Haydn és az ő szerzői jogi ügyecskéi
2018. február 10. írta: Kaiser Smarni

Haydn és az ő szerzői jogi ügyecskéi

Ellopni, feketén adni-venni, orvmásolni, illegálisan sokszorosítani, kalózkiadni - mindig is létezett a jövedelmező iparág, amióta csak emberi, szellemi alkotás létezik. Ám az is előfordult, hogy a szerző egyszerre több kiadónak is eladta művének "kizárólagos" jogát. A leghíresebb eset Joseph Haydn nevéhez fűződik, akit életművének kutatója a kor legéletrevalóbb zsenijének tartott. dscn5524.JPG

Haydn az Esterházy uradalomhoz szegődik 

Az alsó-ausztriai Rohrau falucskában szegény családba született Haydnt egy tehetségkutató körút során fedezte fel 1740-ben a bécsi Stephansdom karnagya. Haydn itt kezdte zenei pályafutását a bécsi katedrális kórusában. Kiváló zenei képzést kapott, de miután hangja mutálni kezdett, szélnek eresztették.

Később a híres Esterházy „Pompakedvelő” Miklós ajánlott neki másodkarmesteri állást és innentől Haydn közel 3 évtizedet töltött a hercegi udvartartásban. Kezdetben Kismartonban dolgozott, majd mikor a herceg befejezte a pompás kastély építését Eszterházán (Fertőd), a zenekarral együtt áttelepültek a "magyar Versailles"-be. A zenetörténetben nem is volt még egy ilyen hosszan tartó kapcsolat művész és főúri udvartartás között.

dscn3107.JPG

Fotó: Fertőd, Esterházy-kastély, Haydn szobor

Egy korabeli alapos munkaköri leírás

A derűs, jó humorú, mélyen vallásos Haydnt egy 1761. május 1-én aláírt, minden részletre kiterjedő szolgálati szerződés kötötte Esterházy Miklós herceghez – aminek egyes passzusait Haydnra nézve sokan megalázónak is mondanak.  A korabeli munkaszerződés nem csak a zenekarral kapcsolatos feladatokat írta elő (számlák igazolása, megrendelések, hangszerek vásárlása, javítások, kotta másoltatás, hiányzó zeneművek, könyvek beszerzése, beköttetése - sok más egyéb), hanem Haydn teljes alkotói szabadságára és a születő művekre, a keletkező szellemi termékekre is rátette a kezét.

A Herceg úr Őkegyelmességének mindenkori parancsára köteles a másodkarmester Őfőméltóságának tetszése szerinti zeneműveket komponálni. Ezen új zeneműveket senki útján közzé nem teheti, még kevésbé másoltathatja le, hanem azokat kizárólag Őkegyelmessége számára kell fenntartania. Főként pedig Őfőméltósága tudta és kegyes beleegyezése nélkül a másodkarmester senki másnak nem komponálhat.

Esterházy valóban szigorúan kezelte a munkaköri leírást, de ez abban a korban állítólag egyáltalán nem számított problémásnak, mindent összevetve nem volt kedvezőtlen Haydnra nézve.dscn7437.JPG

Esterházy Miklóst még életében  "pompakedvelő vagy fényes" -  der Prachtliebende jelzőkkel illették

Fotó: Esterházy Miklós herceg portréja Eisenstadtban, Haydn lakóházában

Esterházy, kiváló mű - és zeneértő lévén, teljesen tisztában volt Haydn korszakos tehetségével, kiemelkedő zenei képességeivel és nagyvonalúan kezelte a művész alkotói szabadságát. Haydn az évek során megannyi csodálatos művet komponált, évente száznál is több előadást tartottak, Európa-hírű házi koncerteket, operaelőadást produkált Eszterházán, kézben tartotta a hercegi zenekart és túlzás nélkül mondható, hogy Esterházy udvarát a magas kultúra egyik centrumává tette. Közkeletű Mária Terézia elhíresült mondása: "Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom."  Ezért aztán a herceg bőven elégedett lehetett. 

Idővel Haydn kezdte egyre lazábban kezelni az alkotói szabadságot és a szerződés saját műveinek értékesítésére vonatkozó passzusát.

