A kegyetlen Rozália szelleme nincs már itt, a környék viszont fantasztikus
2018. június 01. írta: Kaiser Smarni

A kegyetlen Rozália szelleme nincs már itt, a környék viszont fantasztikus

Létezik egy rege a kegyetlen, vérengző asszonyról, Rozáliáról, akinek lelke hazajáró szellemként éjjelente a fraknói vár fekete tornya körül kísért. A szellem szerencsére rég nincs már itt, "engesztelésül" a Rozália-hegység legmagasabb ormán kápolnát építettek számára. Mi viszont gazdagabbak vagyunk egy eredeti középkori regével és ez egy okkal több, hogy felkapaszkodjunk Burgenlandban a Rozália-hegység legmagasabb pontjára, Fraknó vára fölé, ahonnan ritka szép a panoráma és ahol a Rozália-kápolna áll.frakno_elmenynektek.JPG

Amióta létezik kedvtelő természetjárás, azóta járnak fel a Rozália-hegység tetejére turisták. A természetjáró elődök Thirring Gusztáv Sopron és a Magyar Alpok című művéből szerezhettek ismereteket először a Rozália-hegységről.

Thirring Gusztáv (1861-1941) soproni születésű földrajztudós, a Tudományos Akadémia tagja volt, leíró írásai a turizmus és természetjárás népszerűsítésében úttörő munkának számított.

Ő jegyezte le a fraknói vérszomjas Rozália regéjét is, amit azóta számos ponton meghajlítva és kiszínezve mesél az utókor.

A Rozália, különben Burgenland legfiatalabb natúrparkja (Rosalia-Kogelberg), egy ugrásra van a magyar határtól. A Soproni- és a Rozália-hegység vonulataival, a kis Wulka folyó völgyével, tavakkal, szőlős, édes-gyümölcsös, "hullámos fenföld jellegű", hepe-hupás dombos, fenyveserdős, szóval ritka változatos táj. Tele látnivalóval, minőségi kerékpárutakkal és kulturális emlékkel. 

Míg felérünk a Rozália-hegység tetejére a kápolnához, útba ejtünk ezek közül kettőt: 

A sopronkertesi pálos kolostort és a nagymartoni viaduktot.

Sopronból indulunk a Rozália-kápolnához, a Fraknói túrának nagy hagyománya van.

 A "sivár" kolostor 

Baumgarten  (Sopronkertes) 

baumgarten_paloskolostor_elmenynektekdscn9587.JPG

Baumgarten mindjárt az első falu, ha Sopronból Schattendorfnál lépjük át a kishatárt.  

A legenda szerint a kertesi pálos kolostort egy titkos, földalatti folyosó kötötte össze a Sopronbánfalvi pálos kolostorral, amely ide légvonalban nagyjából 15 km távolságra van. Bár a járatnak nyoma sincsen, a legenda ma is él.   

A Mária kolostort a község szélén találjuk, úgy 800 méterre a településtől, ma egy szabadidős-sportlétesítmény van a közvetlen szomszédságában. Itt már azonnal megérinti az embert a naturparkos fíling, a kolostor gyönyörű környezetben áll.  baumgarten_elmenynektek_dscn9584.JPG

Elég hihetetlen, de a sopronkertesi kolostor több mint két évszázadon át használatlanul állt. Ezért is ragaszthatták rá a sivár jelzőt.

Hogy miért pont ide építették, nem tudni, de a félig kész kolostort 1475-ben, a lánzséri vár akkori urai adományozták a pálosoknak. Aztán nem sokkal később Mátyás király rendelkezett úgy, hogy a pálos rend vonuljon be ide, a Boldogságos Szűz Mária kolostorba.

Ám a kolostor néhány évtized múlva leégett, és ezt követően elhagyatottan állt vagy 250 éven át. Mikor végre visszatelepültek ide a remeték, nem maradhattak sokáig, mivel II. József éppen ekkoriban rendelte el a kolostorok bezáratását. A kertesi is erre a sorsa jutott, ennek ellenére maradtak még itt magányos remeték. Úgy tudni, az utolsó 1836-ban halt meg. baumgaten_paloskolostor_elmenynektekdscn9608.JPG

Az értékes egyházi műemléket 1986-ban restaurálták. 

