A Bethlen-vitéz lakompaki halálának évszázados históriája
2018. szeptember 21. írta: Kaiser Smarni

A Bethlen-vitéz lakompaki halálának évszázados históriája

Bethlen Gábor vitézének, a lakompaki csatában elesett Tarródy Mátyásnak közel egy tucat halált gyártott az utókor. A legendák az élve eltemetéstől, az „aki másnak vermet ás, maga esik bele” teóriáig fonták a hős vitéz halála körüli események szálait. Ma már talán nem is létezne ez a közel négyszáz éves história, ha annak idején a csata győztese nem állít síremléket ellenfelének.lakompak_tarrody_siremlek.JPG

Egy időben léteztek olyan vélekedések, melyek a lakompaki csata országrontó jelentőségét egyenesen Kőszeg ostromához vagy Mohácshoz hasonlították, de a valóságban a lakompaki ütközet távolról sem került ezekkel egy lapra. Tény azonban, hogy Bethlen Gábor katonái és a császári csapatok közötti összecsapásban vagy ezer kuruc lelte halálát az Esterházy Miklós várkastélya előtti síkon 1620. szeptember 30-án. A Bethlen számára vereséggel végződő hadi esemény számos jelentős következménnyel járt, egyfelől az ország, ő maga, de még inkább Esterházy Miklós sorsára nézve.

Ami pedig Tarródy Mátyás sorsát illeti, történelmi tény, hogy a csatában lelte halálát, de azt már sosem fogjuk megtudni, végül milyen körülmények között. Az esemény körül kezdettől fogva lehetett valami titokzatosság, mert nem csak a népnyelv, hanem a 19. században értekezők is bőven gyártottak elbeszéléseket róla, életben tartva az olykor hátborzongatóra színezett eset emlékét.

A lakompaki előjáték

Bethlen Sopronnál

Bethlen Gábor fejedelem a győzedelmes felvidéki hadjáratot követően 1619. év végén bevonult Sopronba.

sopron_mek_oszk.jpg

Kép: Sopron látképe, 1700, Michel Zakariás rézmetszete - Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok  

A város kényelmetlen helyzetben találta magát, beszorult a II. Habsburg Ferdinánd és a Bethlen Gábor közötti nagypolitikai játszmába. Sopronhoz elég közel volt a császári Bécs, még közelebb a császárpárti Esterházy Miklós. Bethlen – aki Bécs ellen tervezett vonulni - stratégiai fontosságúnak tartotta Sopront és mikor innen továbbindult Pozsonyba, hátrahagyott egy tekintélyes létszámú katonaságot.

Nemkülönben a császáriak is stratégiai fontosságúnak tartották Sopront és minden áron vissza akarták szerezni Bethlentől. Ekkor bukkant fel a történet egyik kulcsszereplője, Hanry Duval (azaz Heinrich von) Dampierre, császári generális, aki Sopron alá vonulva 1619. december 19. éjjelén mindjárt fel is akarta égetni a Bethlen pártjára állt várost. Szerencsére Sopronnak volt egy ügyesen tárgyaló, vérbeli diplomata polgármestere, Lackner Kristóf, a városi tanácsnak pedig 2400 tallérja. És Esterházy is ki tudott alkudni három nap haladékot. Végül Sopron ezeknek köszönhette, hogy elkerülte a Dampierre-féle fenyegető hadműveletet.

Két kemény arc

A Bethlen - Esterházy viszony 

 

bethlen_gabor_rezmetszet.jpg

Kép: Bethlen Gábor fejedelem, I. Gábor király (1580-1629) - wikimédia.org

Az 1620. augusztusában megválasztott, de soha meg nem koronázott király, Bethlen Gábor szemében a tehetséges Esterházy Miklós igen nagy szálka volt, „az ég alatt a legnagyobb ellenség”. Esterházy hasonlóan gondolkodott Bethlenről, akiben önző, a török szekerét toló és személyes céljait az ország érdeke elé helyező hadvezért látott. Bethlen pedig hitt az Esterházyról szóló ronda pletykának, ami szerint az óriási vagyonnal kecsegtető érdekházasságát úgy készítette elő, hogy saját kezűleg segítette halálba leendő hitvese (későbbi első felesége), Derssfy Orsolya férjét, Magóchy Ferenc kassai főkapitányt.

esterhazy_miklos_nador.jpg

Kép: Esterházy Miklós (1582-1646) - wikipédia.com

Bethlen úgy döntött, kifüstöli Esterházyt Lakompakról

 

Esterházy közben fenyegető hangú levélben felszólította a soproniakat a császár iránti hűségre. A levél kiütötte a biztosítékot Bethlennél, aki amúgy is tudta, hogy soha nem lehet a kezében az ország dunántúli része, míg Esterházyt ki nem füstöli onnan. Ezért végső lépésre szánta el magát és elindított egy jól felszerelt csapatot Lakompak felé, hogy saját fészkében semmisítse meg Esterházyt.

Bethlen kurucai, Petneházy István és Huszár István csapatai 1620. szeptember 27-én vették körbe a Sopronhoz közel eső Lakompakot, ahol Esterházy - viszonylag kevés emberével - éppen tartózkodott. A francia követ fennmaradt tudósítása szerint, Bethlen csapatának vagy 4 ezer lova, közel ezer hajdú katonája volt. dscn1103.JPG

Esterházy Miklós 1618-ban építette át az egykori vízivárat, ami klasszikus értelemben nem is vár, inkább kastély, vagyis inkább egy reneszánsz várkastély. A kort meghaladóan modern, kicsit a felső-olasz cinquecentóra hajazó, szellős árkádsoros, négyszögletes udvaros, kifelé zárt, kis ablaknyílásokkal megtört fallal körbevett kastély volt ez, ahol Esterházy egy időre berendezte otthonát. Nádorrá választását követően Lakompak nádori székhely lett.

