A Széchényi Mauzóleum és sírkert Nagycenken
2017. október 29. írta: Kaiser Smarni

A Széchényi Mauzóleum és sírkert Nagycenken

Csodálatos kastélyparkok és sírkertek 2.

dscn8962.JPG

A nagycenki köztemető egyben a Széchényi-család őseinek hamvait őrző, kettős kereszt alakú sírkert is, ahol a legnagyobb magyar, Széchenyi István mellett több mint száz Széchényi ős nyugszik. A nagycenki sírkert, benne a Széchényi Mauzóleummal és a szarkofággal a Nemzeti Sírkert része, így nem csak kegyeleti hely, hanem egy nyitott, sokak által látogatott turisztikai attrakció is. Valami olyasmi talán, amit maga Széchenyi István is elképzelt, mikor nemzeti panteon felállításáról elmélkedett.   

dscn8825.JPG

Valamikor nagyon régen

A sors úgy hozta, hogy a nagycenki új temetőbe először gyermekeket kellett temetni. Az első halott egy 7 éves kisfiú volt, aztán pedig 27 kisgyermek, akiket 1778-ban a himlőjárvány vitt el. A temetők kialakítására nagy hatással voltak a járványok, ezért Mária Terézia egészségügyi szempontok miatt, rendelettel szabta meg, hogy a templom környéki temetkezőhelyeket mindenhol számolják fel és helyezzék át a községek szélére. Ekkoriban alakították ki Cenken is az új temetőt.dscn8969.JPGA földet Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna (1715-1782) adományozta a cenki híveknek és egy barokk kápolnát is építtetett ide. A házaspár idejében lett Cenk gyönyörű uradalmi központ, átalakították a kastélyt, parkosítottak, ők telepítették a kastély közelében álló híres nagycenki hársfasort is. A birtokot aztán Antal unokaöccse, Széchényi Ferenc (az Országos Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum gyűjteményének megalapozója) örökölte meg.

Széchényi Ferenc határozta el a családi sírbolt építését is a kápolna alatt, „hogy fiait és unokáit ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet,  hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak a cenki temetőben ”. A temetőt egyébként  még Barkóczy Zsuzsanna életében, 1778-ban szentelték fel.

Ma is ez Nagycenk községi temetője, melynek szakrális középpontjában áll a Széchényi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt, a Széchényi Mauzóleum.

 

"Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit" - Széchenyi István

 

A nagycenki temetőben ma a Széchényi nemzettség 102 halottja nyugszik, negyvennyolcan lent a sírboltban  – közöttük a legnagyobb magyar, Széchenyi István, és Széchényi Pál kalocsai érsek, akinek a sopronbánfalvi pálos kolostorból áthozott múmiája ma is látható itt. Itt vannak Széchényi Ferenc és felesége hamvai is.  

Az 1800-as évek első évtizedeiben Széchényi Ferenc az eredeti barokk kápolnát egy klasszicista előcsarnokkal egészítette ki és ekkor készíttette a sírboltot is. Ebben a formájában láthatjuk az épületet ma is. De nem csak épített, később megszabta a kápolna alatti sírboltba történő temetkezési rendet is: így férfiágon mindenki, a leányok közül azonban csak az, aki élete végéig a Széchényi nevet viselte, ergo vagy nem ment férjhez vagy pedig beházasodott a családba.

Jóval későbbi történés már, hogy a Széchényi-család vásárolt még területet az egyre szűkebbé váló temető kibővítésére, 1901-ben. Az utolsó temetésre a sírkertben állítólag 1977-ben került sor, az 1951-ben elhunyt gróf Széchényi Bertalanné, Andrássy Natália grófnő hamvait ekkor hozták a kriptába. A temető még ma is a Széchényi-család tulajdonában van, 1945 után ez a terület maradt a cenki birtokukból. A Széchényi Mauzóleum a Nemzeti Sírkert része, néhány évvel ezelőtt újították fel. 
dscn8822.JPG

