Egy impozáns épület, a kismartoni császári és királyi katonai főreáliskola
2018. július 21. írta: Kaiser Smarni

Egy impozáns épület, a kismartoni császári és királyi katonai főreáliskola

Nagyon látványos, érdekes képeket készített egy monarchia-korabeli katonai iskola hétköznapjairól több mint 100 évvel ezelőtt id. Péchy László, aki maga is növendék volt itt. A bécsi Arsenal mintájára épített, még előmelegített vizű uszodával is rendelkező, rendkívül impozáns kadétiskola épülete Kismartonban ma is áll. Éppen 160 évvel ezelőtt, 1858-ban kezdődött meg a katonai képzés ebben a ma már műemléki védettség alatt álló épületben.     fortepan_75962.jpg

A főbejárat előtti park

Id. Péchy László a kismartoni évek után megjárta az első világháborút, majd 1918-ban hazajött a frontról. Az 1912-ben Kismartonban készített fotó-dokumentációit a Fortepan tette közzé. De nem csak fotók mutatják be a monarchia-korabeli katonai világot. Robert Musil osztrák író, Törless iskolaévei (1906) című regénye is a kismartoni kadétiskolában gyűjtött élményvilágból merít, miután Mussil szintén itt növendékeskedett és vélhetően az intézményben szerzett keserű tapasztalatokat, sérelmeket, az altiszti terrort dolgozta fel a regényben.

Péchy László képein keresztül most nem a katonai iskola emberi oldaláról, hanem magának a 160 éves műemléki épületnek a történetéről lesz szó.  

A katonaság és a templom - a monarchia két támasza volt

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a tisztképzés átalakítása miatt több kaszárnyára lett szükség. Ekkor egy alapfokú katonai akadémiának keresve helyet, számos Nyugat-magyarországi település is szóba jött, így például Győr, Szombathely, de még Székesfehérvár is. A választás azonban Kismartonra esett.

Az ausztriai Kismarton (Eisenstadt) Soprontól nagyjából 20 km-re, Bécstől 60, Bécsújhelytől (Wiener Neustadt) 30 km-re fekszik a Vulka völgyében, a Lajta-hegység déli lábánál. Ma a legkisebb osztrák tartomány, Burgenland székhelye a város. Kismarton az Esterházy hercegség birtokközpontja volt vagy 300 éven át, fejlődését ez határozta meg leginkább. A nagyjából 15 ezer lakosú város életét napjainkban elsősorban a turizmus pezsdíti, az Esterházy-kastély és a zeneszerző Joseph Haydn emlékhelyek okán. 

fortepan_75963.jpg

Hallgatók és oktatóik a tanuszoda előtt.

Katonai iskola létesítésére ez tűnt a legjobb választásnak, miután a város jelentős, a képzéshez kiválóan alkalmas területet ajánlott fel a leendő intézmény számára. Másrészt Kismarton feküdt a legközelebb Bécsújhelyhez (Wiener Neustadt), ahol a Mária Terézia alapította – mellesleg a világ első – felsőfokú továbbtanulást szolgáló katonai akadémiája működött.

Javarészt ezen praktikus okok miatt került Kismartonba a Militär-Oberrealschule, 1858-ban még k.k. Kadetteninstitut néven. (Az oktatást tekintve ilyen típusú felsőreál ebben az időben Pozsonyban működött még, míg Kőszegen és Marosvásárhelyen pedig Militär-Unterrealschule, azaz katonai alreáliskola volt.)

Az Osztrák Császárságban működő intézményekre a k. k. (kaiserlich-königlich – császári-királyi) megjelölést használták. Magyarország saját intézményeit pedig az m. k. gyakran m. kir. (magyar királyi) rövidítést (németül: k. u. – königlich ungarisch betűkkel jelölték. A k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich), magyarul cs. és kir., császári és királyi) az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria, illetve Magyarország saját intézményeitől. 

