Pokróctúra a Budapest-Bécs trójai szárnyashajón
2018. március 02. írta: Kaiser Smarni

Pokróctúra a Budapest-Bécs trójai szárnyashajón

A MAHART 1962-ben vásárolt két új, szovjet gyártású szárnyashajót, melyeket Sirály névre kereszteltek. A cégvezetők nem voltak szívbajosak, azonnal tervbe vették, hogy rendszeres sétahajós turistajáratokat indítanak Budapest és Bécs között a Dunán. A vasfüggöny mögötti kis ország meglepő és bátor idegenforgalmi próbálkozásának híre a nyugati sajtóban is szárnyra kapott. Ám a Sirály II. bécsi bemutatkozó útja inkább volt rémálom, mint boldog sétahajókázás. fortepan_73605.jpg

 Fotó: Fortepan - Sirály szárnyashajó, Marton Gábor,1961

A MAHART 1961-ben két RAKETA típusú szárnyashajót szerzett be a szovjetektől. A Krím-félszigeten épült vízi járművek a következő év augusztusában érkeztek Budapestre, honosítási eljárásuk során ezek kapták meg a SIRÁLY I. és II. nevet. A hagyományos, lassú hajókkal ellentétben a szárnyashajók tényleg szárnyaltak, a menetidő tekintetében mindenképpen. A modern, gyors hajókkal új kihívások és lehetőségek nyíltak az idegenforgalom számára is.

A szárnyashajókat Budapesten először sajtótájékoztatón mutatták be, az ilyen esemény akkoriban merő újdonságnak számított. Ezt követte a Bécsben történő bemutatkozás. A SIRÁLY I. 1962. augusztusában debütált a sajtó és az idegenforgalmi szakemberek előtt. Szeptember közepétől pedig már indult is a marketing kampány, a Budapestről induló szárnyashajós sétajáratokat újsághirdetésekben reklámozták. Ezek lettek az úgynevezett “kísérleti járatok”. Ám két hónap alatt több ezer utas jelentkezett a vasfüggöny kis résén átjáró nyugati utakra. fortepan_73996.jpg

Fotó: Fortepan - Sirály I. szárnyashajó - Drobni Nándor, 1963

Ami az utazás minőségét illeti, azért akadt kivetnivaló. Miután a személyszállító hajók akusztikai komfortjára a tervezéskor alig fordítottak figyelmet, az utazást enyhén szólva is hangos motordübörgés kísérte. A SIRÁLY-ok utastere gyakorlatilag egy térben volt a gépházzal. 

Ám ez valószínűleg nem zavarta azokat, akik Bécsbe akartak eljutni, miután a szárnyashajókázás kuriózumnak számított a hatvanas évek elején. Az utazás lehetősége a szocialista országok felé 1956 után indult meg, nem sokkal később már a nyugati országokat is célba lehetett venni. A Duna, mint a legfontosabb vízi út, jó lehetőség volt. 

fortepan_73604.jpg

Fotó: Fortepan - Sirály szárnyashajó - Marton Gábor, 1961

A balul elsült békeút 

Történetünk főszereplője, a SIRÁLY II. szárnyashajó bemutatkozó útja azonban meglehetősen szerencsétlenül sikerült. Ahogy a forrásokból kiviláglik: a Bécsbe érkező kirándulócsoport - mint provokátorok egész hadserege akart betörni Bécs városának csendes falai közé - egy trójai szárnyashajón. 

Az ügy előzménye, hogy az Országos Béketanács 1962. októberében kétnapos jutalomutat szervezett a Hazafias Népfront munkatársai számára. A programban városnézés, múzeumlátogatás szerepelt volna, első nap estére pedig egy baráti vacsora volt tervbe véve az ottani Béketanács munkatársaival. A kirándulás önköltséges volt, az utat a munkatársak, alkalmazottak, gépkocsivezetők, takarítónők maguk fizették.

Eredetileg autóbusszal ment volna a társaság, azonban pont erre az időpontra esett a SIRÁLY II. bécsi szakmai bemutatója is, így kiváló ötletnek tűnt összekapcsolni a két eseményt, és a társaságot a szárnyashajóra ültetni. A hajó bemutatását és a kirándulásban rejlő propaganda lehetőségét az utaztatók és az utazók is szerették volna kihasználni, így a békeúton számos újságíró is részt vett.

nepszava.JPG

Fotó: Népszava 1962. október - Arcanum Digitális Tudománytár 

"Az ügy fel van fújva, a rendőrségi készültség óriási"

A programot annak rendje és módja szerint szépen elő is készítették, a csoportos és egyéni vízumkérelmek tekintetében is. Az 1962. október 20-án, szombaton történt esemény azonban a vízumok hiánya miatt vett váratlan fordulatot: „délután 2-kor a bécsi rádió bemondta, hogy a SIRÁLY II. nem érkezik Bécsbe.”

