Város, amely kis gömböc módjára terebélyesedik, akár a népmesében. Az Ausztriában dolgozó, gazdasági bevándorlók Mekkájává lett Sopronra hosszú évek óta ez jellemző. A városba beköltöző tömeg magával hozta a zsúfoltságot, a csillagászati lakás- és albérletárakat, az építkezési lázat, a közlekedési dugót, a parkolási és minden más, egy település erőteljes növekedésével járó gondot. Nagy talány, milyen vége lesz a dolognak, ha a belső migráció okozta elképesztő ütemű bővülés egyszer valami ok folytán megszakad. Sokan gondolják úgy, hogy Sopron számára ennek a történetnek a vége olyan kis gömböcös, népmesei is lehet. Azaz ...kirepedt az oldala, kiömlött belőle a sok ember, ki-ki a maga dolgára ment, a kis gömböc meg ott maradt kirepedve.

Itt vannak mindjárt a határátlépés okozta legújabb, ám egyáltalán nem új keletű közlekedési gondok. A nyugati határszél városai közül Sopronból a legkényelmesebb ingázni, a közlekedési viszonyokat tekintve innen a legkönnyebb elérni a munkahelyekben bővelkedő észak-burgenlandi térséget, sőt Bécset is, többek között a kiváló vonatközlekedésnek köszönhetően. Mosonmagyaróvárról is jó a helyzet, viszont Szombathelyről csak a munkahelyekben gyérebb Közép-Burgenland érhető el, Győrből pedig már nagyon fárasztó dolog a napi ingázás. Egy tavalyi felmérés szerint a napi ingázással eltöltött idő egy útra - ajtótól ajtóig - fél és egy óra között van.

Szóval mi lenne Sopronnal, az új lakóparkokkal, az ingatlanok tömkelegével, ha az osztrákok annyira megnehezítenék a határátlépést, hogy az ingázó tömegeknek már nem éri meg a napi több órás autózás, dugóban ücsörgés és egyszerűen tovább költöznek Sopronból. Vagy ha változik a politikai széljárás és valami történik. Lesz egy kidurrant kis gömböc, egy szellemváros, sok-sok lakatlan, el- és kiadathatatlan, értékét veszítő ingatlannal. Bár ez jelenleg teljességgel elképzelhetetlen, hiszen az ingázók száma évente 8 %-al nő, és a jól képzett, de még a kevésbé képzett, nyelvet sem jól beszélő magyar munkavállalókra is szüksége van az osztrák (burgenlandi) munkaerőpiacnak, (amíg az be nem telik). Azért ez mégis beszédtéma Sopronban, ha másképp nem, de ingatlan befektetői szempontból. Egyébként is, láttak már itt egy, s mást a múlt évszázadban, ami szinte az egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatta az életet. 

De vegyük kicsit alaposabban szemügyre magát az egyre csak gömbölyödő várost. 

Rejtély, hányan laknak Sopronban

A zsúfoltság miatt egyre komolyabb problémákkal küzdő Sopronban valójában nemigen tudni pontosan hányan is laknak. A legutóbbi hivatalos népszámlás szerint a város lakóinak száma 60 548 fő. De erre a 2011-es adatra már csak legyint mindenki. (Így erre az ábrára is csak legyinthetünk, azonban van ott egy mondat, amit érdemes figyelembe venni, s erre mindjárt vissza is térünk.)

Az utolsó hivatalosnak tekinthető szám is egy 2014-ből való önkormányzati tanulmányból származik, ami megközelítőleg 70 ezer lakost említ. Az őslakos soproniak szerint viszont a valóság sokkal, de sokkal durvább, már dupla annyian, több mint 120 ezren lakhatnak Sopronban, ami amúgy az infrastruktúra szempontjából nagyjából 60 ezer lakosra szabva volt kényelmes és élhető az elmúlt évtizedekben. A téma mindenesetre az állapotokat egyre ingerültebben viselő soproniak gyakori ki mit tud-ja, akik a szájról szájra terjedő számok mellett, a város vízfogyasztási adataiból (is) próbálják megsaccolni az újsoproniak számát. Jön ugyanis mindenki.

Poénnak is rossz volt

A soproniaknak összeugrott a gyomra, mikor az áprilisi választás hajrájában meglátták a tévében az elkeseredett baden-württembergi családapát. Mi lesz itt, ha már a németek is Sopronba akarnak költözni?  (Hattinger úr ugyanis a békés, nyugodt Sopronba akarta költöztetni a családját az ottani migránsoktól való félelmében.) Hogy a német család végül bevándorolt-e Sopronba, jöttek-e velük mások is, arról később nem szólt a híradás, mindenesetre figyelemre méltó, hogy e messzi német tartományból is éppen Sopront nézték ki maguknak. 

De ez talán nem is érdekes, miután az ország más részeiből még mindig jönnek mások. És eddig jellemzően nem Sopron szépsége és élhetősége, biztonsága, hanem természetesen az osztrák munkalehetőségek miatt. 

