Itt épül a láthatatlan tisztaszoba és az űrkutatásba is besegít majd
2017. november 03. írta: Kaiser Smarni

Itt épül a láthatatlan tisztaszoba és az űrkutatásba is besegít majd

05102737.JPG

Bármilyen utópisztikusan hangzik, létezik láthatatlan tisztaszoba. Igaz, a tudomány mágneses nulltér laboratóriumnak hívja, amit egy valójában mágnesesen láthatatlan kutató laborként vagy inkább kicsi kamraként építenek majd meg a Soprontól nem messze fekvő Fertőbozon. A kutatás itt egyáltalán nem előzmények nélküli, ugyanis Fertőbozon 1957 óta működik geofizikai megfigyelőközpont, egy obszervatórium, amely arról is híres, hogy mérései állítólag a világ egyik leghosszabb rögzített adatsorának számítanak.  024-img_0287_jpg_medium.jpeg

A gondolat, hogy folyamatosan mérjék a föld felszínén az egyes fizikai mennyiségeket, igazán a 18. században vetődött fel, ekkor született a hőmérsékleti skála is a svéd Celsius jóvoltából, s egyre több tudós számolgatta a nap foltjait, méricskélte a csillagok, az üstökösök, bolygók állását és mozgását. Ilyenféle jelenség volt a mágneses tér iránya és erőssége is, de ez utóbbit elég nehezen tudták csak mérni, s ez később sem volt egyszerű.

Már a múlt század közepén is szenzáció volt

Magyarországon már a múlt század közepén is alig lehetett a mérésekhez tiszta környezetet találni. A környezetszennyezés nem csak a vizet és a levegőt éri el, hanem az elektromágneses teret is. Így adódott, hogy a nagycenki obszervatórium helyét éppen a terület úgynevezett zavarmentes tisztasága tette különlegessé. Éppen ezért 1956-tól a tudományos akadémia jelentős összeget adott az akkori Geofizikai Kutatólaboratóriumnak, hogy Sopron környékén egy elektromágneses mérőállomást létesítsen tiszta területen. Ekkor kezdték építeni a Nagycenk közelében fekvő, Fertőboz és Hidegség települések közé eső területre, a kiscenki fácános dűlőbe ezt a megfelelően eldugott helyen lévő, tudományos szempontból viszont igen jelentős mérőállomást. Kézenfekvő volt, hogy a kis obszervatóriumot az akadémia intézményeként, a Széchenyi István nevével összefonódó Nagycenkről nevezzék el. Így lett a múlt század ötvenes éveiben a geokörnyezeti adatokat szolgáltató fertőbozi mérőhely neve Nagycenki Geofizikai Obszervatórium. (Ma a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium nevet viseli).05102741.JPG

nckobs.hu

Már a megfigyelőállomás építésének módja sem volt hétköznapinak mondható: nem lehetett vasat használni, így például szöget sem, ilyesmiket rézből készített tárgyakkal helyettesítettek. Nem használtak hagyományos téglát sem, mert az a vasoxid tartalma miatt zavarja meg a mágneses teret. Így aztán a "mágneses relatív ház" falai fertőrákosi lajtamészkőből készültek, ami mágneses szempontból tiszta volt. Fertőrákos Nagycenk közelében van és éppen ez időben szakadt le egy nagyobb tömb a kőfejtőből. A kis épület mészkőből rakott falaiban gyönyörűen megmaradtak a kövületek is.  A tetőt szintén nem hagyományos cseréppel, hanem vörösrézdróttal összefont nádkévékkel fedték.022-img_0270_jpg_medium.jpeg

nckobs.hu

Az állomás első épületei Tárczy-Hornoch Antal akadémikus igazgatása alatt készültek el, ő volt a geofizikai laboratórium vezetője akkor. Voltak mérőműszerek, melyet Sopronban gyártottak, de érkeztek külföldről is. A természeti környezetben felépített obszervatóriumban különös gondot jelentettek a kábeleknek kiásott csatornába beköltözött kisállatok. Nem csak a fácánok költöttek ide, hanem időnként tele volt a csatorna pockokkal, egerekkel, békákkal, gyíkkal, no és rendre megjelentek a minden kábelt szétrágni képes borzok.

