Tokkal, vonó nélkül
2018. augusztus 31. írta: Kaiser Smarni

Tokkal, vonó nélkül

Pompakedvelő Esterházy Miklós különös hangszere, a baryton

Hegedű, cselló, nagybőgő- vágják rá a zenében kicsit is jártasak, ha azt kérik tőlük, soroljanak fel vonós hangszereket. A műveltebbek még hozzáteszik: brácsa. A régizene kedvelői sietve folytatják: viola da gamba. És itt megáll a tudomány. Pedig…baryton_haydnhaus_eisenstadt_elmenynektek.JPG

Pompakedvelő Esterházy (I.) Miklós mesés vagyont költött legendásan extravagáns művészet imádatára, s úgy építette fel Eszterházát, a „magyar Verszáliát”, hogy annak a világ járt csodájára. Rendkívül értett a művészetekhez, sőt gyakorta játszott együtt Haydnnal egy különös hangszeren, amely épp úgy, mint az általa teremtett lenyűgöző eszterházai Tündérvilág, jó hosszú időre a feledés homályába veszett.   

Vendégszerzőnk, Ferenc S. írása 

1765-ben Haydnra rossz idők járnak: nem elég, hogy házassága végképp megromlik, az uradalmi ügyintéző is folyton áskálódik ellene. Egykori felettese, karmestere pedig elmarasztalja és feljelenti kenyéradó gazdájánál, Pompakedvelő Esterházy Miklósnál. A herceg ráadásul nehezményezi azt is, hogy Haydn nem komponál eleget, különösképpen hanyagolja őfőméltósága kedvenc hangszerét, a barytont.

Haydn neve akkoriban már igen jól cseng Bécsben. Ezért is kerülhet az Esterházy-család szolgálatába az idős, betegeskedő első karmester mellé. Zenészeinek minden tettéért felelnie kell, övé a kottatár és a hangszerbeszerzés gondja, a komponálás, a betanítás, egyszóval minden zenével kapcsolatos feladat. Szerződésében – ma mosolygunk ezen- a megfelelően rizsporozott, copfos parókában, fehér harisnyában, tiszta fehérneműben való megjelenés is szerepel.  

esterhazy_haydnhaus_elmenynektek.JPG

Fotó: Esterházy (Pompakedvelő) Miklós (1714-1790) - Haydn-ház, Kismarton (Eisenstadt), saját

Haydn kitűnő főnök, ugyanakkor engedelmes alárendelt. Még a nála idősebbek is „Haydn papa”-ként emlegetik, hiszen a bajban is kiáll muzsikusaiért. De a herceg elmarasztalására is megfelelően válaszol: 1766 januárjában három barytontriót – azaz csellóra, mélyhegedűre és barytonra írt zeneművet - nyújt át Miklós hercegnek, aki megenyhül, és 12 dukáttal jutalmazza a zeneszerzőt. (Ez jelentős összeg volt akkoriban, akár komolyabb hangszert is lehetett érte vásárolni Bécsben.) Ezután még vagy százhúsz hasonló szerzeményt komponál, a herceg legnagyobb megelégedésére.

baryton.JPG

Fotó: Képkivágás, Wolfgang Meyer: I. Esterházy Miklós és barytonja c. munkájából

De milyen hangszer is Miklós herceg barytonja?

Divatosan szólva, kettő az egyben. Alakja, mérete leginkább a csellóra emlékeztet. A vonósok családjába tartozik, hiszen 7 húrját vonóval szólaltatja meg a játékos. Különlegessége, hogy a nyak hátsó része üreges, ebben további 10 húr rezonál, melyek hüvelykujjal pengethetők. A virtuózok kombinálják a vonós és a pengetős játékmódot, ettől lesz érdekes a hangzás.

baryton1.JPG 

 

baryton2.JPG

Fotó: Képkivágás, Wolfgang Meyer: I. Esterházy Miklós és barytonja c. munkájából

A baryton szóhoz a legtöbben a férfi hangfajta nevét, esetleg a baritonkürtöt társítják. Ennek a húros hangszernek a neve azonban egy félreértésből, torzulásból ered: eredetileg a viola di bardone névre hallgatott. Érdekes, hogy az Országos Szécsényi Könyvtárban őrzött Hadn-kéziratra maga a mester a Paryton megnevezést írta.

A hangszer a 18. század közepére sokat vesztett népszerűségéből, mára csak a régizene-kedvelők ismerik.

A Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének becses kincse Esterházy Miklós herceg barytonja. 1750-ben készült, a császári és királyi hegedű- és lantkészítő Stadlmann mester bécsi műhelyében. Gyönyörű, nemes darab, a hozzáértők szerint művészi kidolgozású. Fejrészére magyaros süvegű, bajszos férfifejet faragtak. Kiváló állapotban maradt fenn, köszönhetően annak, hogy vörös bőrrel borított, aranyozott szegecsekkel ékes tokja megőrizte.

Bárki megtekintheti. Tokkal - vonó nélkül.

mt332mnm3035.jpg

Forrás: mek.oszk.hu

A barytont és annak hangzását, utalva Haydnra és Esterházy Miklósra, Kenneth Slowik kurátor mutatja be egy nagyon rövid videóban. Érdemes megnézni és meghallgatni.   

(Kenneth Slowik, curator of the Musical Instrument Collection at the National Museum of American History and artistic director of the Smithsonian Chamber Music Society, tells us about the Baryton & Haydn.)

Nyitó fotó: Esterházy barytonjának másolata a kismartoni Haydn-ház kiállításán 2017-ben. (saját)  

Ha Sopronról, a Fertő-tájról és Burgenlandról olvasna még szívesen, nézzen körül a blogban. Haydnról pedig ezekben a posztokban esik szó:

Joseph Haydn fűszerkertje

Ilyen színház nincs még egy

Haydn az ő szerzői jogi ügyecskéi

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr9014213459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Contrapasso 2018.09.03. 09:29:19

Nagyon jó cikk, köszi szépen. :)