A bécsi Mária Terézia-emlékmű 5 magyarja
2018. május 25. írta: Kaiser Smarni

A bécsi Mária Terézia-emlékmű 5 magyarja

Több millióan fordulnak meg évente Bécsben a Mária Terézia téren, ahol a két hatalmas múzeum, a természettudományi és a művészettörténeti épülete áll. A tér mértani közepén a Monarchia egyik legnagyobb emlékműve magasodik, a csúcson Mária Terézia ül a trónján. Nekünk is van érdekesség itt, ugyanis a huszonnégy alakos szoborcsoportban öt magyart is találunk. Köztük a történelem leghíresebb huszárcsínyét elkövető hadvezér és a Halotti beszéd tudós felfedezőjének szobrát. De mit is nézzünk pontosan? 1_mariatheresienplatz_elmenynektek.jpg

Éppen 130 éve, 1888. májusában avatták fel itt, a Kunsthistorisches és a Naturhistorisches múzeumok közötti téren a Habsburgok leghíresebb uralkodójának, a negyven évig regnáló Mária Terézia emlékének szentelt szoborcsoportot. A Ferenc József óhajára átszabott bécsi belváros monumentális emlékműve ez, olyannyira, hogy a talpazat több mint 600 négyzetmétert foglal el a térből. Posztamense húsz méter magasan nyúlik az ég felé, 44 tonnás súlyából pedig csak maga a 6 méter magas uralkodónő nyom majdnem 12 tonnát. Hogy a kolosszális súly biztosan álljon a talajon, a rezgés is "elnyelődjön", no és spóroljanak is valamit az anyagon, a talapzat belsejét üregesre tervezték, amiben aztán 1945-ben az oroszok tekintélyes nagyságú fegyverarzenált rejtettek el.

Ferenc József császár a költségek tekintetében nem spórolt, neki ugyan mindegy volt a kompozíció, hogy Mária Terézia ül vagy áll, a lényeg, hogy az emlékmű a császárnői erényeket (az igazságosság, az erő, a gyöngédség és a bölcsesség) és a birodalom hatalmának nagyságát szuperlatívuszokban hirdesse. A Habsburg-Lotaringiai ház "ősanyjának" emléket állító mű építési projektje az ötlettől a megvalósulásig 15 éven át tartott.

Vannak korabeli fotók is az uralkodó születésnapja alkalmából rendezett emlékmű ünnepélyes avatásáról, amiről a bécsi lapok mellett, itthon is hírt adtak a "nyájas olvasónak", mint például az Ország-Világ. Több mint tízezer vendég élvezte 1888. május 13-án a ceremóniát, melyre eljött Bécsbe Erzsébet királyné is. Rudolf főherceg is ott volt, aki a bulvárhírek szerint azzal keltett feltűnést, hogy először mutatta meg arcát a nyilvánosságnak szakáll nélkül. A lapokból tudni, az ünnepség alatt mindössze két személyt tartóztattak le zsebtolvajlásért és nyolcan estek össze ájultan az ácsorgás következményeként, egyikük éppen az alkotó, Kaspar von Zumbush művész fia volt. 

mt_weihe_gr.jpg

mt_enthuellung2.jpg

Fotó: viennatouristguide.at

De térjünk vissza napjainkba.dscn9864.JPG

Ha Mária Terézia háta mögül, az egykori császári istállók helyén épült múzeumi negyed (MuseumsQuartier) felől érkezünk, mindjárt két magyar hadfi alakját pillanthatjuk meg.      2_mariatheresienplatz_elmenynektek.JPG

A trón támlája alatti fülkében álló két férfiú elsőként kapta meg a kor legmagasabb katonai elismerését, az 1757-ben alapított Mária Terézia Rendet. A két magyar, az uralkodónő valóságos titkos tanácsosa és a történelem leghíresebb huszárcsínyét elkövető berlini portyázó. elmenynektek_hadyk_nasady.JPG

A valóságos titkos tanácsos - Nádasdy V. Ferenc

dscn9825.JPG

Balról a második, bajuszos alak Nádasdy V. Ferenc (1708-1783) – huszártiszt, horvát bán, az itt, Bécsben kivégzett országbíró unokája

Érdekes, hogy a császárnő pont Nádasdy hadi győzelme feletti örömében alapította birodalma legfőbb katonai kitüntetését, de miután ezt a főúr megkapta, már többé nem tartottak igényt szolgálataira. Az osztrák örökösödési háborúban szerzett érdemeiért lett az uralkodónő „valóságos titkos tanácsosa”, a híres Nádasdy-huszárezred parancsnoka, lovassági tábornok, később horvát bán. Hogy alakja helyet kapott a szoborcsoportban, azt bizonyosan a Kolín városánál zajlott katonai hőstettének köszönhette. A Prágát a poroszoktól védő csatában, Kolín városánál hétszer verte vissza a poroszok rohamát és végül megfutamította az ellenséget.  

