Hogyan történt Rákosi elvtárs jobb szemének kilövése
2018. január 26. írta: Kaiser Smarni

Hogyan történt Rákosi elvtárs jobb szemének kilövése

A hétszentségét, de rosszul csináltam! - mondta az ember az iváni állami gazdaság gépállomásának üzemi konyháján, miután megesett a baj. Mindez 1951-ben történt, egy szép májusi napon. Emberünk az udvari hársfákon üldögélő verebekre lövöldözött, a bemelegítés után pedig betért a konyhára. Itt addig csettegtette a légpuska ravaszát, míg a fegyver véletlenül el nem sült, s az elszabadult golyó épp Rákosi Mátyás jobb szemgolyóját találta telibe. Hogy e balfogásból mindössze csak a demokratikus rend felforgatására irányuló izgatás bűntette lett a vád, annak alább következik a története.

a_rakosi_korszak_2.jpg

Téves azt gondolni, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Iván ismeretlen, jelentéktelen település. Volt itt már különös esemény máskor is. 1841. augusztusában megmagyarázhatatlan, a korabeli tudományos világot is lázba hozó égi jelenség történt: légkőeső esett. Egy óriási vihar keretében irgalmatlan mennyiségű, meteoritnak hitt kőszemecske zúdult a falu határába, az egykori Széchenyi birtokra. De ez is csak néhány hétig volt világra szóló esemény. 

Rákosi Mátyás szemgolyója kilövetésének híre sem kapott különösebben szárnyra, tekintve, hogy a szerencsétlen eset inkább illett egy cseh abszurd filmbe, mintsem a Rákosi-féle személyi kultusz kőkemény valóságába. (1950-1953 között egymillió embert vontak ügyészi eljárás alá és minden második ellen eljárást is indítottak. Sehol senki sem érezhette magát biztonságban.) 

Nézzük, mi is történt valójában Ivánban.

"Olyan célzó kedvem van!"

A lövés előtt azt mondotta, hogy olyan célzó kedvem van, Rákosi elvtárs szűzmáriáját szidta és még azt is mondotta, kilövöm a szemedet és meg kellesz dögleni - eképpen vallott (egy esetben) az egyik szemtanú, a konyhai szakácsnő, aki ekkor éppen a gyúródeszka fölött üldögélt a gépállomás üzemi konyhájában. Éppen gyúrtam, mikor bejött a konyhába a vádlott, aki elcsettentette a puskáját és a falon függő Rákosi elvtárs arcképének a szemét kilőtte.

Én azzal a tudattal, hogy a puskában lövedék nincsen, bementem a konyhába és a puskát a kezemben tartva, nem a Rákosi képére fogtam, és a puskával játszva a puskát csettegtettem, amikor az egészen véletlenül elsült és minden célzás nélkül a konyha falán elhelyezett Rákosi Mátyás arcképébe lőttem, pontosan a szemébe. Tagadom azt, hogy azt a kijelentést tettem volna, hogy milyen célzó kedvem van, és hogy ennek a vén zsidónak kilövöm a szemét - ezt már emberünk mondta a rendőrségi tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe. fotothek_df_roe-neg_0006652_033_drei_angestellte_des_veb_bodenbearbeitungsger_te.jpg

Fotó: Idilli kép a Rákosi korszakból - wikipédia.org

A Győr-Moson-Sopron megyei Iván település az eset történtekor a kapuvári járáshoz tartozott, így a Rákosi elvtárs szemének kilövetése ügyében zajló büntetőügyet is a kapuvári járásbíróság tárgyalta. Nem volt egyszerű eset.

Különböző tárgyalásokon a vallomások különféle, végül egészen enyhe változatban kerültek ugyanazon tanúktól a jegyzőkönyvekbe. Fény derült arra is, hogy a vádlott, igen megijedve, "most mit tegyek" felkiáltással még aznap visszament a konyhába, fellépett egy lócára és a képen beceruzázta Rákosi elvtárs kilövött szemének helyét, hogy senki ne vegyen észre semmit.

