Topcsák Lajos kálváriája egy SZOT-beutalóért
2018. április 27. írta: Kaiser Smarni

Topcsák Lajos kálváriája egy SZOT-beutalóért

Topcsák Lajos, az Oportex művek dolgozója, aki mint jó munkás és a szakszervezeti díj pontos fizetője, egy orvosi bizonyítvánnyal a zsebében jogosnak érezte, hogy szabadságidejét az ország egyik népszerű magaslati üdülőjében, Sopronban töltse el. Ugyanilyen alapon jegyezte elő magát Topcsák Lajosné, született Ponty Lenke is. fortepan_121036.jpg

1953-ban nem volt sima ügy egyszerre két darab szakszervezeti beutalót szerezni ugyanoda és ugyanarra az időpontra. Ezért Topcsák Lajos elfogadta a kiutalt zebegényi és nógrádverőcei beutalókat és arra szánta el magát, hogy majd maga próbálja meg becserélni ezeket valamelyik vállalatnál, az áhított soproni magaslatira.

Ezzel kezdetét vette Topcsák Lajos tragikus végkimenetelű, több napos kálváriája a magaslati kikapcsolódást ígérő soproni beutalókért. Merüljünk bele a történetbe:

Topcsák egyik délelőtt kivett két csúsztatott órát, birtokba vett egy telefont és egy telefonkönyvet, majd megkezdte a vállalati üdülőfelelősök hívogatását. Mindkét beutalóval egyszerre operált. Pörgött Nógrádverőce, Balatonboglár, Zebegény, Lillafüred csere-beréje, de sehogyan sem akart összejönni a dolog, sem az Általános Körömkefegyárral, sem pedig a Bumfért művekkel. Ekkor Topcsák rövid tízórai szünetet tartott, majd 5 deka téliszalámi és negyedkiló szilva után folytatta a hadművelet. Megtudta, hogy az Illatszer- és Sportszakszervezet adott ki soproni beutalókat, de ezek csak Szoboszlóért lettek volna hajlandók becserélni Sopront, ami neki meg nem volt.

Ezért erre a napra abbahagyta a műveletet, mert a tárcsázástól bedagadt az úja.

A következő napon minden eddigi fáradozását siker koronázta, határozott szerencséje volt: sikerült szereznie egy darab soproni beutalót, októberre. Azonban még hátra volt Topcsák Lajosné szül. Ponty Lenke beutalójának cseréje. Ismét nekiveselkedett hát a feladatnak. Már egy Balatonfüredért is odaadta volna Nógrádverőcét, gondolva, hogy azért majd kaphat egy Lillafüredet, amiért mégis könnyebb lesz egy magaslati Sopront kapni. De ekkor már egy kissé nehezebben ment a dolog. Topcsák lélegzete időnként kihagyott, keze remegett, aminek következtében gyakran mellétárcsázott. De nem adta fel. Még két napig telefonált és járkált különböző helyekre.

Harmadnap keresték Topcsákot a soproni cseréért, de már nem találták a hivatalában. Előző nap az utcán hangosan kiabálta: Nógrádverőcét adok Tapolcáért vagy Lillafüredért! Ekkor valaki telefonált a mentőkért és aznap este Topcsák már a Hárshegyi Ideggyógyintézetben aludt. Zsebében egy balatonfüredi és egy októberi soproni beutalást találtak, de az orvosok nem engedték el, mondván: felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.

A soproni Csepel SZOT-üdülő

fortepan_59670.jpg

Fotó: Az egykori Lővér szálló egy 1940-ben készült felvételen. Fortepan - Később ez lett a Csepel SZOT-üdülő.

Topcsák Lajos tragikomikus sztoriján a Ludas Matyi 1953-ban megjelent egy írásában derülhetett a szakszervezeti beutalók megszerzésének rafinériáját értő korabeli közönség. (Ennek kicsit átírt, szerkesztett változatát olvashatták.)

Topcsáknak külön pechje volt, hogy pont 1953-ban bonyolódott bele az ügyletbe. Ez az év volt ugyanis a háború utáni és az 1956-os történések közti csúcsidőszak: a szakszervezeti üdülések száma közel elérte a 190 ezres álomhatárt. Aztán miután 1956-ot kiheverte az ország, a szakszervezeti beutaltak száma folyton csak nőtt. Egyre több lett a kedvezményes beutalt, de egyre kevesebb a férőhely. A párt és a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) 1958-ban döntött úgy, hogy a családi "együtt üdültetés" fejlesztését támogatja, így a turnusokra szóló beutalót eztán már családi beutalóként lehetett megkapni. 

A SZOT-üdülés a szocializmust építő dolgozók számára speciális életforma lett. Turnusbeosztás, lelkes kultúrfelelős, ismerkedési- és táncestek, tombolával és harmadosztályú zenekarokkal, szellemi vetélkedőkkel, asztalitenisz és lengőteke versenyekkel. Napi két-háromszori menüválasztásos étkezés, egy kéthetes turnus alatt legalább négy alkalommal húsétel - ahogyan azt az élelmezési előírások kézikönyve pontosan rögzítette. Minden szervezetten és rendszerben zajlott.

