A balek némán tátong, bután néz, senki nem érti, mit akar
2017. szeptember 02. írta: Kaiser Smarni

A balek némán tátong, bután néz, senki nem érti, mit akar

Diákhagyományok: balekok, kohlenbrennerek és firmák öröksége

Steingrube Nakkösség, ahol évente rendeztek „gyesznótoros és tánczos-czéczós báldot Soprony Kiskösség elegányossan kipuccut meg kisöpört szobbájiba”, igenis létezett, de mégse keressük a közigazgatási helynévkönyvben. Steingrube Nakkösség egyetlen mókás, talán kevésbé ismert emléke annak a gazdag, közel 300 éves szép örökségnek, melyet a selmeci akadémia diákhagyományaiból őriztek meg a hallgatók nemzedékről nemzedékre.  Érdekességek az egyetemi világból mindenkinek: azoknak, akik "balekítás" előtt állnak, azoknak, akik már átestek rajta, de azoknak is, „akik a diákság jó kedvét értetlenül, esetleg ellenségesen nézik, elpuhult, rigolyás nyárspolgárok” – azaz, miként a soproni egyetemen mondják: filiszterek.balek01.jpg

Hosszú és viszontagságos a története annak, hogy végül hogyan is került a selmeci bányászati és erdészeti akadémia és vele együtt ez a nagyon egyedi és nagyon karakteres diákhagyomány Selmecről Sopronba. Meghaladja ez egyetlen poszt mérteit, azonban néhány fontosabb momentumot és egy kevéssé ismert diákhagyományt érdemes feleleveníteni.

A monda szerint három lakat őrizte Magyarország kapuját

Az aranylakat volt Körmöcbánya, az ezüstlakat Selmecbánya, a rézlakat Besztercebánya. Történetünk Selmecbányáról indul, ahonnan a 16. században Európa ezüst termelésének 80 %-a jött elő a földből. Selmecbányán hozták létre az öreg kontinens első bányászati tanintézetét is. 

A kémlész és aranyváltó diákoktól az erdészekig

A bányász-kohász felsőoktatást III. Károly magyar király hívta életre 1735-ben, amikor Selmecbányán megalapította a Bányászati Iskolát (Berg Schola). Károlynak a mai értelemben vett iskola jellegű oktatási intézmény megszületését is köszönhetjük, hiszen igen pontosan meghatározta a tananyagot, az iskola szervezeti felépítését, a követelményeket, minden olyasmit, amire ma iskolaként tekintünk. Kezdetben Selmecen mindössze 8 diák tanult, az általános mérnöki ismeretek elsajátítása után ércelőkészítőket, kémlészeket, kohászokat, pénzverőket és aranyváltókat képeztek.

Selmecbánya selmecbanya_terkepe2.jpg

1762-ben Mária Terézia akadémiai rangra emelte a tanintézetet, majd néhány évvel később egy átszervezést követően (Systema Academiae Montanisticae) azt a megjegyzést tette, hogy az erdészeti oktatásra különös gondot szükséges fordítani. Később elrendelték a Selmecbányai Bányászati Akadémián belül létrehozandó Erdészeti Tanintézet felállítását. 800px-selmec10.jpg

Hogyan került Sopronba?

Kezdettől fogva bizonyos volt, hogy az erdészeti oktatás Selmecen nincs jó helyen. A kérdésre a történelem adott választ: kitört az I. világháború és 1918 utolsó napjaiban a hallgatóság szekéren és szánkókon menekülve elhagyta a bányászvárost, mely Trianon után végül Csehszlovákiához került. Az intézménynek a soproni Károly laktanyában találtak megfelelő helyet, így a főiskolát 1919 tavaszán Sopronba költöztették. Jóval később a Miskolcon megalakult egyetemre telepítették át a bányász-kohász tanszéket, a Sopronban maradt erdészeti oktatás számára pedig létrehozták (az ország egyik legkarakteresebb egyetemét) az Erdészeti és Faipari Egyetemet.

A bányászati-kohászati és erdészeti felsőoktatás így kötődik tehát a selmeci akadémiához, s az már a hallgatók érdeme és dicsősége, hogy évtizedeken át nagyon szervezett formában, évfolyamról-évfolyamra őrizték a selmeci diákélet szokásait.