Innen a kerékpárosok és a túrázók mindjárt a kolostor kertje melletti úton tudnak tovább indulni, az autósok pedig Baumgartenből Mattersburg (Nagymarton) irányába autózhatnak Fraknó és a Rozália-kápolna felé. Az útjelzőkön már a Burg Forchtenstein feliratot kell figyelni. baumgarten_elmenynektek623.JPG 

 Mattersburg- Nagymarton

Nagymartonban nincs túl sok minden, amit látnunk kell, az internet is elég szűkszavú. Pedig itt született Kitaibel Pál és a kicsit talán meditterán hangulatú belvároska is megérhet egy sétát. Amit viszont érdemes szemügyre venni, az a vasúttörténeti szempontból értékes viadukt.

A történelmi Magyarország második vasútvonala halad át itt, a viadukton 1847-től működik vonatközlekedés. Ez a vonal kötötte össze Sopront Nagymartonon át Bécsújhellyel, ahonnan tovább az Adria felé vagy Bécsig lehetett jutni.mattersburg_viadukt_elmenynektek.JPG

A viaduktot téglából és terméskőből építették, elég keskeny, nincs 9 méter széles, de 250 méter hosszú. Jelentős építési bravúrnak számított, egyébként 7 évvel korábban épült meg, mint a sokat csodált és világörökségi rangot kapott Semmering-vasút hasonló műtárgyai. Átadásával kicsit megcsúsztak, miután a viadukt alatt kialakított rézsű egy nagy esőzés után leszakadt és megrongálta a már kész pályatestet. Egyébként ezen halad ma is a vonatközlekedés.

A vasútvonal megépítését Széchényi István pártfogolta, ő volt a Sopron-Bécsújhely vasúttársaság elnöke is. Először 1847. októberében utazott a vonalon, hogy maga is megtapasztalhassa a vasúti utat. Tizenhárom évvel később ezen a vonalon hozták haza koporsóját Bécsből, egészen a nagycenki vasútállomásig. 

Mattersburgban megérheti váltani kerékpárra vagy e-bike-ra, innen már csupán néhány kilométer kaptató felfelé Fraknó vára. 

Trónok harcába illő a történet    frakno_elmenynektekdscn9952.JPG

A fraknói vár mindkét tornya, az öreg és a nagy is a Nagymartoni grófok idejében épülhetett. A család a 15. század közepén kihalt és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került. 1622-ben kapta meg Fraknót és a hozzá tartozó uradalmat Esterházy Miklós. Azóta Fraknó története összeforrt az Esterházy családéval. 

Ám Rozália regéje még az Esterházyak előtti időkből való 

frakno_elmenynektekdscn0027.JPG

A rege szerint még az Esterházyak előtti időkben élt a várban a gonosz asszony, Rozália, aki hosszú időn át éjszakánként megjelent és itt kísértett az öreg toronyban, lépteit és sikolyát sokáig hallani vélték az emberek. frakno_elmenynektek_1.JPG  

"A szelídlelkű, istenfélő Giletus herczeg neje, Rozália, kegyetlen, vérengző asszony volt, ki kapzsiságban jobbágyait zsarolta, kínozta és a frankói vár fekete tornyába záratta. A szerencsétlen nép a háborúból visszatérő herczegnek elpanaszolta sorsát, ki ekkor e szavakra fakadt: „Szallali (Rozália), amit te cselekedtél, az történjék veled is.

A herczeg a lakoma alatt elmondá nejének, hogy ő a háború alatt megismerkedett egy gonosz nővel, ki népét iszonyú módon kínozta és sorban elmondá saját neje gaztetteit. Vitézeihez fordulva azt kérdé, mit érdemel oly nő? Halált — volt a felelet.

„És te, — szóla a nejéhez — ...mit csinálnál ily asszonynyal?" A gonosz asszony, végső erejét összeszedve, e szavakat nyögé:

„én egy fatörzshez kötve a legmélyebb kútba bocsátanám le, hogy ott a levegőben lógva, éhen haljon".

Ekkor a herczeg iszonyú komoly hangon mondá: „Szallah, a mit te cselekedtél, azt akarom, hogy veled is történjék; te magad fölött ítélkeztél!"

