Mit tudtak az első titkos katonai térképek?
2019. február 08. írta: Kaiser Smarni

Mit tudtak az első titkos katonai térképek?

Ma szinte pillanatok alatt meg tudjuk határozni az úticélunkat, látjuk pontosan hol állunk, mennyi van még előttünk, min kell keresztülhaladni, mik a magasságok és mélységek, s mindez mennyi ideig tart. Ha nem használunk semmilyen eszközt, legfeljebb előkapunk egy térképet. Azokban az időkben, mikor még térkép sem volt, nem volt egyszerű a helyzet, különösen háborúban nem, mikor komplett hadtesteket kellett ide-oda mozgatni. Minél szívesebben nézünk gyönyörű helyekről drónfelvételeket manapság, talán annál érdekesebb lehet egy hely régről, az első katonai térképek készítésének idejéből.    

eszterhaza2.jpg 

 „Teljesen egyetértek, a munkát, különösen Magyarországon, nem lehet eléggé sürgetni.”

 

Ezt mondta Mária Terézia, amikor az úgynevezett „Erste Landesaufnahme”, az első országfelmérés ötletével állt elő egyik tábornagya: a hétéves háború árnyékában égetően szükség volt a birodalomban egy részletes, viszonylag aprólékos haditérképre. Ekkor született meg a Első Katonai Felmérés, 1763 és 1787 között. Igaz, a várható háborús veszély miatt elsőként a porosz hadszínteret mérték fel, s a munka végére maradtak a magyarországi területek.  

Az ország egyes területeinek rajza a török elleni harcok miatt lett életbevágóan fontos. Az első, ma ismert térkép egy fametszet volt, amit valószínűleg Lázár deák készített a Dózsa-féle parasztháború idején, és Mohács után vált igazán értékessé a keresztény világ számára. Mivel a Lázár-térkép volt az egyetlen, és a török által birtokolt területeken már nem lehetett felméréseket végezni, ezt a - modern európai térképészet egyik mérföldkövének is tartott - térképet használták újra és újra. Mikor a török kitakarodott az országból, megnyílt a lehetőség a térképek készítésére is.

Az Első Katonai Felmérést 1763-ban kezdték meg, viszont a magyarországi területekre 1782 és 1785 között került csak sor. 

Ezen a térképszelvényen a "magyar Versailles", azaz Eszterháza (Fertőd), ország egyik legimpozánsabb kastélya és a hozzá tartozó, ma is csaknem 200 hektáros park látható, döbbenetes méretével, aprólékos részletgazdagsággal megrajzolva. Balra, észak-nyugatra a Fertő-tó, a Neusiedler See egy szeglete látszik.  

eszterhaza1.jpg

Esterházy (Fényes) Miklós 11 millió arany forintból épített kastélya 1766-ban készült el, melyet Mária Terézia is meglátogatott 1773-ban.

Az alsó térképen az Esterházyak másik uradalmi központja Kismartonban. Érdekesség, hogy az eszterházai térképre kizárólag magyarul írták fel helyiségneveket: Eszterház, Süttör, Széplak, Petőház településeket, miközben a térképek "nyelve" egyébként a német volt. A kismartonira az eredeti Eisenstadt városnevet írták, de alája feljegyezték a magyar, Kis Márton nevet is. 

kismarton-1.jpg

 Térképek - szigorúan titkosítva

 

A térképzés kizárólag katonai, stratégiai célokat szolgált, mivel szükséges volt "nagyban látni" a csatamezők terepviszonyait. A cél az volt, hogy olyan megbízható rajzokat készítsenek, melyek a katonai tájékozódást pontosan segítik. Ezért aztán ezek a térképek óriási értéknek számítottak, s nem csoda, hogy a nyilvánosság elől elzárva, szigorúan titkosítottak lettek. Valójában ennek köszönhetjük, hogy épségben fennmaradtak.

Az Első Katonai Felmérés színes, 1:28 800-as méretarányú kéziratos térképszelvényei csak az utóbbi időben lettek megismerhetők, akkor mikor a Hadtörténeti Képtárba kerültek. 1864-ben a levéltári anyagok nagy részét nyilvánossá tették, de a katonai felméréseket továbbra sem adtak ki. Ezek megtekintéséhez egy időben a Vezérkar írásbeli engedélye kellett, persze ez nem vonatkozott magáncélokra. Az első világháború után aztán minden korlátozást feloldottak.  