Rendhagyó módon, ezek után nem Selmec szellemiségét, gyönyörű tradícióit (nóták, egyenruhák, valétálás, szakestélyek) hanem az onnan hozott diákhumor egy szeletét idézi fel ez a poszt.  

 A Steingrube Nakkösség

A Steingrube Nakkösségnek olyan nagyon komoly szerepe nem volt az eredeti hagyományokban, ez hozzátartozik az igazsághoz. Mégis talán az egyik legérdekesebb volt, hiszen a tréfák, a humoros szokások, a nagy mulatozások, a czéczók és bálok okán meglehetősen nevezetes események lettek Selmecen és később Sopronban is. A Nakkösség az 1840-es években alakított selmeci „Kokánfalvi Magisztrátus” nevű diákkörből alakult. A német Steingrube (selmeci városrész) név mellett a Nakkösség szó már arról árulkodik, hogy a németes diákhagyományok ellentételezésére hívták életre. Szigorúan megtartott szokásaik voltak, melyeket írásba is foglaltak „Corpus Juris” címen, amit csak Korpás Julis néven emlegettek, „mer a faluról gyütt embör nem tud latyinul”. kepkivagas2.JPG

"Az akadémikus gyesznó"

A hagyományban a legnevezetesebb esemény a gyesznótoros-czéczós báld  (bál) volt. Selmecen, a kincstári erdőhivatal vezetője minden évben egy hízott disznót adott a nagykösség "pógárainak", amely "akadémikus disznó" név alatt hízott az ólban. A jeles nap eljövetelekor a tisztelt ártányt - szalagokkal feldíszítve, felvirágozva, a Nakkösség bandája által libasorban végigkísérve a kijelölt kocsmahivatalig - persze levágták, feldolgozták, majd méltó módon tort ültek.gyesznyotorobald.JPG

 

 

A czé-czóra meghívó is készült, ez a hagyomány köszön vissza ma a szakestélyek meghívóiról. Például ennek igazán élvezetes a szövegezése: 

Nemes és Nömzetes ditső múltú és nagy jövőbe bizakodó Steingrube Nagykösségnek érdemekbe no meg oszt a sok huncutságba megőszűt, tisztességbe belekopaszodott, borvirágos orrú, de mindemellett bőcs Elüjárósága fájdalomtúl agyonsanyargatva, megtiport lélekke, örömtől repeső bús szüvvel tudattya mindama szömélyiségekke, küknek eme hévogató tzédula birtokukba jutott, hogy forrón szeretett gyesznójószágunkat kössígünk szemefényét, lelkületünk örömét ( a mindenségit sok pézbe van!) kiszóllicscsuk eme hívságos tzudar árnyékvilágbó... 

Invitáló tzédula és belépő igasság, azaz egy meghívó Sopronból, 1930-ból.

kepkivagas_1.JPG

A Nakkösség 1942-ig működött Sopronban, központja a híres tanszék, a Schmauser nevű községháza, azaz kocsmahivatal volt. (A vendéglő ma is működik.)

Kiskáté a hallgatói hierarchia gyors megértéséhez

Ma is él azonban egy nagyon szép hagyomány, a régről hozott hallgatói hierarchia. Fontos kiemelni, hogy az egyetemen belül a hallgatókat sem származásuk, sem vagyoni, társadalmi helyzetük nem különböztette meg egymástól. A hierarchiát pusztán az intézményben eltöltött idő és az ott betöltött szerep határozta meg.  

A bevezetőben említett Filisztert a Pogány követi, a beiratkozott diák, aki a többi hallgató számára csupán egy jogok nélküli kicsi, sárban fetrengő fekete porszem, egészen addig, míg nem veti alá magát a keresztelés ceremóniájának.

A Balek (régiesen bulek) az első éves hallgató, aki némán tátong, bután néz, senki sem érti, mit akar, olyan, mint a hal.

A Kohlenbrenner: a másodéves egyetemista, aki még nem rendelkezik teljes joggal. A Firmák régen rájuk bízták a balekok nevelését, hiszen "nem érintkezhettek ilyen alantas lényekkel". (A Kohlenbrenner szénégetőt jelent, régen másodévesen tanulták a szénégetést az akadémián.)