Ember legyen a talpán, aki kihámozza, valójában véletlen eset volt-e, vagy emberünk tényleg célzó kedvében lőtt rá a "nép bölcs vezérére", "Sztálin legjobb magyar tanítványára". Mindenesetre megúszta, az első fokon kiszabott hat hónapi börtönbüntetést sem kellett letöltenie, végül felmentették. Szerencséje volt, a tanúk egyre inkább felmentőleg nyilatkoztak, mert most már jobban emlékeztek mindenre. A gépállomás főgépésze szerint is: a vádlott hibátlanul dolgozott és politikailag fejlődőképesnek mutatkozott. Egyébiránt pedig, miután a főgépész korábban fegyvermester mellett dolgozott, bizonyítást nyert az is, hogy a légpuska célzóműje rossz volt, az irányzékcsavar pedig hiányzott róla. Így lehetetlen lett volna egy céltárgyat eltalálni vele.

Bár emberünk élete rosszabbra fordult, hátra kellett hagynia a verebekre lövöldözést, és az iváni állami gazdaság békés és nyugalmas életét is fel kellett cserélnie a sorkatonai szolgálattal - azért az iratok szerint rendes, demokratikus ember volt.

matyas_rakosi.jpg

Nem valószínű, hogy Rákosi elvtárs tudomást szerzett az Ivánban történt - meglehet fatális véletlen, de mindenképpen szerencsétlen - eseményről. Talán azt sem tudta, hol van Iván, bár még az is lehet, hogy tudta. A történet végén érdemes megemlíteni: Sopront mindenképpen jól ismerte, ugyanis itt lett a neve Rákosi Mátyás. 

Ismert tény, hogy a Rákosi család a Tisza-parti Adáról 1889 végén - akkor még Rosenfeld családi néven - Sopronba költözött. 1904. januárjában itt kapták meg a belügyminisztériumi jóváhagyást a családnév magyarosítására. Így lett Rosenfeld Mátyásból Rákosi. Hajnalka nevű húga 1908-ban Sopronban született – később a holokauszt áldozata lett.

Rákosi Sopronban végezte a 3–4 elemit, de sok jó emléke nem maradhatott a városról. Tehetséges gyerekként a nincstelenség nyomaszthatta leginkább, ami ebben az időben jellemezte a családját: " A reáliskolába, mint akkoriban a középiskolába általában szinte kizárólag a jómódúak, gazdagok gyerekei jártak. „Hiába voltam jeles tanuló, a gazdag szülők gyerekei lenéztek: Hallgass, te rongyos! – vágta egy vita alkalmával a fejemhez egy nagykereskedő fia, akinek az apja négyemeletes ház tulajdonosa volt a Várkerületen... ma is emlékszem arra az elkeseredésre, melyet bennem ez a sértés akkor kiváltott" - írta Rákosi önéletrajzában. 

 

 

 

 Felhasznált források: archivnet.hu - Cseke Ernő cikke 10. évf. 2010. 4. szám, wikipédia - Rákosi Mátyás,

Fotók: wikipédia.com, Idilli kép: Roger és  Renata Rössing – deutschefototek.de)

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr4013603361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2018.01.27. 06:24:36

"... a Tisza-parti Adáról 1989 végén ..."
- Ez az évszám gondolom el lett írva.
Új morzsával gyarapodtak a történelmi ismereteim. Köszönöm.

Cinikus1 2018.01.27. 21:59:18

Remélem, az csak irónia akar lenni, hogy "ember legyen a talpán, aki kihámozza, valójában véletlen eset volt-e"!
Vagy a mai csodálatos polkorrekt világban az elhangzottakért már komolyabb sajtóhisztéria/büntetés járna, mint akár egy explicit tömeggyilkos uralma alatt...?

Pepibubó 2018.01.28. 07:02:48

Köszönöm, én se tudtam ennek a féregnek a soproni kötődéséről. Úgy látszik, hagyott ott valamit a rossz szelleméből, mert egypár "jeles" bolsevik nőtt onnan ki később is. Elég csak a híres kommunista Szájer család kedves gyermekére, a ma "nemzeti-keresztény" álarcos rablóbanda képviselőjére utalni! Vagy a kommunista diktatúra hírhedt Csiszár rendőrének milánói fűkonzullá avanzsált fiacskájára. Aki a Magyarország szeretlek című habonyi termék előre, sunyin megkapott kérdéseivel építette fel "bölcs" imázsát.

Measurer 2018.01.28. 21:05:21

Mindenkivel nem bántak ilyen kesztyűs kézzel Ivánon:
Rozmán Sándor (Bő, Sopron vm., 1900. febr. 25.-Iván, 1953. jan. 4.): plébános. Haller Lajosné sajtoskáli adatközlő szerint 1951: a tanácsház épületébe idézték, ott a rendőrök bántalmazták, veséjével súlyosan megbetegedett.