Liszt Ferenc - az ajtónálló, felolvasó, ördögűző, gyertyavivő
2018. október 26. írta: Kaiser Smarni

Liszt Ferenc - az ajtónálló, felolvasó, ördögűző, gyertyavivő

1865. július 30-án a Rómához közeli Tivoliban, az Este palota kápolnájában Gustav Hohenlohe érsek pappá szentelte a kor ünnepelt zeneszerzőjét és zongoravirtuózát. Liszt Ferenc így az egyetemes papság része lett, melynek tagjait nem kötötte a nőtlenségi fogadalom. 

_v.jpg 

 Vendégszerzőnk, Ferenc S. írása 

Sokak számára Liszt a nőfaló, nagyvilági életet élő 19. századi „celeb”. Pedig vonzódása a katolikus egyházhoz korántsem fellángolás volt, s ez nem csak műveiben követhető.

A művelt, zenében jártas apa, Liszt Ádám ifjúkorában egy ideig a malackai (Szlovákia) ferences kolostor novíciusa volt. Szerzetesi fogadalma előtt kilépett a rendből, elköteleződése azonban megmaradt. Valószínű, hogy gyermeke is ezért kapta a Ferenc nevet.

833_956_pix_oldal_23_kep_0001.jpg

Kép: Liszt Ádám - wikipédia

Te a muzsikáé vagy, nem az egyházé!

 

A tizenhat esztendős Liszt Ferenc teológiai műveltsége megalapozottabb volt kortársainál. Hitének mélységéről így fogalmazott:

...könnyek és könyörgések közepette esdekeltem, hogy engedjenek belépni a párizsi szemináriumba, és azt reméltem, hogy megadatik nekem a szentek életét élnem, és talán a vértanúk halálát halnom.

Liszt Ádám azonban meggyőzte gyermekét, hogy az ő valódi pályája a művészet.

484px-lisztlitho.JPG

Kép: wikipédia

Az igazi művész útja nem távolít el a vallástól — egyesítheted egy pályán a kettőt. Szeresd Istent, légy jó, és őszinte, hogy egyre magasabbra juss a művészetedben. Te a muzsikáé vagy és nem az Egyházé! — mondta fiának halálos ágyán.

A gregorián zene nagy hatással volt Lisztre. Ebben látta az új, méltó egyházi muzsika alapjait. Vallásos művek sokaságát komponálta meg hosszú pályája alatt. Misék, orgonaművek, oratóriumok születtek sorra.

A közönség és a zenésztársadalom azonban gyakran értetlenül fogadta ezeket.

Az egész világ ellenem van. A katolikusok, mert egyházi zenémet profánnak találják, a protestánsok, mert nekik a zeném katolikus, a szabadkőművesek, mert a zenémet klerikálisnak érzik.”

Liszt abbé

 

1857-ben a pesti ferencesek konfráterré, azaz a rend barátjává avatták az akkor már ünnepelt komponistát, akit gyermekkorától szoros szálak fűzték az itteni szerzetesekhez. Ez volt az első lépés későbbi hivatásához.  

 Néhány évvel később Liszt Rómában telepedett le, a Madonna del Rosario kolostorban.

1865-ben a győri püspökhöz fordult, aki bekérte a lóki plébánostól Liszt anyakönyvi kivonatát. Doborján, Liszt szülőfaluja akkoriban Lók  (Ausztria, Unterfrauenhaid) egyházközséghez tartozott. Hohenlohe érsek ezután engedélyezte a szentelési eljárást.

„A Krisztusban szeretett Liszt Ferenc úr” ezt követően felveszi a négy kisebb papi rendet: ajtónálló, felolvasó, ördögűző és gyertyavivő. Ezeket a szent mise alkalmával végzendő feladatokat ma a templomszolga vagy a sekrestyés végzi, de a korabeli egyházi gyakorlat szerint ez még a felszentelt papság feladata volt. Liszt a szabályok szerint azonban nem misézhetett és nem gyóntathatott.  

Ettől kezdve viselt reverendát, később ferences habitust.

canzi_and_heller_portrait_of_ferenc_liszt_1860s.jpg

Kép: Az abbé öltözetet Liszt élete végéig hordta, kívánsága szerint ebben is temették el. Canzi and Heller portréja Lisztről - wikipédia

Barátai furcsállták döntését, de ő rendíthetetlen maradt. Liszt abbé - ahogy ettől kezdve nevezték - fellépésért, tanításért nem fogadott el honoráriumot. Életének jelmondata: Génie oblige! - A lángész kötelez! Pius pápa „az én Palestrinám”-nak nevezte, utalva ezzel arra, hogy az egyházzene középkori fejedelmének méltó követője.

Liszt Ferenc 207 évvel ezelőtt 1811. október 22-én született Doborjánban. Ma Raiding (Burgenland.) A képek itt,  szülőfalujában készültek.  

        

Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne olvasnivalót, nézzen szét a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.  Különösen ajánljuk ezt: Tokkal, vonó nélkül.

 

Idézetek forrása:

Alan WALKER: Liszt Ferenc. 3. kötet. Ford. Rácz Judit. Editio Musica, Budapest 2003. 97.

Hamburger Klára: Liszt Budapest,1980. 362.o. levél Mihalovich Ödönhöz

Nyitó fotó: Pinterest (last.fm/music/ 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr4014321695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.