Már a tájolása is csupa misztikum -  a veleméri fénytemplom
2018. szeptember 07. írta: Kaiser Smarni

Már a tájolása is csupa misztikum - a veleméri fénytemplom

Errefelé az égtájakat nem nyugat, kelet, észak, délnek mondják, hanem benek, künek, fenek, lenek a nevük. Ezt jó tudni, ha keressük az utat az Őrségben Velemér felé, ahol az ország egyik páratlanul értékes temploma, az egyedülálló freskótöredékeket őrző, eredeti állapotában megmaradt Árpád-kori napfénytemplom áll.velemer_elmenynektek_112705.jpg

Velemér különös falu a Belső-Őrségben, utcák nélküli, letisztult és archaikus településszerkezettel. A tájat szemlélve, már ebben is van valami misztikum. A házak errefelé rendszerint a dombtetők délre néző oldalára épültek, ezektől keletre volt a kert és a szántó, nyugatra meg az erdő és a kaszáló. Aki járt már az Őrségben, egyből rávágja: az ország legősibb települései vannak itt, a szerek és az egykori őrállók földje ez. Csodás templom van errefelé több is, a szentgyörgyvölgyi, kazettás mennyezetű református templom vagy éppen a szintén Árpád-kori őriszentpéteri, a Templomszeren.  

A veleméri azonban keleteléséből adódó fényjátéka és freskótöredékei okán kivételes. Ráadásul megmaradt eredeti formájában, amilyennek talán Szent István óhajára építették. velemer_elmenynektek_112350.jpg

Csupa misztikum

A veleméri Szentháromság templom zömök, lőrésszerű ablakos, késő román - kora gót, az 1200-as évek végén épített templom.  Ám ebben a látszatra egyszerű építményben a méreteknek-arányoknak, de a nyílásokon beszűrődő fénynek is jelentősége van. 

Kész csoda, hogy megmaradt így, nem csak hogy nem építették át, de túlélte a zivataros századokat is, főképp a török pusztítást, s bár a tetőzete egy időre teljesen leromlott, a falak pedig alig látszottak ki a gaz sűrűjéből, szerencsére volt, ki megmentse. velemer_elmenynektek_113228.jpgMindez az 1860-as években történt, amikor a magyar műemlékvédelem atyja, Rómer Flóris rátalált a romos templomra, majd gyűjtést szervező felhívása nyomán sikerült megjavítani a tetőszerkezetet és ezzel megállítani a templom pusztulását. velemer_elmenynektek_112707.jpg

A bűvös hetes       

Bár a látogató számára nemigen tűnik fel, a templom alaprajzának nagyon különleges arányrendszere van. Minden a csodálatos 7-es szám körül forog, ami egyébként a beavatás jelképe. Ennek a matematikai logikának legnagyobb tudója Németh Zsolt fizikus, ő fedte fel a templom (a szélesség, hosszúság, a szentély méretei, a torony magassága) arányait, a bűvös hetes szám köré írva a méreteket. A hetes szám jelentését egyébként a népmeséből is ismerjük: a kiskondásnak bizony az égig érő fa mind a 7 ágát meg kell másznia. velemer_elmenynektek_112751.jpg

Freskók, amiket valamelyik Aquila János festett

A kis templom falait csodálatos freskók díszítik. Ezeket legalább száz évvel az építés után, 1377-78 körül Aquila János festette, de mivel ekkoriban minden egyházi festőt Aquila Jánosnak hívtak, nem biztosan tudhatjuk, valójában ki is volt ő. Vélhetően Regedén (Ausztria, Radkersburg) született és ami bizonyos, felfestette arcképét a templom falára. Ez Európa legrégebbi önarcképe, legalábbis így gondolják a hozzáértők.

Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy Aquila János értette a templom égtáji tájolását (keletelését) és a fényjáték tudományát, miután a freskókat úgy festette fel a falakra, hogy tisztában volt azzal, a nap hogyan jár, mikor és hová világít be az ablakréseken.velemer_elmenynektek_112805.jpg

Erre nem is olyan régen jöttek rá

A hetvenes években kezdték vizsgálni a templomot és ekkor vált világossá, hogy a beszűrődő fénynek útja és jelentése van. Az ablakok rézsűje is a fény terelésére szolgál, ráadásul a rézsű asszimetrikus, hogy ezzel is a fény útját szabályozza. A beszűrődő fénynyalábok így mindent pontosan akkor világítanak meg, mikor annak ideje van. A fény úgy halad, hogy különböző freskórészleteket világít meg a falakon. 

A templom alaprajzát valamelyik napéjegyenlőség vagy napforduló napjának hajnalpontjához igazították, és egy-egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építették fel. velemer_elmenynektek790.JPGPéldául január 6-án, Vízkeresztkor a szentély kör alakú ablakából érkező fénysugár a bethlehemi csillagra esik.  Érdekes még a nyári napforduló napfelkeltekor, amikor az első beszűrődő fény a Köpenyes Mária köpenye alatt lévő, oltalmat kérő lelkeket teszi fénybe, jelezvén, hogy a bűnösök számára is van kegyelem. Különös jelentőséggel bír a napéjegyenlőség, valamint a tavaszi és az őszi-téli napforduló is. A fény útja úgy van megkomponálva, hogy a beszűrődő sugarak soha ne világítsák meg azt a freskó részletet, ahová a pokol van felfestve.
velemer_elmenynektek1.JPG

Aquila János önarcképét itt, a csúcsíves ablak felett láthatjuk.

Freskók eredetiben

velemer_elmenynektek_112856.jpg

Hogy a freskók, ha töredékesen is, de megmaradtak, annak köszönhető, hogy valakik, valamikor fehérre meszelték a falakat. A meszelést alapvetően a reformátusoknak tulajdonítják, miután 80 évig használták a templomot, ám meglehet, hogy mégis a törökök voltak, akik a korábbi vallások freskóit és a mozaikokat általában nagyon alaposan lefestették.

A freskók értéke ma azért óriási, mert eredeti valójukban pompáznak, ugyanis a restaurátorok nem színeztek, csupán leoldották a meszet, letisztították és konzerválták a falakat. Így maradt meg a freskók közel 60 százaléka eredeti szépségében. velemer_elmenynektekdscn0800.JPG

velemer_elmenynektekdscn0801.JPG

velemer_elmenynektek_dscn0792.JPG

velemer_elmenynektek_112740.jpg

Még a soproniak sem nagyon tudják, hogy a templom freskóinak felmérését és dokumentálását Rómer Flóris kérésére id. Stornó Ferenc - a kéményseprőből lett, később a magyarországi templomfestészeti tevékenységéért és restaurátori munkájáért Ferenc-József lovagrenddel kitüntetett - soproni restaurátor végezte. velemer_elmeynnektek_dscn0799.JPG

Veleméren, ami az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ma alig laknak nyolcvanan. A több mint 700 éves templomot a falu szélén a Papréten keressük. Aki gyalogtúrára vállalkozna, a Sárgaliliom tanösvényen haladhat, így az Őrség természeti szépségeit is megismerheti. A tanösvény Velemérről indul és Magyarszombatfán, a Fazekas háznál ér véget.velemer_elmenynektek13123.jpg 20180718_112412.jpg 

Ha Sopronban, a Fertő-tájon vagy Burgenlandban keresne látnivalókat, nézzen kicsit körül a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is. 

 

 

Forrás: Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér

Fotó:saját

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr914225563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rianas7 2018.09.09. 16:43:08

Az alaprajz hetes számra való komponálása elsősorban a hét szentség, mint a keresztény élet alapköve, az üdvösség emberi útja miatt van így. Danténál is szerepel, meg sok középkori műben.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.09.12. 10:34:22

Most megszólalt bennem a mindig újat kereső középkoros művtöris: konkrétan tipikus "mennyei Krisztus-arc" ábrázolásnak tűnik az Aquila-önarckép, még a kendő is stimmel meg a szakállviselet, csomó párhuzam van rá.

Ha a templom XIII. század végi, akkor viszont nem maradhatott meg a talán Szent István óhajára épült eredeti valójában, hiszen akkor még éppen nem halt ki az Árpád-ház.