Így tanult meg magyarul az utolsó király
2018. november 16. írta: Kaiser Smarni

Így tanult meg magyarul az utolsó király

Habsburg főhercegként már az is rendkívüli volt, hogy a gimnázium négy alsó osztályát nyilvános iskolában, a bécsi bencéseknél végezte. A társai által csak Főkárolynak (Erzkarl) szólított ifjú azonban már nem tehetett nyilvános, polgári érettségit, mert Ferenc József ezt rangon alulinak tartotta. Nem sokra rá Habsburg Károly trónörökös lett, majd IV. Károly néven az utolsó magyar király. A korabeli sajtó szerint hibátlanul beszélt magyarul és ezt egy soproni hitoktatónak köszönhette.

otto_franz_austria_maria_josepha_1.jpg

Kép: A család: Ottó főherceg, Maria Maria Josefa hercegnő és gyermekeik (wikimedia.org)

1887-ben, Károly születésekor még úgy tűnt, egyszerű főhercegként éli majd le az életét. Gyermekkorában valószínűtlennek látszott, hogy trónvárományos lesz, és azt se gondolta senki, hogy IV. Károly, („Utolsó Károly”) néven ő lesz majd az utolsó magyar király. Bár azt, hogy trónra lép egyszer majd, 1895-ben, a kis főherceg 8 éves korában megjósolta egy soproni orsolyita nővér, Maria Vinzentia Faunland: sok szenvedésben lesz része és sokat kell majd imádkozni érte.  Így is lett.

vasarnapi_ujsag.JPG

Kép: A bal oldali fotó 1899-ben, a jobb oldali pedig 1901-ben készült Károly főhercegről (Vasárnapi Újság, 1916 - forrás: ADT)  

 

Egy ideig Sopronban nevelkedett

Amikor Károly apját, Habsburg Ottó főherceget a soproni Császári és Királyi 9. Gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred parancsnokává nevezték ki, a kis Károly is Sopronba költözött és 1893 és 1896 között a város egyik előkelő házában, a Pejacsevich-palotában lakott. Pedig vallásos édesanyja, a szász királyi családból származó Mária Jozefa állítólag mindent elkövetett, hogy távol tartsa a fiát az életvidám apától, a csapodár, italozó, nyilvános botrányokat okozó, Bécsben a cimborái és a köznyelv által "szép Ottónak" csúfolt főhercegtől. 

maria_jozefa_szasz_kiralyi_hercegno_1896-22.JPG

Kép: Maria Josefa és a gyermek Károly - wikipedia.org 

Mindenesetre a szigorú vallásos nevelésen túl, Károlyt kőkemény, szigorú napirend szerint iskolázták, minden nap 6 órakor kelt, hideg vízben mosdott, a családi hagyományoknak megfelelően magántanároktól kapott órákat. Oktatása során különös figyelemmel voltak a monarchiában élő népek nyelveire, így a magyar nyelvre is. 

Soproni tartózkodása alatt is még "csak" főhercegi életre nevelték, de ahogy a történelem kereke forgott, sorra haltak ki előtte a trónesélyes Habsburgok és a Ferenc József császár által "jóravaló legénynek" mondott Károly egyre előrébb került a trónöröklési sorban. És egyszer csak 

a jóravaló legény trónra került

Ferenc József fia, a szintén zűrös életű Rudolf trónörökös Mayerlingben öngyilkos lett, Miksa főherceget, a császár öccsét pedig kivégezték Mexikóban.

A következő a trónöröklési sorban a császár második öccse, Károly Lajos főherceg lett volna, aki azonban szentföldi zarándokútja során beleivott a Jordán vizébe, nem sokkal ezután tífuszban meg is halt. A császár utolsó élő öccse, a szintén botrányos életű, Lucivucinak csúfolt, homoszexuális Lajos Viktor nyilván esélytelen volt, maradt Károly Lajos főherceg legidősebb fia, Ferenc Ferdinánd, aki viszont rangon aluli szerelmi házassága miatt az utódok szempontjából nem volt teljes értékű, és amúgy is lelőtték Szarajevóban. Ennek előtte Károly apja, aki utolsó éveit szifiliszes élőhalottként élte, 1906–ban gégerákban meghalt.

A Szarajevói merénylet volt az a pillanat, mikor Károly számára a trónra lépés valósággá vált, hiszen Ferenc József ekkor már 84 éves volt. 

ferencjozsef_temetese_vasarnapi_ujsag_elmenynektekblog.JPG

Képkivágás: Ferenc József császár temetése- Károly király, Zita királyné és a kisgyermek, Habsburg Ottó (Vasárnapi Újság, 1916),  

vasarnapiujsag_kepkivagas.JPG

Képkivágás: Károly király 1917-ben (Vasárnapi Újság)

 

IV. Károly király a korabeli sajtó szerint hibátlanul beszélt magyarul, kiejtése sem volt "idegenszerű", aminek élete során valószínűleg nagy hasznát vehette. 

Kilenc éven át tanította a magyar nyelvre a soproni hitoktató

Amikor 1893-ban Károly főherceg apjával Sopronba költözött, podafályi Póda Endre pápai prelátus ajánlatára a soproni katolikus népiskola igazgatóját, Tormássy Jánost tették meg a herceg tanítójának. Ő azonban csak általános tárgyakra (írás, olvasás, számolás) tanította a kis főherceget. Ám amikor Ottó főherceget vezérőrnagynak nevezték ki és visszahelyezték Bécsbe, Tormássy ajánlatot kapott, költözzön ő is velük. Az öreg tanító erre már nem vállalkozott, viszont a fiát, Tormássy Artúrt ajánlotta. 

vasarnapiujsag_ta.JPG

Tormássy Artúr kilenc éven át adott magyar nyelv leckéket Károly főhercegnek Bécsben, Ottó főherceg Augarten-i palotájában. Károly 1896. szeptember 28-án kapta az első magyar órát Tormássytól és ezeket heti rendszerességgel, 1905 közepéig folytatták - a Vasárnapi Újság beszámolója szerint - egészen addig, míg Károly letette az érettségi vizsgát a bécsi Schottengymnasiumban.

