Széchenyi Béla gróf haláláig fizetett atyja akadémiaalapító felajánlása után 
2018. július 13. írta: Kaiser Smarni

Széchenyi Béla gróf haláláig fizetett atyja akadémiaalapító felajánlása után 

Széchenyi István elsőszülött fia, Béla gróf 1894-ben úgy döntött, hogy egy összegben befizeti a Tudományos Akadémia pénztárába atyja, Széchenyi István által a Tudós Társaság létrehozására felajánlott tőkét. Hogy ezt megtehesse, hitelt vett fel, melyet egészen haláláig, 1918-ig törlesztett. grof_szechenyi_istvan_bela_fiaval_megtekinti_az_epulo_lanchidat.jpg

Forrás: Gróf Széchenyi István Béla fiával megtekinti az épülő Lánchidat - wikipedia.org  

Az akadémiai felajánlás

Egy magyar tudományos társaság létrehozása régi szándék volt, de I. Ferenc császár uralkodásának első időszakában a megvalósítására nem volt esély. Amikor 1825 nyarán újra összeülhetett az országgyűlés, újult erővel törtek fel a reformgondolatok. Széchenyi István, a 34 éves huszárkapitány ez évtől volt az országgyűlés felsőtáblájának tagja. Első alkalommal október 12-én szólalt fel. 

Az alsótáblán zajló kerületi ülésekről nem vezettek jegyzőkönyvet, így hivatalos irat sem készült a főrendiházi tag Széchenyi itteni felszólalásáról 1825. november 3-án, miután Felsőbüki Nagy Pál, a rendi ellenzékiség vezéralakja éles hangon kirohant a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönyösen viseltető főurak ellen. Ezért csak különféle levelezésekből ismerjük Széchenyi híres mondatait, melyben a Tudós Társaság, az akadémia alapítására, anyagi alapjainak megteremtésére tett felajánlást.

Tisztelt Statusok és Rendek! 

Nekem itt szavam, nincs, az Országnak Nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll olly intézet, melly’ a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosinknak magyarokká neveltetését, jószágaim’ egy esztendei jövedelmét feláldozom…”

Széchenyihez rögtön csatlakozott gróf Károlyi György, aki fél évi jövedelmét ajánlotta fel, Vay Ábrahám nyolcezer, Gróf Andrássy György tízezer konvencionális forintot adományozott. Majd sokan mások.

szechenyi_felajanlasa_litografia.jpg

Forrás: Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét a Tudós Társaság alapítására (litográfia) - wikipedia.org

Néhány nappal később az "ősalapító" felajánlók kötelező nyilatkozatot tettek, ezt követően pedig a jogászok megszerkesztették a négy nagy adakozó közös alapítólevelét, amelyet 1826. március 19-én írtak alá. Széchenyi fogalmazta meg legrészletesebben a vállalását, a többiek egy-egy mondatban csatlakoztak ehhez a saját alapítványukkal.

...Lelkiismeretesen és magyar érzéssel határozom el Jószágaimnak egy Esztendei jövedelmeit 60.000 azaz Hatvan ezer Conventionális értékü Rhénes forintokba, mellyeknek erejéig magamat és Successoraimat [örököseimet] lekötelezem ezennel következendő Feltételek alatt:..

A létrejött Tudós Társaság alapítását az országgyűlés törvénybe (1827. XI. törvénycikk) iktatta. Az  intézmény 1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyás után kezdte meg tényleges működését. 1845-től nevezték hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémiának.

A kor alapítványai úgy működtek, hogy a felajánlók a vállalt összeg kamatainak fizetésére kötelezték magukat. Széchenyi azt vállalta, hogy az összegnek, mint alapítványi tőkének a kamatait évente fizeti be a Tudós Társaság pénztárába. (A 60 ezer forint akkora pénz volt, amekkorát valószínűleg egyetlen birtokos sem tudott volna egy összegben letenni a korban.) Az adományozók a rendszeres fizetés biztosítékául ingatlanokat jelöltek meg, így Széchenyi a vállalt terhet betábláztatta birtokára, mai szóval jelzálogjogot jegyeztetett be rá. 

mta_szinezett.jpgForrás A. Slowikowski: A Magyar Tudományos Akadémia épülete - színezett litográfia - mek.oszk.hu

Később Széchenyit megvádolták, hogy a 60 ezer forintot mégsem fizette meg

Ez a Széchenyit érő vád vagy száz éve fel-felbukkant. "A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történelmi bulvárral" Fónagy Zoltán történész számolt le egy írásában nemrégiben. Az írás megtalálható a MTA honlapján. 

Hogy mekkora jelentősége is volt Széchenyi felajánlásának, pontosan kiviláglik az írásból. Széchenyi, aki nem a leggazdagabb magyar birtokos volt, valójában az akadémia alapításának egyharmadát jegyezte. Az összeg évi 3600 forintot tett ki, ami az akadémia személyi költségeinek több mint felét ténylegesen fedezte. Az intézményben tizenketten kaptak fizetést, a vidékiek évi 300, a Pest-Budán lakók pedig 500 forintot.