Hosszú évek óta tartó opció: olcsón lakni Sopronban, jól keresni Ausztriában

Sopron – és persze a nyugati határszéli települések - kis-gömböcödése akkor kezdődött, mikor a munkalehetőségek és életszínvonal szempontjából szegényebb keleti országrészekből "bevándorlási roham" indult meg a közel három vagy akár négyszeres fizetéssel kecsegtető ausztriai munkalehetőségekért. Mostanra, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség által tavasszal közölt adatok szerint, Burgenlandba már több mint húszezren járnak át naponta dolgozni. Az egészen biztos, hogy ebből a húszezerből nagyon sokan Sopronból. 

Ágybérlettől az ingatlanfejlesztésig

Az ország keleti feléből érkezők egy része hosszabb életvitelre rendezkedett be Sopronban, nappal dolgozik Ausztriában, estére ágyra jár haza, a fizetést pedig hazautalja a családnak. Míg mások ideiglenesen szállnak meg, Sopronból ingázva próbálnak szerencsét, és amint kínálkozik valami jobb, már lépnek is le, költöznek tovább Ausztria távolabb eső vidékeire és még tovább.  

Maga az önkormányzat állapította meg, hogy az elmúlt években a lakhatás szempontjából olyan, a két világháború közötti megoldások jelentek meg Sopronban, mint az ágybérlet, de nem volt szokatlan látvány egy a város zöldövezetében lévő szálloda teraszain a szárítóköteleken lafogó munkásruhák sora sem. 

Van, aki egyedül jön, van aki munkásbrigáddal, aki pedig megteheti, ingatlanját odahaza értékesíti és az egész családot és rokonságot költözteti át másik városból Sopronba, aztán bérel és a jó osztrák fizetésből később vásárol egy új otthont. 

Terjeszkedő városrészek Sopronban: Kutyahegy-Ágfalvi úti - Aranyhegy - Pihenőkereszt - Jánostelep-Tómalom

Az ingatlan vásárlás-építés és aztán bérbeadás tehát elég nagy üzlet Sopronban, a tehetősebb soproniak nem ritkán több ingatlant is megvásárolnak csupán befektetési célból.

Az új építésű ingatlanok négyzetméter ára régóta a budapestire hajt, meghaladhatja a 450- 515 ezer forintot, kiadni egy átlagos lakást pedig havi 100-150 ezer (+ felfelé) forintért lehet, 1-2 havi kaució mellett. És persze régóta jelen vannak a komoly befektetők, a helyi ingatlanos szakemberek tudnak olyan orosz üzletemberről, aki egyszerre 35 telket vásárolt fel az egyik soproni lakóparkban - írta meg a nepszava.hu februárban. Ezért aztán a városban gyakorlatilag elfogytak a telkek, a korábban külvárosi településrészeken (Aranyhegy, Ágfalvi út) pedig úgy nőnek ki a lakóparkokkal teli házak a földből, mintha nem lenne holnap.

Nem tudni mennyien vannak, akik nincsenek is itt, de mégis itt vannak

Az önkormányzat már évekkel ezelőtt érzékelte: a beköltözők egy jelentékeny hányada, azért nem regisztráltatja magát az okmányirodában, mert nem jelentkezhet be ideiglenes lakosként a nem adózó albérletbe. Ez persze a soproni őslakosok játszmája, akik okosba próbálják kiadni ingatlanjukat. 

Ennél talán nagyobb probléma, hogy aki Ausztriában dolgozik, oda is adózik, miközben "használja" a várost. S bár volt idő, mikor az ingázók "adóztatásán" - a határra vezető utakon útdíj szedésén - gondolkodtak, ma nem hallani, hogy bámi ilyesmi napirenden lenne. Mindemellett meglepő tényről ad számot egy 2017-es kutatás: az ingázók jelentős része, mintegy 40 százaléka napközben is Magyarországon, így a városban tartózkodik, vélhetően a rugalmas munkaidő miatt. 

Itt laknak, de már eltávolodtak

A helyi sajtó már régóta kongatja a harangot. "Ha Sopronba jössz menj tovább, mert megtelt"" - tábla a soproni cyberpress.hu illusztrációja egy évvel ezelőtt, 2017.10.30-án megjelent írásukhoz. Tökéletesen kifejezi, hogy zsúfoltság ügyében mi is a helyzet Sopronban. Ami azóta csak rosszabb lett. A város a hétköznapi életvitel szempontjából tényleg megtelt, s ez a csendes kisvárosi léthez szokott soproniaknak még mindig - mondjuk úgy - szokatlan.  

Ám akad itt más probléma is, melyet a már említett tanulmány fedett fel: az ingázók "kezdenek leválni a hazai társadalmi-politikai folyamatokról" - ami lefordítva azt jelentheti, hogy nemigen érdekli őket, hogy mi a helyzet itthon: mindössze 15 százalékuk követi a napi sajtóban a hazai folyamatokat...  

Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról olvasna még szívesen, nézzen szét a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.  

Források:

Nyitó fotó: A Sopron megtelt tábla lassan már kevés - cyberpress.hu (hozzájárulásával)

SMJV Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020

Ingázás a határmentén - KSH 2015. június (grafikonok)

Ingázó munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben - Jelenlegi helyzetkép - Pogátsa Zoltán (2017.)

Felmérés készült a magyar ingázókról - www.volksgruppen.orf.at -  2018.04.12.

Nyugatra tart a belső migráció - nepszava.hu - 2018.02.16.

Hiradó - Hírvilág - 2018. 03. 13.