Habsburg főhercegként már az is rendkívüli volt, hogy a gimnázium négy alsó osztályát nyilvános iskolában, a bécsi bencéseknél végezte. A társai által csak Főkárolynak (Erzkarl) szólított ifjú azonban már nem tehetett nyilvános, polgári érettségit, mert Ferenc József ezt rangon alulinak tartotta. Nem sokra rá Habsburg Károly trónörökös lett, majd IV. Károly néven az utolsó magyar király. A korabeli sajtó szerint hibátlanul beszélt magyarul és ezt egy soproni hitoktatónak köszönhette.
Kép: A család: Ottó főherceg, Maria Maria Josefa hercegnő és gyermekeik (wikimedia.org)
1887-ben, Károly születésekor még úgy tűnt, egyszerű főhercegként éli majd le az életét. Gyermekkorában valószínűtlennek látszott, hogy trónvárományos lesz, és azt se gondolta senki, hogy IV. Károly, („Utolsó Károly”) néven ő lesz majd az utolsó magyar király. Bár azt, hogy trónra lép egyszer majd, 1895-ben, a kis főherceg 8 éves korában megjósolta egy soproni orsolyita nővér, Maria Vinzentia Faunland: sok szenvedésben lesz része és sokat kell majd imádkozni érte. Így is lett.
Kép: A bal oldali fotó 1899-ben, a jobb oldali pedig 1901-ben készült Károly főhercegről (Vasárnapi Újság, 1916 - forrás: ADT)
Egy ideig Sopronban nevelkedett
Amikor Károly apját, Habsburg Ottó főherceget a soproni Császári és Királyi 9. Gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred parancsnokává nevezték ki, a kis Károly is Sopronba költözött és 1893 és 1896 között a város egyik előkelő házában, a Pejacsevich-palotában lakott. Pedig vallásos édesanyja, a szász királyi családból származó Mária Jozefa állítólag mindent elkövetett, hogy távol tartsa a fiát az életvidám apától, a csapodár, italozó, nyilvános botrányokat okozó, Bécsben a cimborái és a köznyelv által "szép Ottónak" csúfolt főhercegtől.
Kép: Maria Josefa és a gyermek Károly - wikipedia.org
Mindenesetre a szigorú vallásos nevelésen túl, Károlyt kőkemény, szigorú napirend szerint iskolázták, minden nap 6 órakor kelt, hideg vízben mosdott, a családi hagyományoknak megfelelően magántanároktól kapott órákat. Oktatása során különös figyelemmel voltak a monarchiában élő népek nyelveire, így a magyar nyelvre is.
Soproni tartózkodása alatt is még "csak" főhercegi életre nevelték, de ahogy a történelem kereke forgott, sorra haltak ki előtte a trónesélyes Habsburgok és a Ferenc József császár által "jóravaló legénynek" mondott Károly egyre előrébb került a trónöröklési sorban. És egyszer csak
a jóravaló legény trónra került
Ferenc József fia, a szintén zűrös életű Rudolf trónörökös Mayerlingben öngyilkos lett, Miksa főherceget, a császár öccsét pedig kivégezték Mexikóban.
A következő a trónöröklési sorban a császár második öccse, Károly Lajos főherceg lett volna, aki azonban szentföldi zarándokútja során beleivott a Jordán vizébe, nem sokkal ezután tífuszban meg is halt. A császár utolsó élő öccse, a szintén botrányos életű, Lucivucinak csúfolt, homoszexuális Lajos Viktor nyilván esélytelen volt, maradt Károly Lajos főherceg legidősebb fia, Ferenc Ferdinánd, aki viszont rangon aluli szerelmi házassága miatt az utódok szempontjából nem volt teljes értékű, és amúgy is lelőtték Szarajevóban. Ennek előtte Károly apja, aki utolsó éveit szifiliszes élőhalottként élte, 1906–ban gégerákban meghalt.
A Szarajevói merénylet volt az a pillanat, mikor Károly számára a trónra lépés valósággá vált, hiszen Ferenc József ekkor már 84 éves volt.
Képkivágás: Ferenc József császár temetése- Károly király, Zita királyné és a kisgyermek, Habsburg Ottó (Vasárnapi Újság, 1916),
Képkivágás: Károly király 1917-ben (Vasárnapi Újság)
IV. Károly király a korabeli sajtó szerint hibátlanul beszélt magyarul, kiejtése sem volt "idegenszerű", aminek élete során valószínűleg nagy hasznát vehette.
