A karácsonyfa az ünnepek csúcsdísze, nappalink ékessége. Ha az egyik legdekoratívabbat akarjuk, akkor áldoznunk kell egy normand vagy normann vagy megint másképpen normandiai fenyőre. A karácsonyi előkészületek hajrájában kétségkívül nem az a legfontosabb, hogy hogyan hívják a fenyőt - csak formás legyen és legyen már feldíszítve. Ám nem árt tudni, hogy a fenti közkeletű elnevezések mindegyike hibás. Kedvenc karácsonyfánknak ugyanis nincs köze a jó öreg normann-viking harcosokhoz, sem pedig a gyönyörű Normandiához. 
Ki tudja, félreértésből vagy csak egyszerű félrehallásból adódik, de nem csak a köznyelv, hanem a karácsonyfaárusok, de még maguk a kistermelők is rosszul használják az egyébként helyesen Nordmann-fenyő nevét. (Tisztelet a kivételnek.) Ezért itt az ideje, hogy nyelvészeti fronton is megharcoljunk a karácsonyi előkészületekkel és röviden tisztázzuk, honnan jön a hazai karácsonyfa piacon ma legnépszerűbb fenyő neve.
Nem Normandiából, hanem a Kaukázusból
A fenyőt a 19. század első felében nagyjából akkor fedezték fel, mikor Magyarországra is begyűrűzött a karácsonyfa-állítás divatja. Osztrák-német kapcsolataik miatt a magyar arisztokrata családok díszes szalonjaiban ezekben az években kezdtek állítani feldíszített karácsonyfákat. A faállítás divatja ugyanis Németország és Ausztria felől jött. Biztos, hogy a nálunk elsőként 1824-ben karácsonyfát állító Brunszvik Teréz grófnő a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek még nem ennek a fenyőfajnak egy példányát díszítette fel.
Ugyanis a nagyon szép formájú, sötétzöld és egyáltalán nem szúrós tűlevelű fenyőfajt 1837-ben fedezték fel a Kaukázusban, a kelet-anatóliai, a grúziai és az örmény hegyvidékeken.
Így talán nem meglepő, hogy a kezdetben lassan nődögélő, de később hatalmasra, 20-30 méteresre is felnövő, fényes zöld levelű fenyőt magyar nyelven a lehető legegyszerűbben, kaukázusi jegenyefenyőnek nevezték el.
Fotó: A Kaukázus nyáron Grúziában - wikipédia.org
De akkor hogyan lett ebből normand-normann-normandiai fenyő?
A fenyő tipikusan északi növény és ma már szinte minden nagy közösségi kertben és parkban láthatunk kaukázusi jegenyefenyőt. Sőt Dániában, a kiváló talajnak köszönhetően hatalmas ültetvények vannak, amelyeket kifejezetten karácsonyfa-termesztés céljából telepítettek. A lenyűgözően szép és ezért nagyon kedvelt dísznövény elterjedése annak köszönhető, hogy a fenyőfaj felfedezése után a Kaukázusból egy finn-orosz természettudós áthozta Nyugat-Európába. A tudóst úgy hívták, hogy:
Alexander Davidovics von Nordmann.
A kaukázusi jegenyefenyő ezért kapta Nordmannról az Abies nordmanniana tudományos nevet.
Nordmannról röviden tudni érdemes, hogy:
1803-ban született a Finn-öböl partján, a mai Kotka város melletti Svenskund erődben, ahol apja volt az orosz főparancsnok. Finnországban, később a berlini egyetemen zoológiát tanult. 1832-ben Odesszában természetrajz-professzor lett, majd rábízták a botanikus kert vezetését is. Odesszában ő indította el a kertészeti felsőoktatást, de selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkozott.
Évente tett utazásokat Besszarábiába (ma Moldova), a Duna-delta környékére és a Krímbe. Expedíciókban vett részt, bejárta hát a Krímet és a dél-orosz sztyeppéket, ekkor jutott el a Kaukázusba is. 1848 nyarán feleségét egy kolerajárvány vitte le, ezért gyermekeivel visszatért az akkor orosz fennhatóság alatt lévő Finnországba.
Később a helsinki egyetem természetrajz professzora lett, majd 1852-től - annak ellenére, hogy inkább botanikus volt – a zoológiai tanszéket vezette. Saját gyűjteménye révén is hozzájárult a helsinki Állattani Múzeum létrehozásához. 1866-ban halt meg, néhány hónappal azután, hogy a cár kitüntette a Vlagyimir-renddel.
Nordmann nevét egyébként nem csak a fenyő, hanem két madár is őrzi. Az egyik a feketeszárnyú székicsér (tudományos nevén a Glareola nordmanni), melyet maga fedezett fel és írt le tudományosan, a másik pedig a zöldfarkú fényseregély egyik alfaja (Lamprotornis chalybaeus nordmanni.)
Neki köszönhetjük tehát az ezüst- és lucfenyő mellett a ma legnépszerűbb (és legdrágább) karácsonyfánk felfedezését és tudományos leírását. Ezért van, hogy a kaukázusi jegenyefenyő másik neve nem normann, nem normand és nem is normandiai - hanem a tudós nevéből fakadóan:
Nordmann-fenyő.
A köznyelv és a karácsonyfaárusok által használt hibás elnevezés pedig vélhetően a nordmanniana latin fajnév – illetve a német Nordmanntanne – félreolvasásából, félreértelmezéséből eredeztethető.
.
A blog tematikájába (Sopron, Fertő kultúrtáj, Burgenland) látszólag nem illik bele a fenyő. De ez csak a látszólag van így. Sopronban ugyanis rengeteg az erdész, a "fás", a természetvédelmi és a madarász szakember. Közülük nem egy, évek óta minden lehetséges fórumon publikálja a Nordmann-fenyő eredetének és elnevezésének történetét. Most ebbe a munkába próbáltunk besegíteni mi is egy kicsit.
Köszönjük a témafelvetést és a forrásokat dr. Hadarics Tibornak!
A fotók illusztrációk, forrásuk:pixabay, saját.
Ha tetszett a cikk, látogasson el facebook oldalunkra is!