A Firma a szorgalmas, bölcs, jóindulatú, mértéktartó, aki isteni fényben tündököl, aki nélkül a balekság semmire sem jutna.

És létezik még a Veterán, aki évet ismételt, és a Veteranissimus (ultra és supra változatban) az egyetemen végzett, idős korú, megkeresztelt személy, aki nem veszítette el együttérzését a bohém diákság iránt.

dupla.JPG

Érdemes elidőzni a baleknál. A baleknak nagyon komoly definíciója van, kőkeményen betartandó tízparancsolattal, íme: 

73621bf769.jpgA balek ész és értelem nélküli véglény; amely mindig nagy mennyiségű dohányt vagy cigarettát köteles magánál hordani. (Vulpes seu vulpecula est animal sine mente ac ratione, semper magnam tabaci vel cigarrarum quantitatem secum portat.)

A balek tízparancsolat:

  1. balek, kusch!
  2. balek, kusscchh!
  3. balek, kusssccchhh!
  4. balek, légy illedelmes!
  5. balek, ne légy falánk!
  6. balek, ne légy konfidens!
  7. balek, mutatkozz be!
  8. balek, illedelmesen köszönj!
  9. balek, a Firmák asztalához csak engedéllyel ülj!
  10. balek, válassz magadnak Firmát!

(11. balek, házinyúlra nem lövünk! (Csak ha támad!))) (12. balek, Firmád nőjét ne kívánd, idővel úgy is rád száll!)

Mielőtt elköszönnék, még egy lényeges apróság:

Miért is köszönnek Jó Szerencsét! a soproni egyetemen?

balek08.jpg 

Létezett egy hivatalos német bányász-kohász köszöntés, melyet az 1840-es évek elején vezetettek be az alsómagyarországi bányakerületben, a korábbi Dicsértessék a Jézus Krisztus! helyett. Ez volt a Glück auf! Magyar változatban: Szerencse fel! Ezután tettek javaslatot a Jó Szerencsét! használatára és ez lett aztán az általános köszöntés a bányász-kohász világban, mely egyidőben terjedt el az Üdv az erdésznek! köszöntéssel. Azonban a bányász-kohász és erdész szak szétválását követően az erdészek is átvették, s maradt Sopronban is a Jó szerencsét! 

A selmeci utódintézményekben (ebbe beletartozik a miskolci egyetem is) persze mindenki kialakította a maga köszöntését, eképpen: Legyen Fényes Sikere a Kohásznak! Üdv az Erdésznek!  Tisztelet a Gépésznek! Igazságot a Jogásznak! Pénzt a Gazdásznak! Vivát Bölcsész! Egészséget a Világnak! Hangot a Zenésznek! Vivát Szervező! Pénzt a Fásnak! Világost a Geósnak!

Vannak más érdekességek, legendák is, látogass el a Facebook oldalunkra

 

Források, melyekből szemezgettem: a  soproni egyetem weboldala: http://be.ktk.nyme.hu, Fotók forrása: http://be.ktk.nyme.hu és Szemerey Tamásné Dr.: A "selmeci" diákhagyományok továbbélése a Nyugat-magyarországi Egyetemen (2012), a Balek 10 parancsolat rajzokat Farkas Ágnes faipari mérnök, belsőépítész készítette, wikipédia 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3312793304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2017.09.03. 16:38:13

Ez tetszik :) Ha minden igaz, kevés ilyen régi egyetemi hagyomány létezik.

ROTFL Manó 2017.09.03. 16:38:13

Őőő, én így ismerem:

Balek:
''Zöldfülű, sárgás csőrű, poros hasú, ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az isteni fénybe tündöklő dicső Firmák karának támogatására szorul.''

gigabursch 2017.09.04. 12:43:19

Teljesen felesleges a selmeci diákélet jelenléte a Blog.hu-n

Kaiser Smarni · http://elmenynektek.blog.hu/ 2017.09.04. 12:48:37

@ColT: a selmeci diákhagyományok a szellemi kulturális örökség (UNESCO) magyar listáján, jegyzékén van, ha jól tudom 2014. óta.