Minden félórában lemérték a PC típusú pulzációk periódusát

Hogy miket is mértek itt a kutatók pontosan, laikus számára elég nehéz érteni. Egy biztos, a mérésekért meg kellett küzdeni. 1957-ben Nemzetközi Geofizikai Év következett, így a kis obszervatóriumban ekkor, augusztus 2-án kezdődött meg a földi áramok regisztrálása. Ekkor még se út, se közmű nem volt az obszervatóriumnál, az áramot biztosító lúgos akkumulátorokat kétnaponta cipelték ki a sokszor esővel felázott, szinte járhatatlan talajon. A vizet is a helyben fúrt kútból nyerték. Vízre egyébként azért is volt szükség, mert a regisztrátumokat tartalmazó filmek előhívásához bőséggel kellett. Mindez elég költséges akció volt, a napi adag 30 méteres regisztráló filmtekercs ára majdnem megegyezett a kutató havi fizetésével.

Mindjárt az elején rendkívüli események is történtek az obszervatórium életében, mint például az 1957. szeptember elején fellépett, azóta is példa nélkül álló tevékenységet okozó mágneses viharsorozatok. Ekkor olyan mennyiségű mérést végeztek el itt, hogy a soproni egyetemtől kellett segítséget kérni a regisztrátumok előhívásához. 016-dscn0491_jpg_medium.jpeg

A fotó illusztráció - nckobs.hu

Kezdetben maguknak a kutatóknak sem volt világos, mit is várhatnak egészen pontosan bizonyos mérésektől. Nekünk pedig főleg nem egyszerű megérteni, mi köze is van ezeknek például az űrkutatáshoz. Az mindenesetre bizonyos, hogy már az 1960-as években világosan látták, hogy az obszervatóriumban számos, az űrkutatás, az időjárás és érzékeny gépekkel kapcsolatos hasznos vizsgálatot és kutatást tudnak folytatni. 

Az itt folyamatosan kinyert adatok, a földkéregben keletkező áramok folyamatos mérése vélhetően a világ leghosszabb adatsorának számítanak. 

A szocialista blokkban az aktív űrkutatás 1957-ben az első szovjet szputnyik fellövésével egyidőben kezdődött, ekkor indultak a mérések is a nagycenki obszervatóriumban. Sőt, mikor a NASA megkezdte a bolygóközi térben mért mágnestér nagyságának közzétételét, a nagycenki obszervatóriumban már a saját adataikkal tudták összekapcsolni az adatsort, ami igen nagy dolog volt.

vero03.jpg

A fotó illusztráció - matud.iif.hu

Ilyen laboratóriuma van a NASA-nak is

Hamarosan egy különleges, mágnesesen láthatatlan kamrát, tisztaszobát építenek erre a fertőbozi kutatói területre. A kamrában földi körülmények között tudják majd vizsgálni a bolygóközi térben jellemző mágneses környezetet. Így az elektromágneses tisztaszoba az űrkutatásba is besegít majd. Nemcsak bonyolult űrfizikai kísérleteket és fejlesztéseket vagy egészségügyi kutatásokat lehet majd véghezvinni, hanem például a földi mágneses tér alapján tájékozódó vándormadarak, delfinek és őzek mágneses receptorait is vizsgálhatják itt. Hasonló nulltér laboratórium Németországban van még, illetve Hollandiában, ami az amerikai űrkutatási hivatalé (NASA). A nulltér labor az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének területén lesz. 

 

 Fertőbozról ebben a korábbi posztban lehet olvasni: Itt van az egész Fertő-táj a lábunk előtt.

   

 

Források: Verő József: A Nagycenki geofizikai obszervatórium: a geomágneses tér mérésének története, 

Tárczy–Hornoch Antal: A Nagycenk melletti geofizikai obszervatórium

Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium, nckobs.hu, mti, kisalfold.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr1313153898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Célkereszt 2017.11.05. 07:34:17

Majd valamelyik oligarcha odaépíti a villáját kovácsolt vas kerítéssel.
süti beállítások módosítása