A tizenéves menyasszony, akit kétszer is fiúsítottak, hogy asszony lehessen
2018. május 18. írta: Kaiser Smarni

A tizenéves menyasszony, akit kétszer is fiúsítottak, hogy asszony lehessen

Látnivaló Burgenlandban - Léka (Lockenhaus) temploma

Az évszázad esküvője az igencsak korosnak számító, közel negyvenes főúr és a fiúsított, mindössze 14 éves dúsgazdag örökösnő menyegezője volt, amit a kor egyik legszebb szerelmi házassága és sírig tartó frigy követett. A szarkofágot, melyben nyugszanak, a határ közelében Burgenlandban, a lékai templom kriptájában találjuk, egészen odáig követjük őket ebben a 16. századi érdekes történetben.nadasdy_kanizsai.png

Ha létezik romantikus-tragikus családtörténet, akkor az a Nádasdy-családé. A családi hírnév alapjait Nádasdy Tamás (1498-1562) tette le, aki a kor legmagasabbra ívelő karrierjét mondhatta magáénak: az ország egyik leggazdagabb főura és Magyarország nádora lett. Nem csak politikai karrierjére, magánéletére is érdemes rácsodálkozni.

A mesebelien gazdag menyasszony, Kanizsai Orsolya 

A mindössze 11 éves leánygyermek, Kanizsai Orsolya (1521-1571) az ország leghatalmasabb vagyonát birtokló, de a kihalás szélén álló Kanizsai-család utolsó tagja volt. A Kanizsai-família feje 1526-ban elhunyt, ezért a vagyon fiára szállt, csakhogy nem sokkal később ő is meghalt. A hatalmas birtok, fiú örökös hiányában - leszámítva az Orsolyát illető, úgynevezett leány-negyedet – visszakerült volna a kincstárba. Úgy tudni, a feltörekvő Nádasdyt a nagynéni, Kanizsai Dorottya és férje, Batthyány Ferenc szemelték ki Orsolya számára. Az eljegyzésre 1532-ben sort is kerítettek. A gyermeklány hozománya mesebeli gazdagsággal kecsegtetett: 7 várat és 150 jobbágyfalut jelentett.

kanizsai_orsolya.jpg Fotó: Kanizsai Orsolya - wikipédia

Ahhoz, hogy mindez Nádasdy Tamásé lehessen, még néhány apróságot véghez kellett vinni. Kanizsai Orsolyát fiúsítani kellett, azaz férfiúi jogokkal kellett felruházni, hogy jogot nyerjen az örökséghez. 

"A fiúsítás királyi privilégium volt, amelynél fogva az egyedül fiúágra szóló javakban a fiú utódok kihalása esetére valamely nő – többnyire az utolsó birtokos leánya vagy nővére – örökölhetett." A Magyar Néprajzi Lexikon szerint ők voltak a fiúlányok. A fiúsítás mindenki számára előnyös volt, erősítette a királyi hatalmat, egyben segítette a család vérvonalának továbbélését is.

Két király- két fiúsítás

Az időközben súlyos válságba került, török szorította, kettészakadt országban Nádasdyt a sors Szapolyai János mellé sodorta, aki az ambicíózus, kiváló képességű, széles humanista műveltségű főúrat alkormányzónak tette meg. A politika és a diplomácia világában jártas Nádasdynak nem jelentett különösebb akadályt véghezvinni a dolgot: a király oklevélben fiúsította Kanizsai Orsolyát. 

Ezzel azonban nem ért véget az ügylet.