Ilyennek rajzolták a Fertő-tavat. Nem csak a szélességet, hosszt és a mélységét mérték meg, hanem sok minden más adatot begyűjtöttek, pontosan bemérték, milyen a vízminőség, a meder jellege (homokos vagy mocsaras), lecsapolható-e és esetleg hol lehet átkelni rajta.

ferto-to1.jpg

Összehasonlításul: a szinkronizált nézetben a Fertő-tó az Első Katonai Felmérés idejében és ma.

szinkronizalt_nezet.jpg

 

Cenk, a Széchényiek birtoka. Ami figyelemre méltó ezen a térképen az nem a kastély, hanem az egyedülálló nagycenki hársfasor. 

Bár egészen pontosan nem tudni, hogy a fasort melyik évben ültették, de a rajzon már gyönyörűen kivehető az a dupla vonal, amely a cenki kastélytól indul és kissé észak-keleti irányban tart a Fertő-tó irányába, a fertőbozi dombsor gerincéig. 

cenk-bemutato1.jpg

A nagycenki hársfasor egyike az ország első védett területeinek, 1942-ben a magyar királyi földmívelési miniszter tette védetté. Az eredetileg - vélhetően - 600 fából álló,  2275 méter hosszúságú fasort, allét Széchenyi Antal és felesége ültette, talán sétalovaglás szép terepének szánták. A térkép a méretezés szempontjából is érdekes, a két fasor között nagyjából 22 méter a távolság.

Csupán egyetlen példányt készítettek

 

A munka során csupán egyetlen eredeti felmérési szelvény (original Aufnahme) készült, majd pedig erről egy másolat (Reinzeichnung, Kopie v. Copie ), amit a katonai akadémiák növendékei rajzoltak át. Háborúban a bécsújhelyi katonai akadémia növendékei készítettek az eredetiből másolatot és ezt kapták meg a vezénylő tábornokok.

A hadseregben mérnök-tiszteket képeztek, hogy a Mária Terézia által megszabott kartográfiai feladatokat szakszerűen végezzék el. Ezek a térképek nélkülözték a geodéziai alapokat és természetesen nem egy nagy térkép készült, hanem sok-sok kisebb területegységről un. részletfelmérések.

Ez a térképszelvény Bécsújhelyt mutatja, amely már az Alsó-Ausztria területéhez tartozott és nincsenek rajta a a magyarországi területekre vonatkozó szelvények. 

becsujhely-also-ausztria.jpg

Ha korábban léteztek már valamiféle rajzok egy területről, melyeken templomtornyok, tavak vagy bármilyen objektum segítette a tájékozódást, azokat beszerkesztették a méretaránynak megfelelően a rajzokba. 

Az Első Katonai Felmérés során összességében 21 különálló felmérésben 3245 kéziratos szelvény készült. A térképek nem mutattak magassági adatot és egységes jelkulcs sem volt, ugyanazt a tereptárgyat különböző módon jelezték, bár a jelzések hasonlítottak egymásra. Amit jelkulccsal nem tudtak a rajzokra rakni, azt leírták szövegben. Ezért készültek tartomány- vagy országleírások, így a Magyar Királyság térképszelvényeihez 7 kötet tartozott, táblázatokkal.

Ezekben szabályszerűen írták le a katonai szempontok alapján fontos dolgokat, például az egyik helynek a másiktól való távolságát órákban és közönséges rendes lépésben mérve, a tavak, folyók értékelését mélységük, szélességük, partjaik minősége szerint, és nyilván fontos szempont volt, hogy a gyalogosok, lovasok és kocsik számára alkalmas gázlókat is feltüntessék. Pontosan felmérték az erdőket, hány út, faszállító, gyalogösvény  megy át rajtuk, vannak-e benne mocsarak, lápok.

