Harapni lehet a friss és ózondús szubalpin levegőt a soproni egyetem botanikus kertjében. Ide bárki betérhet egy kiadós növénytani sétát tenni, de azok számára is felejthetetlen az élmény, akik nem tudják, mi az a taxon vagy erdészeti dendrológia.
A botanikus kert egy csodálatos, minden évszakban más arcát mutató élő növénygyűjtemény, egész évben ingyenesen látogatható, vakok és gyengén látók számára kialakított akadálymentes sétaúttal. Természetvédelmi oltalom alatt álló terület, nem mellesleg az egyetemi campus központja, az utóbbi években minden égtáj felé hatalmasat nyújtózkodó Sopron szívében, egy sóhajtásnyira a Lövérektől.
Jó szerencsét!
A botanikus kertben kétféle ember jár: jegyzetekkel, aktatáskákkal sietős oktatók és hallgatók, és a sétálgató, nézegető látogatók, gyakorta óvodás és iskolás csoportok.
Aki úgy köszön az emberre, hogy "Jó szerencsét! " arról mindjárt tudhatjuk, hogy bennfentes, helybéli egyetemi polgár. A Nyugat-magyarországi Egyetemen ugyanis a mai napig a bányászok köszöntésével üdvözlik egymást az emberek. A jogelőd a selmecbányai, III. Károly által 1735-ben alapított bányatisztképző iskola volt, innen jön e szép hagyomány, melyet híven őriznek Sopronban.
A hagyományok, a múlt tiszteletét itt nagy becsben tartják, professzorok, oktatók, nagy elődök szobraival lépten-nyomon találkozhatunk az egyébként óriási, több, mint 17 hektáron elterülő növénykertben.
A botanikus kert helyén valamikor egy katonai gyakorlóterep húzódott, tölgyesekkel borított, enyhén lejtős terület, némi gyümölcsössel, konyhakerttel. A m.kir Honvéd Főreáliskola kertje volt, még uszoda is volt benne. Az első világháború utáni, üresen álló épületekbe költözött be aztán 1922-ben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, melynek már Selmecbányán is Európa hírű, tudományos igénnyel kialakított arborétuma volt. Így a kertet tulajdonképpen "hozta" magával a költözködő akadémia Sopronba, már ami a szaporítóanyagokat illeti. Később folyamatosan és tudatosan gyűjtöttek Európából is növényeket, s a területet oktatás céljából kezdték botanikus kertté építeni. A fotón látható kalapos ember, Dr. Fehér Dániel, a kert tervezője és alapítója.
fotó: botanikuskert.nyme.hu
A botanikus kert örökzöld gyűjteménye ma Európa szerte híres, harmincnál több lucfenyő féle, két tucat jegenyefenyő faj, több, mint harminc borókafaj, borbolya, több száz lombhullató fafajt és cserjét találunk itt, amikről pontos leírást is adnak a táblák, hiszen a kert valójában egy oktatókert is. Talán senkinek sem kell mondani, hogy itt található az ország egyetlen faipari-és erdőmérnök képző egyeteme.
Aki egyszerű sétát tervez itt, szánjon rá legalább két órát, akit a taxonok és az erdészeti dendrológia komolyabban érdekel, magára vessen, ha nem foglalt szállást a városban.
A botanikus kert egyik tisztásán a megsebzett szarvas
Autók ritkán járnak a kertben, az egyetemi épületek gyalogosan vagy kerékpárral közelíthetők meg,. Van kicsi játszóterecske a gyerekeknek és kerékpártároló, mert van ki itt novemberben is kerékpárral jár.
Az egyetem főbejárata melletti digitális tábla segít a tájékozódásban. A látogatási szabályok szigorúak, a botanikus kert értékeinek és önmagunk testi épségének megőrzése érdekében kéretik betartani ezeket!