Miután a leány birtokai javarészt a nyugati területekre, Habsburg Ferdinánd országrészébe estek, Ferdinándnál is el kellett érnie ugyanezt. A politikai széljárás amúgy is úgy fordult, hogy Nádasdy visszatért a Habsburgok pártjára, így a "kijárásnak" itt is meg lett az eredménye. A menyegzőre, mely a vagyon jelentőségét tekintve az évszázad esküvője lehetett, 1535-ben került sor, ekkor Kanizsai Orsolya 14 éves volt. A közel 37 éves Nádasdy Tamás ezzel az ország leggazdagabb főurai közé emelkedett.

nadasdy-kanizsai_cimers.JPG

Fotó: Az egyesített Nádasdy-Kanizsai címer az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvnek, Sylvester János Új-testamentum fordításának utolsó oldalán 1541. - Rubicon

Húsz évig szerették egymást, mire gyermekáldásnak örülhettek 

Uradalmuk központját a nagy gondossággal és szépen felvirágoztatott Sárváron rendezték be. Nádasdy számos rendkívüli tevékenységét ismerjük, a robot eltörlésétől, a bérmunka bevezetésétől, Sylvester János és Tinódi Lantos Sebestyén pártfogásán át, a humanista kultúra támogatásáig.  Birtokaikon kétségkívül igazi kulturális és gazdasági fellendülés kezdődött. Habár a Nádasdy névvel Sárvár forrt össze, Léka, ahol a templomos lovagok, titkos szabadköműves találkozók, vagy a vasszűz legenda miatt elhíresült 13. századi vár áll, később kiemelt jelentőséghez jutott a család történetében. img_4515_1.JPG

A kegyelmed Orsollája - A te agg hadnagyod

Egészen bizonyos, hogy a Nádasdy-házaspár a kor egyik legszebb szerelmi életét élte, erről fennmaradt levélváltásuk tanúskodik. A nádorként sokat utazó és hosszú hónapokat az asszonyától távol töltő Nádasdy megtanította írni és olvasni Orsolyát. 

Ám a levelekre nem csak, mint kiemelkedő kultúrtörténeti jelentőségű emlékre, hanem, mint intim részleteket is feltáró, a szerelmi kapcsolat első írásos dokumentumaira is tekinthetünk.

Szerelmes Orsikám, akár tűrjem s akár tagadjam, de bizon igen szorgalmatos és félelmes vagyok, hogy nincs jól dolgod, mert sok napja immár, hogy semmit nem írál.

A több mint negyedszázados házasság alatt vaskos levéltömeg gyűlt össze, melyekből megtudjuk, Orsolya vagy húsz évig meddőséggel küszködött. 

Ezért Nádasdy Tamás a híres Szegedi Kőrös Gáspárt fogadta fel, aki korának legtudósabb orvosa volt. Az orvos daganatot talált Orsolya méhében, amit aztán csodával határos módon, de eredményesen gyógyított. A levelezésből arra derül fény, hogy gyógyfüves fürdőket írt elő, diétáztatta az asszonyt, akinek méhébe egy speciális, növényi főzetett fecskendeztek. A gyógykészítmények méhbe való beöntését csak maga az orvos, Nádasdy, egy erre megtanított személy és az udvarmester felesége végezhette. Orsolya 34 éves volt, mikor végre megfogant, a házaspár húsz év házasság után gyermekáldásnak örülhetett. 

Egyetlen fiúgyermekük, Ferenc lett a későbbi Erős Fekete Bég, aki ezt a nevet fekete arcszőrzetéről, török elleni indulatairól és hatalmas testi erejéről kapta. Fogantatásáról, neveltetéséről szülei meleg hangú leveleiből lehet tudomást szerezni. (Az ő felesége volt Báthory Erzsébet, a "csejtei" rém, akiről azt állították, hogy szolgálólányai vérében fürdött.)

Ferkót lassan lassan az verőfény nézésre kell szoktatnyi, mert félő, hogy lágy szeme ne legyen, mert, ha Isten élteti, az kopja hegyire kell többet nézni, hogy nem sem apjára, sem anyjára, ahhoz kedig nem jó az lágy szem, bizon még idején, mondja Széchy asszonyom, hogy az világosra kell szoktatnyi

A gyermek, (Nádasdy II. Ferenc) mindössze 7 éves volt, mikor Nádasdy Tamás nádor 63 évesen, Egerváron (Zala megye) meghalt, az Európában három évig dühöngő pestisjárvány vitte el. 