A pénzügyi vállalást 1848-ig saját maga, majd miután a döblingi elmegyógyintézetbe került, családja teljesítette.
barabas-szechenyi_2.jpg

Forrás: Barabás Miklós: Széchenyi István 1836. - wikipedia.org

 

"Egyszer már végezni kell ezzel a csúnya váddal"

A rosszindulatú pletyka dokumentumokra alapozott cáfolatát  - vélhetően elsőként - Östör József, Sopron vármegye tiszti főügyésze tette meg 1939-ben, egy a Soproni Szemlében megjelent cikkben, derül ki Fónagy Zoltán történész írásából. Östör azonban nem csak a Széchenyi Istvánt ért vádakat cáfolta, hanem leírta az akadémiai felajánlás további sorsát is. 

ostor-290x500.jpg

Östör József (1875-1949)

Forrás: Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron

A soproni bencés gimnáziumban járt középiskolába, majd jogot végzett és visszatért Sopronba, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1922-ben pártonkívüliként mandátumot szerzett a nemzetgyűlési választásokon a Sopron környéki kerületben. 1926-ban és 1931-ben is megnyerte a választásokat, és a parlamentben a kultusztárca költségvetési előadója lett. Ebben a tisztségében sürgette - többek között - a tanítók bérének rendezését. 1929 novemberében, Herczeg Ferenc támogatását is élvezve, hosszú indítványban javasolta Badacsony – tágabban pedig az egész Balaton – természeti szépségeinek minél hatásosabb védelmét.

Az ő felszólalása nyomán alapította az MTA a Nyelvmívelő Bizottságot, melynek tagja lett. Alapvetően konzervatív-liberális szellemi beállítottságú volt.

Az 1930-as években az egyik legelmélyültebb Széchenyi-kutatóként tartották számon.

Östör József írásából is tudjuk, hogy Széchenyi elsőszülött fia, Béla gróf, aki a cenki birtok örököse volt,  a Széchenyi által vállalt összeget 1894-ben egy összegben kifizette. Ehhez pedig bankhitelt vett fel.

A befizetés tényét az akadémia akkori elnöke, Eötvös Lóránd maga jegyezte fel ceruzával az alapítólevélre. Széchenyi Béla a vállalt összegnél többet, 63 ezer forintot fizetett be, miután figyelembe vette a monarchiában az 1850-es évek végén végrehajtott pénzreformot. Az ezüst forint emiatt 5%-al ért kevesebbet.

szechenyi_bela_1900-50.JPGForrás: Széchenyi Béla - wikimedia.org

A kifizetés mögött egy meglehetősen bonyolult gazdasági manőver állt. Széchenyi Béla 1873-ban a pölöske-baki Széchenyi hitbizományt, amelynek első birtokosa Széchenyi István volt, kicserélte a nagycenki birtokkal, amely eredetileg nem volt hitbizomány. Széchenyi István egyébként Cenket elsőszülött Béla fiára hagyta.

A legnagyobb magyar életében a zalai és más uradalmak soha nem játszottak igazán fontos szerepet. Ezekkel a legfontosabb célja a profit felmutatása volt, amire a grófnak az ipari és kereskedelmi vállalkozások miatt volt szüksége. Széchenyi amúgy sem foglalkozott a saját uradalmai aprólékos irányításával és a gazdálkodás vezetésével. Mint tudjuk, nagyívű elképzelései az iparhoz, kereskedelemhez, vagy egyéb szolgáltatási ágazatokhoz kötötték, s amúgy is inkább a cenki birtok fejlesztése állt a szívéhez közel.

Béla grófot a két birtok cseréjében kegyeleti szempont vezette. Azt szerette volna, hogy Nagycenk, mint atyjának egykor kedves tartózkodási helye, bizonyosan megmaradhasson a Széchenyi-családban. Az akadémiának történő kifizetéssel pedig mentesíteni akarta egyrészt a birtokot, másrészt örököseit is az akadémiai felajánlás éves befizetésétől. 

Mivel a nagycenki birtok a zalai pölöske-baki birtok értékét az akkori becslés szerint jóval meghaladta, a hitbizományi bíróság jóváhagyta a cserét. Széchenyi Béla atyja tudós társasági alapításának kifizetésére a Magyar Földhitelintézettől törlesztéses záloglevélkölcsönt vett fel, és ezt 1918. december 12-én bekövetkezett haláláig fizette.

Források:

Fónagy Zoltán: Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

Östör József: Tévedések, ferdítések – Széchenyi István tudóstársasági alapítása Soproni Szemle, 1939/5–6.) 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr4114111327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Főszerkesztő. 2018.07.14. 12:25:26

Érdekes és alapos a poszt! Tetszett, köszi!

maradokapénzemnél 2018.07.15. 05:55:36

Köszönöm, jólesett olvasni, főleg 2018-ban