A bécsi Kunsthistorisches Museum falai között rendezett Bruegel-kiállítás az idei év nagy slágere. A németalföldi festő halálának 450. évfordulója jegyében született esemény szenzációja, hogy először és vélhetően utoljára (Once in a lifetime) látható egyszerre együtt ennyi Bruegel, miután a fatáblácskákra festett műveket törékenységük miatt nem tanácsos mozgatni. A budapesti Szépművészeti Múzeumban is őriznek egy Bruegel-festményt, ez azonban nem került ki a bécsi kiállításra, bizonytalan jogi háttere miatt. A festmény, a Keresztelő Szent János prédikációja több mint négyszáz évvel ezelőtt jutott egy magyar főúri család birtokába. 

A 16. századi németalföldi művészet vitathatatlanul legnagyobb zsenijének, idősebb Pieter Bruegel műveinek birtoklásáért mindig is versenyeztek uralkodók és múzeumok. A képekért már a festő életében óriási összegeket adtak, de például 2013-ban a Parasztesküvő című festménye 209 millió dollárért került a detroiti múzeumhoz. Bruegel számos munkáját szerezték meg a Habsburgok, ezért is látható viszonylag sok alkotása egyébként is Bécsben.

Bruegel munkásságának egyik utolsó remekműve, a Keresztelő Szent János prédikációja vélhetően az 1580-as években kerülhetett a Batthyány-család birtokába.  (A festmény értékét az osztrák kurier.at egy írása szerint legalább 100 millió euróra taksálják most.)

1912-ben állították ki először

1912-ben Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítást rendeztek Szombathelyen. A Vasvármegyei Kultúregyesület évekig próbálta ezt összehozni, sorra járták a megyét, falvakat, kastélyokat, főurakat, műgyűjtőket, egyházakat, plébániákat, hogy lajstromba vegyék az értékes műtárgyakat. Végül sok év szervezkedés, tervezgetés után, 1912 szeptember 22-én megnyílt a kiállítás, melynek legnagyobb, nemzetközi érdeklődést is kiváltó szenzációja id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című festménye volt. A festményt a Batthyány-műkincseket kezelő alapítvány adta a kiállításba.

Képkivágás: Katona Imre: Adatok a Vasvármegyei műgyűjtés történetéhez című munkájából.

Ez volt az első alkalom, hogy a világhírű festményt a szélesebb nyilvánosság láthatta, bár a kép létezéséről (és arról, hogy ez az eredeti) néhány évvel korábban, 1896 óta tudott már a szakma, miután a festményt ekkoriban restaurálás céljából Budapestre vitték. A szombathelyi kiállításnak és a festmény "felfedezésének" nemzetközi jelentősége is lett, bebizonyosodott, hogy a Keresztelő Szent János prédikációjának eredetije nem veszett el, mint ahogy azt sokan feltételezték. Sőt, ekkor vált világossá, hogy a világ különböző múzeumaiban fellelhető, ugyanezen témájú képek, melyek méretben, és az alakok változataiban is eltérőek, ennek későbbi replikái csak. Például hiányzik róluk a fehér galléros alak, a "spanyol úr", aminek pedig a festmény keletkezése szempontjából különös jelentősége lehetett.

A Bruegel-festmény több száz évig lógott a németújvári vár lovagtermében

Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti kiállítás anyagát felkutató és lajstromba vevő szakemberek a festményre a németújvári vár (ma Burgenland, Güssing) lovagtermében bukkantak rá - írta a Vasi Szemlében megjelent, a kiállítás körülményeiről beszámoló tanulmány.  

Hogyan kerülhetett a festmény a Batthyány-családhoz?   

Kép: Németújvár - Güssing vára ma

Idősebb Pieter Bruegel a Keresztelő Szent János prédikációja című képét 1566-ban festette, a hazai források pedig úgy tudják, hogy a remekmű az 1580-as években került Németújvárra, így megszerzése egészen biztosan a világlátott, nyolc nyelven beszélő, humanista Batthyány Boldizsárhoz (1538-1590) köthető.

Hogy miképpen került egy magyar főúr kapcsolatba a távoli németalföldi festőzsenivel, és egyáltalán honnan ismerhette művészetét, arra Batthyány Boldizsár életének egy epizódja világíthat rá: 

Batthyány Boldizsár nagybátyja, Batthyány I. Ferenc (1497-1566) már gyerekkorában a magyar királyi udvarba került és együtt nevelkedett az ifjú II. Lajossal, akivel később, egészen a mohácsi tragédiáig barátságot ápolt. Nem meglepő, hogy a későbbi horvát bán házasodni is a királyi udvarból tudott: 1524-ben Mária királyné, II. Lajos felesége egyik udvarhölgyét, Svetkovics Katalint vette feleségül.

Udvari kapcsolatainak és harci tetteinek köszönhetően kapta meg II. Lajostól 1524-ben a németújvári várat. Batthyány Ferenc egyébként a XVI. század egyik legjelentősebb és leghíresebb magyarországi főúri udvarát tartotta itt fenn. Nála nevelkedtek például Zrínyi Miklós lányai, akik közül Dorottyát (Doricát) 1566-ban Batthyány Boldizsár vette feleségül. 

Batthyány Ferencéknek messzire nyúló kapcsolataik voltak. A személyes ismeretség révén leveleztek II. Lajos özvegyével, az 1530-ban Németalföld kormányzójának megtett Mária királynéval, sőt még a francia királynéval is. Így aztán Batthyány Boldizsár 1559 végén két évre a francia királyi udvarba kerülhetett. Megfordult persze a bécsi és az itáliai udvarokban, és eljuthatott Németalföldre is.

A műveltsége okán franciás-nak hívott  Batthyány Boldizsár, mint Magyarország egyik legsokoldalúbban iskolázott, világlátott főura tért haza, majd pedig megörökölte a Batthyány-uradalmat, közöttük Németújvár várát is.

A festményt - a Batthyány család legendáriuma szerint - Batthyány Boldizsár rendelte meg id. Pieter Bruegeltől, akit Mária királyné meghívására a németalföldi udvarban tett látogatása során személyesen ismert meg. A képen látható fehér galléros "spanyol úr", akinek egy cigány jósol, pedig nem más, mint Batthyány Ferenc. A családtörténet szerint ugyanis Batthyány Boldizsár úgy rendelte meg a festményt Bruegeltől, hogy azon nagybátyja alakja is szerepeljen.

Miután Batthyány Boldizsár egy időben már nem mozdult ki németújvári várából, a festmény ide érkezhetett meg az 1580-as években.

A 17. században a Batthyány birtokok felosztásra kerültek a család grófi és hercegi ága között, azonban a németújvári vár és a kolostor, valamint az itteni műkincsek családi alapítvány kezelésébe kerültek. Az alapítvány vezetője az 1900-as évek elején Batthyány Iván volt, aki az első világháborút megelőző időszakban áthozott néhány értékes műkincset Németújvárról kúriájára, Vas megyei nagycsákányi kastélyába (ma Csákánydoroszló).   

Kép: Csákánydoroszló ma.

Így került még Trianon előtt a németújvári vár kápolnájának híres oltárképe mellett a Bruegel-festmény is Magyarországra. Majd pedig a Szépművészeti Múzeumba.

A burgenlandi várakról itt olvashat a blogban. Facebook oldalunkon pedig további érdekességeket találhat.

Források: 

Nyitó kép: Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja (wikimedia.org)

Katona Imre: Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti kiállítás, MTA Dunántúli Vasi Szemle 1975 - (Arcanum Digitális Tudománytár)

Az index cikke, a kurier.at cikke és a töriblog cikke.