Az ősök hamvait Nagycenkre hozták

A Széchényi-család 1910-ben döntött úgy, hogy a más helyeken eltemetett ősök hamvait a cenki sírkertben helyezik el. Azonban a hamvak elhelyezésére már csak 16 üres fülke állt rendelkezésre a kriptában. A sírkert mauzóleum mögötti részébe ekkor építették a díszes szarkofágot, hogy a kifalazott közös sírba méltó módon helyezhessék örök nyugalomra a Nagycenkre hozott hamvakat. A szarkofág 1911. óta áll itt, a Széchényi ősök újratemetésre és a szarkofág felszentelésére ekkor került sor. dscn8892.JPG

Különleges, hogy a temetőben a Széchényi-család sírhelyei egy kettős kereszt alapú elrendezésen belül találhatók. A kereszt hosszanti részének egyik végén áll a mauzóleum, a másik végpontja pedig a szarkofág. A szarkofágon a Széchényi-család címere, a gróf sárvári felsővidéki Széchényi nemzettség őseinek neve, és a családi jelmondat olvasható.   

A sírkert végében, a falnál találunk még egy kváderkövekből épített gyönyörű kriptát. Ez az I világháborúban elesett gróf Széchényi Alajos honvéd huszár zászlós sírja, aki Széchenyi István bátyjának, Pálnak a dédunokája volt. A kripta oromzatán egy haldokló katona és egy fájdalomtól gyötört fiatal nő alakja látható, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása.  

A kriptától jobbra, kovácsoltvas kerítéssel díszített vörösmárvány síremlék őrzi gróf Széchényi László (1879-1938) diplomata, rendkívüli washingtoni és londoni királyi követ, meghatalmazott miniszter hamvait. Ő Széchenyi István Lajos bátyjának volt az unokája, akiről érdekes tudni, hogy a tengeralattjárók közötti vezeték nélküli kapcsolat létrehozásának nagy szorgalmazója volt.   

Síremlék a kettős keresztben.

dscn8889.JPG

A temető kettős kereszten túlra eső területeire temetkeznek ma is a nagycenkiek. A mai sírok mellett, a mauzóleum közvetlen közelében számos régi, művészi sírkő látható. Közöttük több a cenki uradalmi életben fontos szerepet betöltő személyek emlékét őrzi, sőt olyan is, melyet maguk a Széchényiek emeltetettek a hű szolgálatért.dscn8934.JPG

dscn8924.JPG

Ha itt járunk, mindenképpen álljunk meg Tolnay Antal plébános síremléke előtt, melyet a mauzóleum bejáratánál találunk. Ő temette Széchenyi Istvánt, s szembeszegülve a parancsnak, nem volt hajlandó "suttyomban", csendben egy délelőtti órán sírba helyezni a legnagyobb magyart.  dscn8949.JPG

A sors úgy hozta, hogy Széchenyi István két fia nem a nagycenki sírkertben nyugszik. Széchenyi Béla (aki a cenki birtok örököse volt) és fiatalon elhunyt felesége emlékét az innen távolabb eső, a kastélytól a Fertő felé futó hársfasor végén egy csodálatos vörös gránit szarkofág őrzi. Széchenyi István másik fia, Ödön, a Tűzpasa nyughelye pedig Isztambulban van.

Érdekesség, hogy Széchenyi Istvánt és Ödön fiát élénken foglalkoztatták a „honunk közepén” egy „szabad ég alatti” nemzeti sírkert, panteon kialakításának tervei. Széchenyi István a Kelet Népében, majd az Üdvlelde című munkájában vetette fel a nemzet nagyjainak közös temetkezési helyével kapcsolatos gondolatait, melyet 1871-ben Széchenyi Ödön gondolt tovább a millenniumi eseményekhez kapcsolódva.     dscn8908.JPG

A sírkertet és a mauzóleumot Nagycenken a település központjában, a Szent István templomtól balra találjuk. 

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr8913090962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.