Az ügy végig az utasok vízumengedély kérelme körül forgott. A szervezők, miután a hajó már ki volt bérelve, a vidéki utasokat kiértesíteni már késő lett volna és amúgy sem akarták a delegáció kedvét szegni - a vízum érkezésének reményében indították el a járatot.

Az osztrák hatóságok azonban csak Bécs külvárosáig engedték a szárnyashajót. „A hajót a magyar kikötőben négyszeres rendőrkordon vette körül…még a túlsó parton is rendőrök fényjeleit lehetett látni.” Közel kétszáz rohamrendőr, négyszeres rendőrkordon, fényszórózás, többszörös vámvizsgálat kereszttűzében, végül a csoport pokrócokba burkolózva, "az üzemanyaghiány miatt kényelmetlenül", a hajón fagyoskodva töltötte az egész éjszakát.  

"Trójai szárnyashajó érkezett Bécsbe - 50 magyar komcsi vízum nélkül beúszott, de nem engedték partra szállni őket" írta az egyik bécsi hírlap a szalagcímében az 1962. október 21-iki számában. Az „ellenőrzés során a hatóságok egy vízum nélküli vidám békeharcos csoportot” találtak. A hajó pedig másnap reggel 9 órakor elindult vissza Budapest felé.

Hogy a magyar turisták végül miért is nem kapták meg ekkor az osztrák vízumot - a mai napig sem derült ki a levéltári forrásokból - így látja a témát feldolgozó kutató. Ami bizonyos: a Budapest-Bécs járatok aztán 1963-ban ténylegesen elindultak, ebben az évben már 50 menetrendszerű járatot is ment. Hivatalosan azonban a következő évben, s ekkor már ünnepélyes keretek között fogadták a szárnyashajót Bécsben.fortepan_73611.jpg

Fotó: Fortepan - Sirály szárnyashajó - Marton Gábor, 1961

A New York Times 1965. novemberében tett közzé egy tudósítást, melyben a SIRÁLY I-esen tett utazás élményét osztotta meg a tengerentúli olvasókkal. A reklám minden kellékét tartalmazó beszámolóban ismertette a közép-európai idegenforgalom eme újdonságát. A cikknek meg is lett az eredménye, sorra jelezték igényüket amerikai filmgyártó és televíziós társaságok "útvonal-riportok" készítéséhez. Akkor egyébként a MAHART-on kívül, csak az IBUSZ kirendeltségei végeztek utas-szervező, menetjegy-árusító feladatokat. 73606.jpg

fortepan_73610_1.jpg

Fotó: Fortepan - Sirály szárnyashajó - Marton Gábor, 1961  

19160518888.jpg

Fotó: Sirály típusú szárnyashajó felkészítése az 1963-as szezonra - Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 

Epilógus 

A SIRÁLY II-es 1972. szeptemberében, Bécsből Budapestre igyekezvén balesetet szenvedett. Rossz látási viszonyok között hajózott, majd ütközött egy kivilágítatlan motoros túracsónakkal. A csónaknak két férfi utasa meghalt, két női utasát a közelben elhaladó motoros vontatóhajó személyzete mentette ki.

A SIRÁLY I-es 1983. szeptember 5-én, Bécs alatt ütközött neki egy szovjet tolóhajónak. A balesetben két utas meghalt, kilenc megsérült. A hajó utasai jobbára osztrák és angol állampolgárok voltak. Az ütközést követő pánikban a személyzet nem tudott sem angol, sem német nyelven tájékoztatást adni. Az eset után jelentős modernizálás történt, a Budapest-Bécs járatokon már nyelveket beszélő utaskísérők dolgoztak. Ám a baleset után a SIRÁLYT kivonták a forgalomból, a hajótestet pedig beolvasztották. 

 

Forrás:

Kocsis Piroska: Szárnyashajó fogságban - archivnet.hu

Marczis Ervin: A magyar szárnyashajózás - mahartpassnave.hu

Népszabadság 2003.június 23. - Arcanum Digitális Tudománytár 

A SIRÁLY I. balesete - folyamhajó.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr8313708188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.