A Nádasdyak kriptája Lékán  

Nádasdy Tamás síremlékét - az őt 9 évvel túlélő - Kanizsai Orsolya rendelhette meg. Később az asszony nyughelye is ez a tumba lett, ám a szarkofág eredetileg a lékai vár kápolnájának kriptájában állt.

A tumbát dédunokájuk, Nádasdy III. Ferenc - az országbíró - 1669-ben, az Ágoston-rendiek templomának sírboltjába hozatta át.20180328_155218.jpg

 Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya síremléke.

Ő döntött úgy, hogy kegyúri templomot és ennek kriptájába családi mauzóleumot építtet Lékán. A magyar krőzusnak hívott dúsgazdag Nádasdy III. Ferenc a templom főhajója alá terveztette meg a reprezentatív családi sírboltot. 

  A lékai Ágoston-rendi templom

Amikor ez az 1669-ben a korban egyedülálló családi mauzóleum elkészült, két szarkofág állt a hatalmas térben: az egyik Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya tumbája, a másik pedig az országbíró maga és házastársa, Esterházy Anna Júlianna számára készíttetett síremlék.

A Wesselényi-összeesküvésben Bécsben kivégzett Nádasdy, vélhetően előre megegyezett a temetésével kapcsolatos dolgokról a lékai ágostonos szerzetesekkel. Az országbíró kivégzése után egy szerzetes gondoskodott a holtest ideiglenes Augustinerkiche-beli elhelyezéséről, majd a lékai kriptába történő átszállításról.  img_6286.JPG

 Nádasdy III. Ferenc országbíró és Esterházy Anna Júlianna síremléke.

Egy ideig úgy tudták, hogy a Fekete Bég síremléke is a lékai kriptában van, de a síremlék valószínűleg nincs meg. Viszont itt nyugszik az országbíró fia, a katona Nádasdy IV. Ferenc is.

lekatemplom.jpgleka_templom.jpg

A két országos főméltóság Nádasdy Tamás nádor és Nádasdy III. Ferenc országbíró síremlékét a 19. században állítólag elmozdították az eredeti helyükről. Ezeket 1875-ben egy szombathelyi kőfaragó-műhely állította helyre. A lékai kriptába később több Nádasdy is temetkezett.  20180328_154515.jpg 

A lékai (Burgenland, Lockenhaus) a Szent-Ágoston rendi templom kriptája ingyenesen látogatható. Léka Kőszegtől 15 kilométerre, az Írottkő lábánál fekszik, Közép-Burgenlandban. Muszáj látni.

A lékai várról (és még két másikról) ebben a posztban olvashat: Három vár Burgenlandban: a legnagyobb, a legrégebbi és a legfélelmetesebb

 

Forrás:

Bessenyei József: A Nádasdyak évszázadai, Rubicon 2015/9.

Ugry Bálint: Egy 17. századi főúri temetkezőhely

nadasdymuzeum.hu,

nadasdy.barokkudvar.hu,

Fotók: Nádasdy Tamás, Kanizsai Orsolya - wikipédia, lékai fotók: saját

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr9513966610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

I_Isti 2018.05.19. 20:46:33

Azért azt ne felejtsük el, hogy ennek a könyvnek a kiadása:

mek.oszk.hu/06900/06987/pdf/01mate_mark.pdf

(bocs, nagy méretű a PDF, de nagyon szép. A Sylvester János-féle magyar nyelvű újszövetség-fordításról van szó.)

nem valósulhatott volna meg sem Nádasdy Tamás, sem az ő "szerelmetes Orsikája" igen hathatós közreműködése nélkül.

Ráadásul 1541-ben. (Ismerős ez az évszám valahonnan?)
Úgy tudom, hogy ez volt az _első_ magyar nyelven, Magyarországon kinyomtatott könyv.

(Az első nyomtatott magyar könyv a Chronica Hungarorum volt, de az latin nyelven.)