Valami hasonló várta volna Topcsákékat is Sopronban.

historia_1995.JPG

Fotó: História történelmi folyóirat, 1995. - Arcanum Digitális Tudománytár

Azért persze idővel felbukkantak furcsa anomáliák az egyébként "igazságos és demokratikus beutaló elosztásban": a kedvezményes beutalókat gyakorta nem azok kapták, akik munkájuk elismeréseképpen megérdemelték volna. Az is gond lett, hogy az üdülőket törzsgárda kollektívák szállták meg, mindig ugyanazok, ugyanoda és ugyanabban az időpontban akartak nyaralni. Erre utal 1953-ban a polgármester beszámolója is, aki szerint az üdülőbe beutaltak annyira jól érezték magukat Sopronban, hogy újra és újra ide kérik a nyaralásukat. 

Na de itt van még a történet kapcsán egy feszítő kérdés:

Miért akart Topcsák mindenáron "magaslati Sopront"?

A Tátrában, Erdélyben és inkább gyógyforrások közelében alakultak ki kedvelt üdülőhelyek az idegenforgalom megszületésének szakaszában, de tömegek jártak pihenni az Adriai tengerpartra és a Balatonhoz. Trianont követően azonban megváltozott minden, ekkor értékelődött fel Sopron is, mint üdülőhely - a Balaton és a Mátra mellett.

A Soproni-hegység, az Alpok közelsége miatti szubalpin jellegű éghajlata kellemes, úgynevezett kímélő klíma, sok napsütéssel és ózondús levegővel, ami áldásos hatással szokott lenni mindenkire – ezt szerette volna szegény Topcsák Lajos is. Bár Sopronban nincs gyógyvíz, jótékony hatású erdő viszont számolatlan, ahol már az 1900-as évek elején ritkaság számba menő erdei utak és kilátók (a legismertebb talán a Károly-kilátó) várták a turistákat. Egy 1929-ben hozott törvény lehetőséget teremtett arra, hogy egy település üdülőhely legyen, így Budapest, a Balaton és Dobogókő után, Sopron is kérvényezte ezt 1942-ben. 

Sopron már jóval ezelőtt felfedezte magának az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket. 1934-ben, az erdei környezetben elhelyezkedő Lövérek városrészbe építették fel a város első, 40 szobás, akkor nagyon modern szállodáját. Elsősorban a jól fizető külföldi vendégek megszerzése volt a cél. Vélhetően Topcsák Lajosék is ide érkeztek volna, igaz 1953-ra ez az épület túl volt volt már egy pusztító bombázáson és a háború után érkező államosításon.

 

Fotó: Tér és Forma 1934. - Arcanum Digitális Tudománytár

Az üdülő, azaz a Lővér-szálló első épületét 1934-ben, a másodikat 1937-ben nyitották. Az épületeket összekötő alacsonyabb épületrész volt az ebédlő. A Soproni Városi Mérnöki Hivatal által tervezett épületet mindenki csak dicsérte. Az 1944-es bombatámadáskor azonban súlyos károkat szenvedett, aztán átépítették, a háború után pedig először Rákosi Mátyás Vas-és Fémművek üdülő, 1956 után pedig Csepel SZOT-üdülő néven üzemelt tovább. (A fenti képeken is látható épület ma egyelőre üresen áll, pillanatnyilag elég lehangoló állapotban, és természetesen nem azonos a mai Lövér Hotellel.) fortepan_121038.jpg

A szakszervezeti üdülések töretlen népszerűsége évtizedekig tartott még.

A férőhelyek növelése érdekében országszerte új üdülők épültek, így került sor egy újabb óriás beruházásra a soproni Lőverekben is, pont a régi Csepel SZOT-üdülő épületével szembeni hatalmas telken. Ez lett a híres "hatszáz ágyas", melyet a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete épített. A vendégeket egy száznál is nagyobb létszámú, szocialista brigádba tömörülő személyzet látta el. A kilenc emeletes, 288 erkélyes, fürdőszobás KPVDSZ SZOT-üdülőbe kéthetes turnusokban érkeztek a vendégek, évente több mint tízezren.   

fortepan_66244.jpgFotó: A KPVDSZ-SZOT üdülő - 1976 - Fortepan - Magyar Rendőr 

A hatszáz ágyast 1973-ban adták át. Majdnem biztosak lehetünk abban, hogy szegény Topcsák Lajos az itteni üdülésről is lemaradt.  

Források:

Arcanum Digitális Tudománytár - Ludas Matyi, 1953 - László György: Változatok egy beutalás körül című írása

Hárs József: A soproni idegenforgalom fejlődése 1945-től napjainkig

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr913868920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csentecsa 2018.04.29. 10:25:50

Ahelyett, hogy örült volna a Topcsák, hogy nem az asszonnyal kel nyaralni. Ezt a hülyét..:)