Az ítéletet rögtön végrehajtották, de a gonosz asszony csak a hetedik napon lehelte ki bűnös lelkét.

De lelke hazajáró szellemként éjjelenként megjelent a fekete torony körül, mígnem a herczeg a szellem kiengesztelésére a hegység egyik magas ormán kápolnát építtetett."

(Thirring Gusztáv)

A kápolnát a Rozália-hegy legtetejére építette, Fraknó várától még további 4-5 km kaptatóval, autóval szerpentinen érjük el.  rosalia_elemenynnektekdscn9969.JPG

Könnyű megtalálni. Innen a táblától néhány száz méter felfelé - de gyalog vagy kerékpárral, szóval nem autóval. rosalia_elmenynektekimg_20180526_174230.jpg

rosalia_elmenynektek_dscn0028.JPG

burgenland_rosalia_elmenynektek.JPG

Ide érkezünk meg, ez a Rozália-hegység legmagasabb pontja (746 méter). 

burgenland_rosalia_elmenynektek3.JPG

Hogy mitől meddig látni el innen tiszta időben, ezt az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című korabeli mű írja le nagyon pontosan:burgenland_rosalia_elmenynektekimg_20180526_172542.jpg

"Délnyugatra látja a stájer Alpesek utolsó óriás törzsökét, a Wechselt (Hoher Umschluss); szembe magával, nyugaton, az Alacsony Tauern lánczolatnak csaknem mindig hóval borított végső tetejét, a Bécs-Újhelyi havast (Schneeberg) a mögötte sorakozó kúpok sokaságával; a havas előtt a Hohe Wand meredek sziklafalait; odább éjszakra a Bécsi Erdő változatos hegylánczát és az ettől keletre elterülő bécsújhelyi medenczének síkját számtalan helységeivel; majd az ország határán emelkedő Lajta-hegység egész lánczolatát, melyen túl a Hundsheimi tető és még tovább a Kis-Kárpátok kéklenek; kelet felé lába alatt látja a Soproni hegység hosszú gerinczét az éjszakra kiszökellő rövid, de meredek oldalgerinczekkel; majd a Fertő tükre csillan föl, mely mögött a végtelennek látszó síkság terül el a Duna mindkét partján. Dél felé is a hegykúpok (Somló és Bakony hegyei) egész sokasága köti le a bámuló tekintetét."

Ha ráközelítünk, jól látni Fraknó várát.burgenland_rosalia_elmenynektekdscn0032.JPG

És hátunk mögött áll a Rozália-kápolna.  

burgenland_rosaliakaplna_elmenynektekdscn0059.JPG

Létezett itt egy kápolna fából, de ezt, a Szent Rozália kápolnát kőből, 1695-ben Esterházy Miklós építette meg. Hogy valójában a középkori Rozália-rege kápolna helyén áll-e, nem tudni. rosaliakapolna_elmenynektekdscn0063.JPG

Ősi vármegyei hagyomány Sopronból ide, a Szent Rozália kápolnához zarándokolni. Az emberek tavasszal kerekedtek fel, hogy itt kérjék a szent közbenjárását a ragályos betegségek ellen. Mikor a vasútvonalat átadták, az utat már visszafelé ezen tették meg. A zarándoklat hagyományát ma is ápolják a soproniak. A túra azonban fordítva halad, innen a Szent Rozália kápolnától indul és Sopron felé tart. dscn0066.JPG

A Rozália tetején sokan csak üldögélnek a padokon, nézik a tájat, a kerékpárosok pedig kifújják magukat. Bármerre is indul az ember, az út innen lefelé vezet. rosalai_elmenynektekimg_20180526_173314.jpg

burgenland_rosalia_elmenynektekdscn0075.JPG

 

Források:

Turisták Lapja 1911 - Mutatványok Dr. Thirring G. Sopron és a Magyar Alpok cz. munkájából - Arcanum Digitális Tudománytár

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben - Bella Lajostól - Sopronvármegye - Arcanum Digitális Tudománytár 

palosepiteszet.hu - Sopronkertes

Fotó: saját

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr7814012290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.