Ma szinte pillanatok alatt meg tudjuk határozni az úticélunkat, látjuk pontosan hol állunk, mennyi van még előttünk, min kell keresztülhaladni, mik a magasságok és mélységek, s mindez mennyi ideig tart. Ha nem használunk semmilyen eszközt, legfeljebb előkapunk egy térképet. Azokban az időkben, mikor még térkép sem volt, nem volt egyszerű a helyzet, különösen háborúban nem, mikor komplett hadtesteket kellett ide-oda mozgatni. Minél szívesebben nézünk gyönyörű helyekről drónfelvételeket manapság, talán annál érdekesebb lehet egy hely régről, az első katonai térképek készítésének idejéből.
„Teljesen egyetértek, a munkát, különösen Magyarországon, nem lehet eléggé sürgetni.”
Ezt mondta Mária Terézia, amikor az úgynevezett „Erste Landesaufnahme”, az első országfelmérés ötletével állt elő egyik tábornagya: a hétéves háború árnyékában égetően szükség volt a birodalomban egy részletes, viszonylag aprólékos haditérképre. Ekkor született meg a Első Katonai Felmérés, 1763 és 1787 között. Igaz, a várható háborús veszély miatt elsőként a porosz hadszínteret mérték fel, s a munka végére maradtak a magyarországi területek.
Az ország egyes területeinek rajza a török elleni harcok miatt lett életbevágóan fontos. Az első, ma ismert térkép egy fametszet volt, amit valószínűleg Lázár deák készített a Dózsa-féle parasztháború idején, és Mohács után vált igazán értékessé a keresztény világ számára. Mivel a Lázár-térkép volt az egyetlen, és a török által birtokolt területeken már nem lehetett felméréseket végezni, ezt a - modern európai térképészet egyik mérföldkövének is tartott - térképet használták újra és újra. Mikor a török kitakarodott az országból, megnyílt a lehetőség a térképek készítésére is.
Az Első Katonai Felmérést 1763-ban kezdték meg, viszont a magyarországi területekre 1782 és 1785 között került csak sor.
Ezen a térképszelvényen a "magyar Versailles", azaz Eszterháza (Fertőd), ország egyik legimpozánsabb kastélya és a hozzá tartozó, ma is csaknem 200 hektáros park látható, döbbenetes méretével, aprólékos részletgazdagsággal megrajzolva. Balra, észak-nyugatra a Fertő-tó, a Neusiedler See egy szeglete látszik.
Esterházy (Fényes) Miklós 11 millió arany forintból épített kastélya 1766-ban készült el, melyet Mária Terézia is meglátogatott 1773-ban.
Az alsó térképen az Esterházyak másik uradalmi központja Kismartonban. Érdekesség, hogy az eszterházai térképre kizárólag magyarul írták fel helyiségneveket: Eszterház, Süttör, Széplak, Petőház településeket, miközben a térképek "nyelve" egyébként a német volt. A kismartonira az eredeti Eisenstadt városnevet írták, de alája feljegyezték a magyar, Kis Márton nevet is.
Térképek - szigorúan titkosítva
A térképzés kizárólag katonai, stratégiai célokat szolgált, mivel szükséges volt "nagyban látni" a csatamezők terepviszonyait. A cél az volt, hogy olyan megbízható rajzokat készítsenek, melyek a katonai tájékozódást pontosan segítik. Ezért aztán ezek a térképek óriási értéknek számítottak, s nem csoda, hogy a nyilvánosság elől elzárva, szigorúan titkosítottak lettek. Valójában ennek köszönhetjük, hogy épségben fennmaradtak.
Az Első Katonai Felmérés színes, 1:28 800-as méretarányú kéziratos térképszelvényei csak az utóbbi időben lettek megismerhetők, akkor mikor a Hadtörténeti Képtárba kerültek. 1864-ben a levéltári anyagok nagy részét nyilvánossá tették, de a katonai felméréseket továbbra sem adtak ki. Ezek megtekintéséhez egy időben a Vezérkar írásbeli engedélye kellett, persze ez nem vonatkozott magáncélokra. Az első világháború után aztán minden korlátozást feloldottak.
Ilyennek rajzolták a Fertő-tavat. Nem csak a szélességet, hosszt és a mélységét mérték meg, hanem sok minden más adatot begyűjtöttek, pontosan bemérték, milyen a vízminőség, a meder jellege (homokos vagy mocsaras), lecsapolható-e és esetleg hol lehet átkelni rajta.
Összehasonlításul: a szinkronizált nézetben a Fertő-tó az Első Katonai Felmérés idejében és ma.
Cenk, a Széchényiek birtoka. Ami figyelemre méltó ezen a térképen az nem a kastély, hanem az egyedülálló nagycenki hársfasor.