Haydn nem csak minden idők egyik legsokoldalúbb, legderűsebb zsenije volt, hanem a legéletrevalóbb is.  (Bartha Dénes muzikológus)

dscn7506.JPG

Kották - előfizetésben

Ekkoriban általános gyakorlat volt, hogy a zeneszerzők, mielőtt értékesítették kottáikat, kézírásos másolatban előfizetésre kínálták fel. Haydn - szerződése ellenére - maga is toborzott előfizetőket. Például 1781-ben Európa-szerte szétküldött levélben kínálta fel az egyébként "egészen új, különleges modorban írott" opus 33. vonósnégyeseit - igyekezve megelőzni a kiadóját. Állítólag olyan profi szövegezésű levélben tette ezt, hogy komoly marketingügynökségek ma is megirigyelnék.

"Nem akadt ott senki, aki összezavarjon, ezért kénytelen voltam eredeti lenni" 

 

Ebben az időben persze nemigen lehetett határt szabni a "feketepiacon" ténykedő buzgó kalózmásolóknak. Egész iparág szerveződött a következmények nélküli kalózkiadásra, az eredeti kottákat ugyanis egyszerűen lemásolták és csak úgy adták-vették. Haydn illegálisan árusított szonátái is felbukkantak 1780-ban Berlinben, sőt maga a zeneszerző berlini kiadója is dobott piacra feketén másolt vonósnégyeseket kalózkiadásban.

Haydn kétszer is kétszer adott el 

1786-ban Haydn már nem csak Európa szerte elismert, de keresett zeneszerző is volt. Ekkor kötött szerződést egy londoni kiadóval, és több mint húsz zeneművet – szimfóniákat, zongoraszonátákat, divertimentókat – eladott. A kottákat annak rendje és módja szerint elküldte Londonba, William Forster kiadónak, aki pedig ki is fizette ezekért a kialkudott vételárat. Egyetlen baj volt ezzel: Haydn a kizárólagos joggal Forsternek eladott művek némelyikét másnak is eladta. A kottákat korábbi bécsi kiadója is megvásárolta, s a kellemetlenségeket csak fokozta, hogy a kiadó ráadásul képviselője útján Londonban is kereskedett velük. dscn7502_2.JPG

Fotó: A Haydn-Haus Kismartonban 

Rá egy évre a zseninek volt még egy ehhez hasonlatos, ám ennél sokkal kellemetlenebb ügye, ami már bíróságon végződött. Saját kézírású partitúrákat, hat "párizsi szimfóniát" és a "porosz kvartetteket" adta el - kétszer. 

Esterházy Miklós halála után Haydn két alkalommal (1791-92-ben, majd 1794-95-ben) is elutazott Londonba, állítólag jobban szerette ezt a várost, mint Bécset. Ekkor már Európa leghíresebb művésze volt. Első ottani tartózkodásakor azonban kénytelen volt a londoni bíróság elé járulni, amely kártérítési perben bizony el is marasztalta. Eközben a brit rajongók éppen mint valóságos messiást ünnepelték a "klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyjaként" számon tartott nagy mestert.  dscn7521.JPG

dscn7522.JPG

A híres baryton - Esterházy Miklós kiválóan értett ehhez a vonós hangszerhez,  Haydn 126 triót írt a herceg számára erre a hangszerre. Fotó: Haydn lakóháza Eisenstadtban. 

A szerzői jog adta biztonság egészen új keletű, múlt századi vívmány. A művészeknek az elmúlt századokban saját maguknak kellett kiharcolniuk jogaikat és megharcolniuk a gazdasági érvényesülésért. 

 

Ezeket a korábbi írásokat is ajánlom:

Esterházy Miklós marionettszínháza Eszterházán: Ilyen színház nincs még egy 

Itt forgatták a világ legdrágább tévésorozatának jeleneteit

Joseph Haydn fűszerkertje

Felhasznált források:

2001.évi Pázmány Péter előadás - Vékás Lajos akadémikus, egyetemi tanár: Joseph Haydn "szerződésszegései" és a modern szerzői jogi védelem kezdetei

Horváth Attila: A szellemi alkotások jogának története, a szerzői jogi védelem kialakulása, a jogalkotás kezdetei Magyarországon.

haydn.oszk.hu

Wikipédia

cultura.hu

Fotók:saját

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr313649422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.