Haydn huszonnyolc éves korában lett a kor egyik legbefolyásosabb magyar nemesi családja, az Esterházy hercegség udvari karmestere. A klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjaként tisztelt Haydn az Esterházy Fényes Miklós herceg által épített "magyar Versáliában", a kor egyik leggyönyörűbb kastélyában, Eszterházán (Fertőd) alkotta hatalmas életműve jelentős részét. Ennek előtte azonban a hercegség kismartoni rezidenciáján fenntartott udvari zenekarban tevékenykedett, Kismartonban élt a feleségével, itt vásárolt házat, amihez tartozott egy apró konyhakert is. A kertet és a benne álló faházikót megőrizte az utókor és ma is virágoznak a Haydn házaspár igénye szerint ültetett, korukban is különlegesnek számító fűszer-és gyógynövények. Ez a talán kevéssé ismert Haydn-emlékhely a nagyközönség számára nem látogatható, azonban évente egy-két alkalommal, amikor a növények tele vannak élettel és illatélményt is adnak, megnyitják az érdeklődők előtt. Egy zenész óriás apró fűszerkertje, a "Haydn Kräutergarten" a burgenlandi Eisenstadtban. 

A Haydn házaspár 

Joseph Haydn (1732-1809) 1760-ban kötött házasságot Maria Anna Theresia Kellerrel, aki a zeneszerző parókakészítőjének leánya volt. A történet szerint, Haydn vélhetően a másik leányba, Mária Anna húgába lehetett szerelmes, akit azonban zárdába adtak. Az utókor a feleséget zenéhez nem értő, házsártos asszonyként írja le, s talán emiatt vagy gyermektelenségük miatt, de a házasságuk végül nem volt boldog. Haydn életrajzíróinak panaszolta el: "a feleségemnek édes mindegy, hogy suszter-e a férje vagy művész". Idővel a sors úgy hozta, hogy a Haydn házaspár a hűséget sem tartotta egymás iránt.

Az utókor számára a lényeg talán mégis az, hogy Haydn más hölgyek iránti érzelmeiből számos, zenetörténeti szempontból különleges alkotás fakadt, így ennek köszönhetjük az Eszterházán komponált dalokat, operák betétáriáit is.  

A zenész zseniről készült portrék állítólag alaposan megszépítették a valóságot, Haydn ugyanis alacsony termetű, himlőhelyes arcú ember volt, ám vidám kedélyű és igen jó humorú, akit e tulajdonságai miatt nagyon kedveltek. 

Fotó: A Haydn házaspár a kismartoni múzeum egyik vitrinében.

A kismartoni Haydn ház

Az mindenesetre tény, hogy az 1761-től Esterházy Fényes Miklós szolgálatában álló Haydn és felesége 1766-ban, a kismartoni Esterházy-kastély közelségében, a barokk városka szívében, a Klostergasse 82. szám alatt megvásárolt egy szép, emeletes lakóházat. A házaspár ennek előtte öt évig élt bérelt lakásban, de miután Miklós herceg Haydnt nevezte ki udvari karmesterré, Haydn úgy érezte, a ranghoz már egy saját ház is dukál. A vélhetően a 16. században épült házat egy kismartoni elöljáró özvegyétől vásárolták, aki az épület alsó szinti lakásában élt haláláig. A Haydn házaspár az emeleti szint öt szobáját rendezte be és viselte persze a tetemes adósságot, melyet a vásárlás költségei róttak rájuk. Az éves fizetése nagyságrendjéhez képest túlköltekező Haydn az apósától kért kölcsönt. 

Fotó: Haydn háza, az egykori Klostergasse 82.

A kismartoni lakóház történetéhez tartozik még, hogy abban a 12 évben, melyben a Haydn házaspár itt lakott, az épület két alkalommal is leégett. (Ekkor semmisült meg Haydn tekintélyes metszetgyűjteménye is.) Az 1768-as tűz olyan méretű károkat okozott, hogy a helyreállítási költségek közel kitették a ház korábbi vételárát. Az összeget azonban Esterházy Miklós herceg fizette ki. Haydn, kihasználva a lehetőséget, ekkor plusz egy szobával megtoldotta még a lakást, miközben az alsó szintet - az özvegy halálát követően - már a hercegi zenekar tagjai számára adta ki. 

Haydn asszony konyhája a házban, egy kis "fűszerkerti bemutatóval."