1909 és 1918 között az intézmény k.u.k katonai főreáliskola volt, így Péchy László 1912-ben készült képein is ez az elnevezés van feltüntetve. 

fortepan_75982.jpg

Kilátás a város felé

A katonai akadémiát az Esterházy-kastély ellensúlyozásaképpen Kismarton másik szélén építették fel, miután itt ajánlott fel szabad mezőgazdasági területeket a város. A terület végül 20 hektár nagyságú lett, az épület pedig 7342 négyzetméter. A tervező, Sigmund von Malinowski építész egyértelműen a több épületcsoportból álló és a stílusokat nagyvonalúan keverő bécsi Arsenál mintájára álmodta meg. A bécsi szintén ez időben 1856-ban készült el Ferenc József óhajára, ma ez a Hadtörténeti Múzeum a császárvárosban.  

fortepan_75957.jpg

A kastély parkja

A kismartoni iskola építését 1853-ban kezdték el, de nem ment minden zökkenőmentesen. Eredetileg két év alatt szerették volna befejezni az építkezést, de ez a terv anyagi és építési (talajvíz) problémák miatt nem sikerült.  Erre az időre mindössze az első szintig jutottak, végül az intézményt 1858 májusában tudták csak megnyitni és még ekkor is zajlottak kisebb munkálatok. A terv háromszázezer konvenciós forint költségvetéssel számolt, az összeg azonban a végére több mint a háromszorosára nőtt. Az építési engedélyeket egyébként még Sopronban adták ki.

A három szárnyú, nyeregtetős és 144 méter hosszú, három emeletes épület nem csak drága, valóban impozáns is lett, romantikus stílusban, mór jegyeket visel magán. Rengeteg terméskövet, a közeli bányából hozott kavicsot és homokot használtak fel az építéshez.

fortepan_75961.jpg

Folyosó az elődök mellszobraival.

fortepan_75973.jpg

Hallgatók fegyverei a III.emeleti folyosón

Az épület modern volt, de minden más is: az óriási parkban előmelegített vizű úszómedence és mindenféle gyakorlótér szolgálta a katonai képzést.

fortepan_75959.jpg

A tanuszoda

fortepan_75972.jpg

Sportpálya

Az intézményben kezdetben 200 tanulót oktattak a négy évfolyamon, és 100 főre rúgott a tantestület, valamint az intézmény üzemeltetőinek létszáma. 

fortepan_75958.jpg

Hallgatók a parkban. 

fortepan_75978.jpg

Rajzóra a parkban

fortepan_75974.jpg

Lőtér

fortepan_75967.jpg

Hallgatói gyakorlaton.

Havonta kétszer kaptak tiszta, friss ágyneműt.

csaszari_es_kiralyi_katonai_forealiskola_ma_martin_kaszarnya_halokorlet_fortepan_75979.jpg

Hálókörlet

 

Az évtizedek során állandóan változott az épületben zajló képzés, 1871-től két zászlóalj gyalogságot költöztettek be.  fortepan_75983.jpg

A földszinti ebédlő

Később szövetségi középiskola költözött ide, de működött benne rendőrség is, majd 1921. július 15-én a burgenlandi Landtag, a tartomány jogalkotó testülete dolgozott az épületben, 1930-ig.

Ausztria náci megszállását követően 1938 és 1945 között a német Wehrmacht foglalta le az épületet, majd a szovjetek jöttek, akik 1956-ig szállásolták magukat itt. Végül 1957-től az osztrák hadkötelezett fiatalok kerültek ide. Közben pedig kórházzá alakították a korábbi személyzeti épületet.

A Martin-kaszárnya (Martin-Kaserne) nevet 1967-ben kapta az épület, Tours-i Szent Márton püspökről, aki Pannonia provinciában, Savariában született. Az intézménynek ma is ez a hivatalos neve. 

Az épületet folyamatosan karban tartották és restaurálták, védett műemlék. Miután katonai objektum, talán jobb, ha a wikipédián fellelhető képet illesztjük végül ide: eisenstadt_martinkaserne_1.JPG 

Felhasznált irodalom:

dr. Helmut Prinke: Das ehem. k.k.Kadetteninstitut in Eisenstadt 

Osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal - bundesdenkmalamt  

de.wikipédia.org

Fotók: Fortepan, Péchy László 1912

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr1214123087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.