Harcban a nádassal, iszappal, vízzel - és még a tűzzel is
2017. december 29. írta: Kaiser Smarni

Harcban a nádassal, iszappal, vízzel - és még a tűzzel is

2017. június 28-án, a kora délelőtti órákban kigyulladt a Fertő tavon a fertőrákosi öböl nádfedeles cölöpházainak egyike. A hatalmas szélben a tűz tovább terjedt és néhány óra alatt a házak csaknem fele -  huszonegyből tíz - porig, azaz cölöpökig leégett. A nádfedeles csónakkikötőket egyébként éppen hatvan évvel ezelőtt kezdték építeni az akkori határsáv által lezárt öbölbe.
2_dscn7094.JPG

"A titokzatos, csodálatos sós tó, amelynek legvonzóbb tulajdonsága, hogy kevesen ismerik”

A Nemzeti Sport tudósítója írta le így a Fertő tavat 1958. májusában, amikor Vizitelep a Fertőn címmel a cölöpházak építéséről írt. A sajátos technikával és óriási erőfeszítéssel az iszapba fúrt cölöpökre és gerendákra felépített csónakkikötők évtizedekig elzárt határövezeti területen álltak. Így a területet nem, hogy nem szállták meg a turisták, sokáig alig-alig ismerte az ország.  Évtizedeken át csak a helybéliek és a vitorlázó sportolók látogathatták. A "vízitelep a Fertőn" egy különleges és egyedi érték volt a soproniak szemében, igazi kuriózum pedig azoknak, akik a határsáv megszűnése után látogathattak el ide.img_4775_masolata.JPG

"Harcban a nádassal, iszappal, vízzel"

A cölöpökre épített házakat, melyek a pártállami időkben kezdetben az éledő vitorlássportot kiszolgáló csónakkikötők voltak, majd szép lassan céges üdülők lettek, soproniak építették fel. A Soprontól néhány kilométer távolságra fekvő, Fertőrákosról megközelíthető öblöt kikotorták, és ellentétben a Bokodi-tó több stéges megoldásával, itt egyetlen hosszú mólót építettek, melyhez a Fertő felőli oldalról kötötték rá a házakat és csónakkikötőket. 

Az emberi akarat, a lelkesedés, a sportszeretet eredményeként már állnak azok az épületek, amelyek a fertői vízitelep alapjait alkotják. ...1957 májusában vette kezdetét a hősies munka: a harc a nádassal, az iszappal, a vízzel. Perzselő napsütésben, dermesztő fagyban sem pihentek az építők, s ma már a cölöpházak, a beton és fapadlós mólók hirdetik az úttörő munka diadalát. (Nemzeti Sport 1958.)

Ezek az egymás melletti, rendezett sorban, cölöpökön álló, nádfedeles csónakkikötők adták az utóbbi időben egyre inkább felkapott Fertő tavi jellegzetes tájképet.

Az 2017. június 28-án bekövetkezett tűzvészig. 

Üszkös, megfeketedett gerendák, csoda folytán épen maradt napozóágy, az ég felé meredező egykori lépcső váza, hőtől megolvadt lámpatest. Ilyen látvány fogadta a látogatót a tűzvész után. A vizet a katasztrófa utáni hetekben tudták megtisztítani az üszkös hulladéktól. (A fotógaléria a képre kattintva nyílik.)  

 

1929 - "A természet keze letörülte a táblát"

A Fertő, melyet nem véletlenül mondanak titokzatosnak és szeszélyesnek, az elmúlt évszázadokban számtalan természeti katasztrófát és pusztító tüzet élt meg és élt túl. 

Talán a legnagyobb, melyet tudományosan is dokumentáltak, 1929. augusztus végén történt.

Ekkor - vélhetően egy nádvágó ember gondatlansága miatt - a nádas gyulladt  meg. A hosszan elhúzódó heves tűzben gyakorlatilag megsemmisült a Fertő magyar részének nagy kiterjedésű náddal borított vidéke.

Az emlékezet szerint az égő Fertő fölött, ahol a tűz rőtvörös színe éjszakákon át világított, a vízimadarak ezrei szállongtak, síró hangjuk messze kihallatszott az égő nádasok ropogásából. Az erős szél a tüzes zsarátnokot minduntalan felkapta, így amint a tüzet az emberek egyik helyen eloltották, máshol újra fellángolt. A madarak nem tudtak visszatérni a tűztől letarolt fészkelőhelyükhöz. De az északi tájakról érkező vízi madarak sem találták meg az életfeltételeket. A tűz megsemmisítette azokat az alsóbbrendű élőlényeket is, melyek a nádasok között, vagy azok nedves, iszapos gyökérzeténél éltek. Egyetlen élő csiga sem maradt a korábbi gazdag csiga-fauna területen.

A tó életére katasztrofális hatással lévő tüzek folytatódtak október végéig, míg az esősebb idő beálltával a nád  már nem tudott tovább égni. A Fertő partján élők egy része kenyér nélkül maradt.

Az 1928-29-es esztendők hoztak még további katasztrófákat is. Októberben érkezett egy sirokkó-szerű déli szél, amely gyakorlatilag eltolta a magyar oldalról a vizet, januárra beállt a mínusz 20 fok körüli rendkívüli hideg, nagyon sok hó esett és soha nem látott vastagságú jégpáncél kötötte be a fenékig befagyott tavat.

Dr. Varga Lajos (1890-1963) zoológus, az MTA tagja egy 1931-ben, a Fertőről tartott egy előadást és ebben  összesen 14 alkalommal említette a katasztrófa szót. img_4802_masolata.JPG 

Ami a Fertő tavi vízitelep újraépítését illeti, 2018-ban innen kell (lehet) majd elkezdeni.  

dscn7126.JPG

A Fertő tóval kapcsolatos más érdekességek itt olvashatók a blogban: 

Titokzatosságok a Fertő-tó életéből

A fertő-tavi vitorlázás viszontagságos története 

A hanyi halember legendája

Források: Nemzeti Sport 1958. május 26. száma; Dr. Varga Lajos: Katasztrófák a Fertő-tó életében

Fotók saját: 2017. 07. 21-én, a tűz után három héttel készültek

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3213529111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

badboy70 2017.12.31. 09:34:53

Majd lölő "megveszi", eu és kiemelt állami támogatásból beruházza,amit a királykisasszony férjura megkap ingyé.

Publikus Team 2017.12.31. 16:33:42

francba, idén majdnem eljutottam ide, nagyon sajnálom, h erre a sorsra jutott