Egy fontos vár, Kőszeg.

koszeg1.jpg

A katonai felmérések mellett készítettek még rajzokat a gazdaságilag különösen fontos területekről is, a telkek, birtokok, művelési ágak kimutatására.

Egy gazdag város, Sopron.

sopron-bemutato1.jpg 

A császári-királyi hadseregben használt nyelv a német volt, mint említettük már, ezért a térképeken használt rövidítések is általában német nyelven szerepeltek. A könyebb eligazodás érdekében a települések nevét viszont sokszor a helyilek által használt, eredeti névre írták át, mint fent az eszterházai térképen is láthattuk. Bár a fontosabb földrajzi neveket is németül rajzolták fel, némely előtagok szintén a helyben használt néven olvashatók: Sebes Körös Fluss. A Duna Donau Fluss, a Balaton esetében a magyar név mellett a német is szerepel: Platten See. 

Például a sárvári vár alatti település nevét németül írták fel (Petersdorf) majd a felirat alatt feltüntették a magyar településnevet is eképpen: Ungar: Péterfa.

sarvar1.jpg

Mivel ezek a térképek titkosak voltak, ezért a maguk korában semmilyen hatást nem gyakoroltak a polgári térképészetre. Négy katonai felmérés készült, aztán jött az első, majd a második világháború, de kisebb megszakításokkal ezek alatt is működött a katonai térképészet. 1950-ben aztán áttértek egy másik (a Gauss–Krüger) katonai térképrendszerre, amely már egy teljesen új vetület, szelvényezés és jelrendszert jelentett.

 

A térképeket itt lehet megnézni közelebbről, illetve böngészni és más helyszíneket keresgélni az Első Katonai Felmérés időszakából. 

 

 

Forrás:

Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései

Wikipédia

Képkivágások: mapire.eu/hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr4614614432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2019.02.09. 22:34:29

Már annak idején is a haditechnika diktálta a fejlesztési tempót...

Fredddy 2019.02.09. 23:14:16

Nagy munka lehetett ez akkoriban, mikor még nem volt repülő meg ilyesmi. De a jelentőségét nem lehet alábecsülni, az 1968-as csehszlovákiai bevonuláskor is sok gondot okozott, hogy a katonák csak túl nagy méretarányú térképeket kaptak. ahol egy milliméter benézés is fél kilométer eltérést jelentett.

A fura (1:28800) méretarány az SI előtti időknek köszönhető, úgy rajzolták a térképet, hogy 400 bécsi láb terep egy bécsi hüvelyk legyen a térképen.

A településnevek néhol furcsák, Karcag pl Kardszag néven szerepel, pedig a szónak semmi köze a kardhoz, pusztai rókát jelent kun nyelven. Az Alföld egyébként is elég érdekes, rengeteg víz és mocsár van, ez még a Tisza-szabályozás előtti világ volt.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2019.02.10. 08:26:40

A térkép óriási kincs. Ablakot nyit a 250 évvel ezelőtti Magyarországra. - Az Alföld jelentős része belvíz-tenger volt...A földrajzi nevek értelmet kapnak...

Kedélyes Paraszt 2019.02.10. 12:16:41

valamikor a 90-es evek vegefele budapesten segitettem egy orosz tarsasagnak eligazodni. kiszalltam az autombol, ott alltak mellettem egy ladaval, egy a4-es meretu europa terkepet tartottak a kezukben, es parizsba szerettek volna eljutni. nem semmi volt :) azert az m1-es fele remelem sikerult oket utbaigazitanom. mondtam nekik, hogy becsbol mar talan lesz utirany jelzes .fr fele :)

Kaiser Smarni · http://elmenynektek.blog.hu/ 2019.02.10. 12:21:22

@Kedélyes Paraszt: Mókás lehetett! Bár nem lepődöm meg, velem is előfordulhatott volna, hasonlóan béna a viszonyom a térképekhez...

gigabursch 2019.02.10. 15:42:41

A térképet munkákhoz kapcsolódóan szinte hetente használom. Elképesztő érték.
S köszönöm a sok kartografálást.
Ugyanígy örök hála a fentről.hu oldalának.

David Bowman 2019.02.10. 19:21:02

@Fredddy: a C betű egy egészen új találmány.