábbi posztok:

Ilyen színház nincs még egy

Itt forgatták a világ legdrágább tévésorozatának jeleneit

Haydn és az ő szerzői jogi ügyecskéi

Egy magyar főúr izgalmas élete

Források:

Korabeli újságok: Arcanum Digitális Tudománytár ,

Soproni Szemle: Dominkovics Péter: Margit Kopp-Stefan Körner: Margit Esterházy hercegné. 

Galavics Géza: Eszterháza 18. századi kertje, Alföldy Gábor: Eszterháza kamarakertjei

eszterhaza.hu

http://europapont.blog.hu/2018/04/25/varak_es_kastelyok_eu_futas_i

Fotó:saját