A fűszerkert

A házhoz tartozott egy kis konyhakert is, mely szintén a Haydn házaspár tulajdonába jutott. A kert a Klostergasse-i háztól nagyjából 10 perces sétaútra, a korabeli Kismarton falain kívülre esett, az egykori polgári kórház mellett. A kertben pedig egy kicsi, szerszámok tárolására, de pihenésre is alkalmas emeletes faházikó állt. 

A kerti kis faházról Storno Ferenc készített egy rézkarcot 1898-ban. (Storno kismartoni születésű, Sopronban élő építész, festőművész, restaurátor, műgyűjtő, a soproni Storno-gyűjtemény megalapítója volt.) A Haydn házaspár kerti faháza akkor ilyen volt. És ilyen ma is.

Az egykori Haydn kert a mai Eisenstadt (mint burgenlandi tartományi főváros) léptékeivel mérve szinte egy kis zsebkendőnyi terület, ma alig látszik a modern épületek árnyékában.   

Kismartonban korábban a kastély helyén egykor vár állt. Még a 17. században szerezte meg a birtokot Esterházy Miklós gróf, aki a várhoz tartozó kertet és az un. Tendelgarten területét már valószínűleg a dísznövények mellett, gyógy-és fűszernövényekkel is gazdagította. Így vélhetően nem volt ismeretlen az Esterházy család és környezete számára a különleges növények egészségre is jótékony hatása később, Fényes Miklós herceg korában sem. Mint ahogyan az ételek elkészítéséhez használt különféle fűszerek sem, hiszen a barokk konyha már gazdagon alkalmazta a világ más tájairól érkezett méregdrága fűszereket (is) a halételekhez, szárnyasok és vadhúsok, de mártások, pácok, pástétomok, főzelékek és levesek készítéséhez is. Így nem csoda, hogy a Haydn házaspár - még az akkor kevesek számára is kiváltságnak számító - különleges fűszer-és gyógynövényes kertet hozott létre és gondozott itt. 

A Haydn-kert, a barokk fűszerkertekhez hasonlóan, geometriai elrendezésben, több elkülönített ágyásból állt, melyekbe külön-külön ültették a fűszer- és a gyógynövényeket, de természetesen volt zöldségágyás is. Ma ezeket a kert gondozói ugyanúgy nem permetezik, mint Haydn korában és a növények helyét is úgy őrizték meg, amint azt a Haydn házaspár kigondolhatta és elültethette. 

A kis fűszerkert arra mindenképpen elegendő volt, hogy a házaspár kismartoni éveiben friss zöld növényekhez vagy szárított, különféle módon feldolgozott fűszer- és gyógynövényekhez jusson. Érdekes, hogy egyes növényeket mire használtak a korban. Volt közöttük olyan, melyet bútorok fényesítésére, polírozásra alkalmaztak, másokat viszont balzsamként vagy csokorba szedve és így elraktározva illatosítóként, vagy parfüm alapillataként. A gyógynövények közül pedig vannak itt a korban leégésre vagy álmatlanságra alkalmazott növények is.

Visszatérve Haydn életének történetéhez, tudjuk, hogy az 1770-es évek elejére lassan befejeződtek Miklós herceg Eszterházán (Fertőd) épített kastélyának munkálatai, sőt elkészült a legendás és egyedülálló színház és a Muzsikaház is, melyben az udvari zenészeket szállásolták el. A herceg ettől kezdve minden nyarat Eszterházán töltött, s vele együtt természetesen udvari zenekara, s ennek legfontosabb személyisége, maga Haydn is. Évente vagy száz operaelőadást mutattak be ezekben az években itt. Mivel a zenészek hozzátartozói Kismartonban éltek, az udvari zenekar tagjai egyre nehezebben viselték az egyre hosszabb, már februártól novemberig tartó távollétet. Ismert a történet, Haydn ekkor írta meg a híres Búcsú szimfóniát.

A Haydn házaspár 1778-ban ezért aztán úgy döntött, hogy eladják a kismartoni házat, s vele a kis kertecskét is, és mindketten átköltöztek Eszterházára, ahol Haydn a Muzsikaházban élt Miklós herceg haláláig. 

A házaspár egykori Klostergasse-i házában (ma Joseph Haydn Gasse 21.) működik a Haydn-Haus és Joseph Haydn múzeum van.

A fotók: saját, készültek a Haydn-Haus múzeumban és a Haydn Kräutergartenben Eisenstadtban. Ezekből a forrásokból szemezgettem: haydn-haus.at, haydn.oszk.hu, esterhazy.at. austria.info/hu