A berlini portyázó - Hadik András

mariatheresienplatz_elmenynektek.JPG                                         A fent, középen Gróf futaki Hadik András (1710-1790)

Hadik András a német hadtörténet egyik legnagyobb fiaskóját, a hétéves háború egyik legpimaszabb hadműveletét vitte véghez. Mondják, ez volt a történelem leghíresebb huszárcsínye. Hadik egy mindössze 24 órás, gyors portyában szégyenítette meg a porosz sereget, különösen Nagy Frigyest, azzal, hogy elfoglalta Berlint. Seregének megtiltotta a rablást, viszont hatalmas hadisarcot kért, aminek egy részét a fosztogatástól megkímélt berlini lakosok maguk dobták össze. A Berlinből aztán pánikszerűen távozó Hadik végül bőséges zsákmánnyal, ellátmánnyal, porosz lobogókkal és a berliniektől Mária Terézia számára kért, a város címerével felhímzett kesztyűkkel tért haza. A történetmesélők szerint, mind a 24 darab kesztyű balkezes volt. Ennek ellenére Mária Terézia örök becsben tartotta Hadikot e berlini rajtaütésért. Jutalmul grófi címet és Futak környéki hatalmas birtokokat kapott.

dscn9838_1.JPG

A Kaspar von Zumbush által megálmodott szoborcsoportot rendszeresen kell tisztítani, elsősorban a madárürülék, a por és a korom szennyezik, de a szerkezet elemeiben kárt tesz az idő vasfoga is. Legutóbb 2013-ban, az emlékmű átadásának évfordulóján újították és tisztították meg, mintegy 5 éves munkával. Másfél millió Eurót költöttek rá. A figurákat és szobrokat speciális hálóval védik, de különleges anyaggal kell védekezni a korrozió ellen, ami különösen a lovak patájánál tett károkat.

Érdekesség, hogy Mária Terézia trónszéke alatt van egy úgynevezett ellenőrző nyílás, így az alak belülről is hozzáférhető. 

Ha megkerüljük az emlékművet, még további három magyar híresség szobrát nézhetjük meg.dscn9819.JPG

A királyi történetíró - Pray György 

elmenynektek_pray.JPG

Pray György (1723-1801) - a fülkében balról a második

Mária Terézia bal keze mögötti fülkében, a természettudományi múzeum épületével szembeni részen, a kor jeles tudósai és művészei tűnnek fel. A császárnő házi orvosa (aki az eretnekség, barbárság és a vámpírok elleni harc nagy alakja volt) mögött Pray György szobra kapott helyet, balról a második. Pray a 18. századi magyar történettudomány legnagyobb képviselője, aki 1770-ben először adott hírt legkorábbi, összefüggő magyar nyelvemlékünkről, a 13. századi egybekötött kéziratról, melyben a Halotti beszéd is van. Toldy Ferenc irodalomtörténész róla nevezte el a kódexet. A jezsuita szerzetest Mária Terézia historiographus regius, azaz királyi történetíró címmel illette. 

A fülkében még Wolfgang Amadeus Mozart (a gyermek alak), a jobb szélen pedig Joseph Haydn áll. 

Grassalkovich Antal és Samuel von Brukenthal

grassalkocich_elmenynektek.JPG

Grassalkovich I. Antal balról az első, mellette Brukenthal szobra

Grassalkovich karrierjét döntően a pozsonyi országgyűlésen (1741) történtek indították el, neki is köszönhető, hogy a magyar rendek Vitam et sanguimnemet – azaz „életünket és vérünket” kiáltottak Mária Teréziáért. Ettől kezdve élete végéig a császárnő pénzügyekért is felelős bizalmasa volt, a magyar királyi kamara elnökeként és koronaőrként. Ő építette 300 ezer aranyforintból a gödöllői kastélyt, amit a császárnői kegy betetőzéseképpen 1751-ben Mária Terézia meg is látogatott. Grassalkovich Antal utolsó nagy közéleti szereplése 1771-ben történt, közreműködött a Szent Jobb Raguzából való hazahozatalában. Örökösének, fiának is megszerzett minden címet, ő azonban fényűző életének köszönhetően Bécsben történt halála után pont annyi adósságot hagyott hátra, amennyibe a gödöllői kastély apjának került.

Samuel von Brukenthal (1721-1803) báró, erdélyi kancellár, de a bécsi udvari szokásoknak megfelelően egyben szenvedélyes műgyűjtő is volt. Ő hozta létre az erdélyi szászok nagyszebeni közgyűjteményét. Mikor kancellár lett, örököse nem lévén, ládákba csomagoltatta gyűjteményét és Bécsből Nagyszebenbe szállíttatta, ahol korábban egy impozáns barokk palotát építtetett. Értékes gyűjteményét mindenki számára megtekinthetővé tette. 

 

A bécsi magyar emlékek után érdeklődőknek ajánlom ezeket a posztokat is:

 

Forrás: viennatouristguide.at

Wikipédia:  Hadik András, Pray György, Grassalkovich I. Antal, Samuel von Brukenthal,

nadasdymuzeum.hu: Nádasdy V. Ferenc

Fotó: saját

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr4613996882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Segna 2018.05.27. 14:22:42

Nagyon érdekes írás volt. Magam is többször láttam az emlékművet,de ilyen figyelmesen sosem néztem meg, talán mert nem vagyok egy nagy Mária Terézia rajongó.
Egy pici megjegyzésem lenne a cikkhez; költői túlzás az 5 magyar kitétel a cikkben. Pray György, tiroli származású, felvidéki cipszer, jezsuita
Samuel von Brukenthal erdélyi szász. (a Grassalkovichokat is legalább annyira a magukénak tudják sokáig a horvátok...)
Kétségtelen érdemeik vannak a Kárpát-medence magyar kultúrájában, köszönjük is nekik, de inkább legyen 5 magyarországi vonatkozású alak. Nem kirekesztés okán, csak objektíven. Ne sajátítsuk ki magunknak őket!

Kaiser Smarni · http://elmenynektek.blog.hu/ 2018.05.27. 14:33:36

@Segna: Köszönöm az észrevételt! Próbáltam alaposan nyomozni a dolog után, mert valóban így van ahogy Ön írja. Miután a Balassi Intézet Újváry Gábor: A magyar történelem nyomában Bécsben c. munkája is őket említi, ezért gondoltam ez így talán nem lesz túl nagy tévedés. A cím túl leegyszerűsítő, tudom.