Képkivágások forrásai: Vasárnapi újság, Arcanum Digitális Tudománytár 

vasarnapiujs_tormassya_karolykiraly_elmenynektekblog.JPG 

Egy Habsburg, aki magyarul szavalta a Nemzeti Dalt

Magyar óra, ellentétben más tárgyakkal, minden nap szerepelt az oktatásban. A főherceg számára a diner után kötelező séta volt előírva, délután kettőtől-négyig. Ezekre a sétákra Tormássy is járt, és ilyenkor magyarul beszélgettek. A társalgás rendre történelmi témák körül forgott, bár a tanrendbe éppen nem volt befűzve a magyar történelem. A társalgási témákat Tormássy Jókai művei alapján választotta.

Legenda vagy sem, de a Vasárnapi Újság szerint, Károly kedvelte Petőfi verseit, s egy alkalommal még a Nemzeti Dalt is elszavalta Tormássynak: "kipirult arczczal szavalta el annak stórfáit."  Ez elég furcsán hangozhatott Bécsben, a Habsburgok Augarten-i palotájában. Károlynak magyar nyelvű könyvtára is lett, az udvar Tormássy javaslatára hozatta a könyveket a főherceg számára.

vasarnapiujsa_karolykiraly-tormassy-elmenynektekblog.JPG

Miután Tormássy elhagyta az Augerten-i udvart, a főherceg még levelezett vele, maga írta magyar nyelven ezeket. Károly trónra lépését megelőző hónapban saját kezűleg írt táviratot küldött a soproni plébániára Tormássynak. 

Tormássy Artúr ezután egy ideig Tatán volt káplán, majd hazaköltözött szülővárosába, Sopronba, ahol ezt követően a felsőbb leányiskola hitoktatójaként dolgozott.

IV. Károly soproni tartózkodására ma ez az emléktábla emlékeztet Sopronban, a Pejacsevich-palota falán. (Petőfi tér)

pejacsevichpalota_sopron_092906.jpgÉppen 100 évvel ezelőtt, 1918. novemberében volt, hogy IV. Károly az eckartsaui-nyilatkozatban lemondott a magyar államügyekben való részvételéről. 1921. október 20-án nem messze Soprontól, Cirák-Dénesfán szállt le repülőgépével - ez volt a második, sikertelen visszatérési kísérlete. A történelem első gépeltérítésének mondott akció után elfogták és családjával együtt Madeira szigetére száműzték. Itt halt meg nem sokkal később, 1922. április 1-én spanyolnáthában. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Unokája, Habsburg György 2009-ben járt Sopronban, s ekkor megkoszorúzta az emléktáblát. A megyei napilap beszámolója szerint, nem tudott róla, hogy nagyapja rövid ideig Sopronban nevelkedett, így arról sem volt tudomása, hogy ez a tábla egyáltalán létezik.

 

Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne még olvasnivalót, nézzen körül a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.

 

Források:

Tartalom és képkivágások: Vasárnapi Újság 1916. 51. sz. - Arcanum Digitális Tudománytár

Ifj. Bertényi Iván: IV. (Boldog) Károly - Korunk 28.évf. 8 sz.

Kisalföld 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3614361385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hefe 2018.11.18. 09:34:01

ez a karesz egy igazi bohóc volt.

apro_marosan_petergabor 2018.11.18. 11:33:22

IV. Károly ennél több érdemre tehetett volna szert, ha keményebb egyéniség, s több támogatót szerez. Ugyanis már trónralépésének pillanatában tudta, Mo-nak ki kellene lépnie az I. VH-ból. S bár szorgalmata ezt, akaratát nem tudta keresztül vinni - ehhez meg kellett volna szerezze Tisza miniszterelnök támogatását, aki szintén nem akart a háboróba lépni, de mégis rávették...
(De ha benne volt minden erejével támogatta)
Ha IV . Károly a kilépésügyében össz tudott volna fogni Tiszával, nem lenne Trianon örök téma...
De Károly nem volt ennyire határozott, kemény egyéniség.

Kercerece 2018.11.18. 12:55:20

"1918. novemberében volt, hogy IV. Károly az eckartsaui-nyilatkozatban lemondott a magyar államügyekben való részvételéről. 1921. október 20-án nem messze Soprontól, Cirák-Dénesfán szállt le repülőgépével - ez volt a második, sikertelen visszatérési kísérlete"

Mielőtt a blog a mennybe emelné, de feledje az első visszatérési kisérletet, ami sok magyar ember halálával járt, amikor a törvényesen választott kormányt akarta megbuktatni katonai erővel. A nosztalgia mellett talán nem elhanyagolható, hogy több száz magyar ember halt meg a választott kormány mellett harcolva, a volt király ellen, aki katonai erővel megtámadta Budapestet. Például egyetemisták, akik a túlerő ellenére feltartották a katonákat szállító vonatot.

Nagy kár lenne, ha az ő emlékük merülne feledésbe, az országot megtámadó volt királlyal szemben.

Rónarider 2018.11.18. 15:37:19

@Kercerece: Tekintve hogy hová vezetett a dolog, végeredményben lehetett volna elszántabb is az a támadás.

butyko 2018.11.22. 19:39:10

@Rónarider: Akkoriban káosz és anarchia volt Magyarországon. Az Antant semmiképpen sem fogadta volna el,hogy egy Habsburg uralkodjon sem Ausztriában,sem idehaza.