A "várkapu" ma, az Esterházy-Derssfy címerrel.

dscn1086_2.JPG

dscn1091_2.JPG

dscn1082.JPG

Nyilvánvaló volt, hogy Lakompak védelmi szempontokból teljesen alkalmatlan klasszikus ostrom esetére 

 

Esterházy ezért úgy gondolta, bedob egy cselt és egyezkedni kezdett Bethlennel. A valóságban azonban esze ágában sem volt tárgyalni. Esterházy csupán időt akart nyerni. Dampierre ugyanis elindult Lakompak védelmére, s 700 lovassal, 300 muskétással, 400 kozákkal és 40 ágyúval meg is érkezett oda.

A francia születésű Heinrich von Dampierre nem volt akárki.

A császári generális a lakompaki csata után egy hónapra rá Pozsony ostroma közben halt meg. Nyakán találta el egy lövedék, amely a fülénél jött ki, majd a várbéli hajdúk „fejét leválasztották” a testéről. Bethlen ekkor hadvezérnek kijáró tisztességben eltemettette, később pedig a holttestet átadta a császárnak. Dampierrenek a bécsi Hadtörténeti Múzeumban életnagyságú szobra van, melyet Ferenc József császár készíttetett 1867-ben carrai márványból.   

815px-heinrich_duval_graf_von_dampierre_seite_1_bild_0001.jpg

A Lakompaki csata Dampierre seregének érkezésével gyakorlatilag el is dőlt.

Beleálltak a harcba Esterházy oldalán a környékbeli falvak népei is, főképp az esemény kapcsán híressé vált Lakompakkal szomszédos Sopronnyék falu jobbágyai. Az ütközet után Bethlen vagy ezer katonáját temették el a várkastély előtti síkon.

Tarródy halálának változatai

 

Az ütközetet egyébként Tarródy Mátyás vezényelte. A legenda úgy tartotta, hogy az ostrom előtt Tarródy egy gödröt ásatott Esterházynak és megfenyegette: amennyiben nem adja meg magát, kézre kerítik és élve fogják a sírgödörbe temetni. Miután Esterházy nem, hogy nem adta meg magát, ráadásul győzedelmeskedett is, a sírgödörbe Tarródy Mátyás került. Meglehet azonban, hogy ez nem is sírgödör volt, hanem az ágyúk számára ásott üreg, Tarródy lova pedig megbotlott, maga alá temetve a rohamot vezénylő megsebzett harcost. Mint ahogy az is megtörténhetett, hogy Esterházy maga teljesítette be a jóslatot a vitézen, és lovastól, kutyástól valóban élve temettette el Tarródyt a gödörbe, mint ahogy az is megtörténhetett, hogy becsülve a katonai bátorságot, csupán tisztes emléket és nyughelyet állíttatott Bethlen hős katonájának.

Bárhogyan is történt, Esterházy az eseményt követő (valószínűleg) három évre - egy sírládát emeltetett Tarródy és az ütközet emlékére.  lakompak_tarrody_matyas_siremleke.JPG

Kép: Tarródy Mátyás sírládája a lakompaki kastély parkjában ma

„E helyt nyugszik a lakompaki csatában elesett Tarródy Mátyás, Bethlen vezére, Esterházy Miklós Dampierre-től megsegítve megszabadult az ostromtól, s győzelmet aratott.”

Tarródy sírhelyét - a fáma szerint - az 1900-as évek elején kiásatta a kastély akkori intézője, s talált a sírgödörben egy csontvázat, melyet a kutyástól, lovastól eltemetett Tarródynak véltek.  

Ami bizonyos: ez a furcsa sírláda az idők során többször is változtatta helyét Lakompakon. Bár az 1950-es években egyszer állítólag egy darabja eltűnt, ma az Esterházy-alapítvány birtokában lévő kastély parkjában áll, ahová 2012-ben helyezték el.  (A lakompaki (Burgenland, Lackenbach) kastélyban ma múzeum működik, parkja is látogatható.)

Ami pedig a további eseményeket illeti

Bethlen Pozsonyból Sopron felé tartott, hogy leszámoljon Dampierrerrel, azonban a generális már nem volt ezen a vidéken. Ezután pedig Lakompak felé vette az irányt, ahol már Esterházyt sem találta, így október 7-én könnyen bevette a várkastélyt.

Esterházy az 1622-es nikolsburgi békében átengedte Bethlen Gábornak a munkácsi uradalmát, s e helyett kapta kárpótlásul Fraknó várát és Kismartont.

Esterházy Miklós további, igencsak felfelé ívelő karrierjét a lakompaki események alapozták meg. 1625-ben, a soproni országgyűlésen nádorrá választottak. Fraknóból pedig bevehetetlen várat alakíttatott, melyet a török meg sem kísérelt ostromolni, a vár pedig sértetlenül őrizte meg azokat a kincseket, melyeket Esterházy Miklós utódai gyűjtöttek.

 

 

Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne olvasnivalót, nézzen kicsit szét a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.  

 

Források:

Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme (Arcanum)

Fried István: A lakompaki csata

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr5114239639

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wasserkopf 2018.09.23. 12:15:30

Azon azért érdemes lenne elgondolkodni, hogy miért nevezzük Bethlen Gábor katonáit kurucoknak???
Ha a kuruc kifejezést a latin krux szóból eredeztetjük, akkor semmiképp nem lehetnek a 30 éves háborúban a protestáns oldalon (török támogatással) hadba szálló Bethlenék "keresztes" vitézek, ha pedig a török "kurudzs" (felkelő) szó az eredete, az 1670 előtt nem fordul elő forrásokban.