Kilenc éven át tanította a magyar nyelvre a soproni hitoktató
Amikor 1893-ban Károly főherceg apjával Sopronba költözött, podafályi Póda Endre pápai prelátus ajánlatára a soproni katolikus népiskola igazgatóját, Tormássy Jánost tették meg a herceg tanítójának. Ő azonban csak általános tárgyakra (írás, olvasás, számolás) tanította a kis főherceget. Ám amikor Ottó főherceget vezérőrnagynak nevezték ki és visszahelyezték Bécsbe, Tormássy ajánlatot kapott, költözzön ő is velük. Az öreg tanító erre már nem vállalkozott, viszont a fiát, Tormássy Artúrt ajánlotta.
Tormássy Artúr kilenc éven át adott magyar nyelv leckéket Károly főhercegnek Bécsben, Ottó főherceg Augarten-i palotájában. Károly 1896. szeptember 28-án kapta az első magyar órát Tormássytól és ezeket heti rendszerességgel, 1905 közepéig folytatták - a Vasárnapi Újság beszámolója szerint - egészen addig, míg Károly letette az érettségi vizsgát a bécsi Schottengymnasiumban.
Képkivágások forrásai: Vasárnapi újság, Arcanum Digitális Tudománytár
Egy Habsburg, aki magyarul szavalta a Nemzeti Dalt
Magyar óra, ellentétben más tárgyakkal, minden nap szerepelt az oktatásban. A főherceg számára a diner után kötelező séta volt előírva, délután kettőtől-négyig. Ezekre a sétákra Tormássy is járt, és ilyenkor magyarul beszélgettek. A társalgás rendre történelmi témák körül forgott, bár a tanrendbe éppen nem volt befűzve a magyar történelem. A társalgási témákat Tormássy Jókai művei alapján választotta.
Legenda vagy sem, de a Vasárnapi Újság szerint, Károly kedvelte Petőfi verseit, s egy alkalommal még a Nemzeti Dalt is elszavalta Tormássynak: "kipirult arczczal szavalta el annak stórfáit." Ez elég furcsán hangozhatott Bécsben, a Habsburgok Augarten-i palotájában. Károlynak magyar nyelvű könyvtára is lett, az udvar Tormássy javaslatára hozatta a könyveket a főherceg számára.
Miután Tormássy elhagyta az Augerten-i udvart, a főherceg még levelezett vele, maga írta magyar nyelven ezeket. Károly trónra lépését megelőző hónapban saját kezűleg írt táviratot küldött a soproni plébániára Tormássynak.
Tormássy Artúr ezután egy ideig Tatán volt káplán, majd hazaköltözött szülővárosába, Sopronba, ahol ezt követően a felsőbb leányiskola hitoktatójaként dolgozott.
IV. Károly soproni tartózkodására ma ez az emléktábla emlékeztet Sopronban, a Pejacsevich-palota falán. (Petőfi tér)
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1918. novemberében volt, hogy IV. Károly az eckartsaui-nyilatkozatban lemondott a magyar államügyekben való részvételéről. 1921. október 20-án nem messze Soprontól, Cirák-Dénesfán szállt le repülőgépével - ez volt a második, sikertelen visszatérési kísérlete. A történelem első gépeltérítésének mondott akció után elfogták és családjával együtt Madeira szigetére száműzték. Itt halt meg nem sokkal később, 1922. április 1-én spanyolnáthában. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Unokája, Habsburg György 2009-ben járt Sopronban, s ekkor megkoszorúzta az emléktáblát. A megyei napilap beszámolója szerint, nem tudott róla, hogy nagyapja rövid ideig Sopronban nevelkedett, így arról sem volt tudomása, hogy ez a tábla egyáltalán létezik.
Ha Sopronról, a Fertő-tájról vagy Burgenlandról keresne még olvasnivalót, nézzen körül a blogban, de talál rövidebb érdekességeket közösségi oldalunkon is.
Források:
Tartalom és képkivágások: Vasárnapi Újság 1916. 51. sz. - Arcanum Digitális Tudománytár
Ifj. Bertényi Iván: IV. (Boldog) Károly - Korunk 28.évf. 8 sz.