Bár egészen pontosan nem tudni, hogy a fasort melyik évben ültették, de a rajzon már gyönyörűen kivehető az a dupla vonal, amely a cenki kastélytól indul és kissé észak-keleti irányban tart a Fertő-tó irányába, a fertőbozi dombsor gerincéig.
A nagycenki hársfasor egyike az ország első védett területeinek, 1942-ben a magyar királyi földmívelési miniszter tette védetté. Az eredetileg - vélhetően - 600 fából álló, 2275 méter hosszúságú fasort, allét Széchenyi Antal és felesége ültette, talán sétalovaglás szép terepének szánták. A térkép a méretezés szempontjából is érdekes, a két fasor között nagyjából 22 méter a távolság.
Csupán egyetlen példányt készítettek
A munka során csupán egyetlen eredeti felmérési szelvény (original Aufnahme) készült, majd pedig erről egy másolat (Reinzeichnung, Kopie v. Copie ), amit a katonai akadémiák növendékei rajzoltak át. Háborúban a bécsújhelyi katonai akadémia növendékei készítettek az eredetiből másolatot és ezt kapták meg a vezénylő tábornokok.
A hadseregben mérnök-tiszteket képeztek, hogy a Mária Terézia által megszabott kartográfiai feladatokat szakszerűen végezzék el. Ezek a térképek nélkülözték a geodéziai alapokat és természetesen nem egy nagy térkép készült, hanem sok-sok kisebb területegységről un. részletfelmérések.
Ez a térképszelvény Bécsújhelyt mutatja, amely már az Alsó-Ausztria területéhez tartozott és nincsenek rajta a a magyarországi területekre vonatkozó szelvények.
Ha korábban léteztek már valamiféle rajzok egy területről, melyeken templomtornyok, tavak vagy bármilyen objektum segítette a tájékozódást, azokat beszerkesztették a méretaránynak megfelelően a rajzokba.
Az Első Katonai Felmérés során összességében 21 különálló felmérésben 3245 kéziratos szelvény készült. A térképek nem mutattak magassági adatot és egységes jelkulcs sem volt, ugyanazt a tereptárgyat különböző módon jelezték, bár a jelzések hasonlítottak egymásra. Amit jelkulccsal nem tudtak a rajzokra rakni, azt leírták szövegben. Ezért készültek tartomány- vagy országleírások, így a Magyar Királyság térképszelvényeihez 7 kötet tartozott, táblázatokkal.
Ezekben szabályszerűen írták le a katonai szempontok alapján fontos dolgokat, például az egyik helynek a másiktól való távolságát órákban és közönséges rendes lépésben mérve, a tavak, folyók értékelését mélységük, szélességük, partjaik minősége szerint, és nyilván fontos szempont volt, hogy a gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlókat is feltüntessék. Pontosan felmérték az erdőket, hány út, faszállító, gyalogösvény megy át rajtuk, vannak-e benne mocsarak, lápok.
Egy fontos vár, Kőszeg.
A katonai felmérések mellett készítettek még rajzokat a gazdaságilag különösen fontos területekről is, a telkek, birtokok, művelési ágak kimutatására.
Egy gazdag város, Sopron.
A császári-királyi hadseregben használt nyelv a német volt, mint említettük már, ezért a térképeken használt rövidítések is általában német nyelven szerepeltek. A könyebb eligazodás érdekében a települések nevét viszont sokszor a helyilek által használt, eredeti névre írták át, mint fent az eszterházai térképen is láthattuk. Bár a fontosabb földrajzi neveket is németül rajzolták fel, némely előtagok szintén a helyben használt néven olvashatók: Sebes Körös Fluss. A Duna Donau Fluss, a Balaton esetében a magyar név mellett a német is szerepel: Platten See.
Például a sárvári vár alatti település nevét németül írták fel (Petersdorf) majd a felirat alatt feltüntették a magyar településnevet is eképpen: Ungar: Péterfa.
Mivel ezek a térképek titkosak voltak, ezért a maguk korában semmilyen hatást nem gyakoroltak a polgári térképészetre. Négy katonai felmérés készült, aztán jött az első, majd a második világháború, de kisebb megszakításokkal ezek alatt is működött a katonai térképészet. 1950-ben aztán áttértek egy másik (a Gauss–Krüger) katonai térképrendszerre, amely már egy teljesen új vetület, szelvényezés és jelrendszert jelentett.
A térképeket itt lehet megnézni közelebbről, illetve böngészni és más helyszíneket keresgélni az Első Katonai Felmérés időszakából.
Forrás:
Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései
Wikipédia
Képkivágások: mapire.eu/hu/
