Egy titokzatos vallás misztikus szentélye a Fertő-tájon
2017. július 29. írta: Kaiser Smarni

Egy titokzatos vallás misztikus szentélye a Fertő-tájon

A fertőrákosi Mithras-barlang

Különös vallás nyomai láthatók Fertőrákos és az osztrák Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között, a határszélen. Egy nagyjából 1800 éves, a rómaiaktól ránk maradt misztikus barlang emlékei vannak itt, melyben meglehet, titkos és rejtélyes beavatási szertartások is zajlottak. Aztán a szentélyt másfél évezredre betemette a hordalék, s mikor kiásták, titokzatos sírokat kutattak ki belőle. Később aknazár és a vasfüggöny rejtette el a világ szeme elől.  A fertőrákosi Mithras-szentély úgy, ahogy van, maga a hamisítatlan misztérium, még akkor is, ha a történetéből kivesszük az emberáldozatról szóló legendát. dscn7317.JPG

Az egykori Pannonia tartományban járunk

Mithras, a napisten kultuszát a keletről jött légiós katonák, kereskedők és rabszolgák hozták magukkal és terjesztették a nyugati tartományokban. Így kerülhetett erre a vidékre is, hiszen éppen itt haladt át a híres Borostyánkőút, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával Carnuntummal összekötő út elágazása. A fertőrákosi szentélyt néhány kilométerre Soprontól találjuk a Fertő-parton.

A vallás körül sok titokzatosság volt. Furcsa módon villámgyorsan, mindössze két emberöltőnyi idő alatt terjedt el a birodalom tartományaiban, de ennél meglepőbb, hogy a Mithras-szentélyek építésmódja, csillagászati tájolása, belső elrendezése is egyforma volt mindenhol, az Eufrátestől Britanniáig. A szentélyeket barlangba vagy földbe vájva alakították ki, teljesen eltérő módon a görög-római hagyományoktól. Valamiféle titkos, egységes rendezőelv volt jellemző mindegyikre, s különösképpen az, hogy minden szentélyben elhelyeztek egy elég bonyolult szimbolikájú "bikaölős" ábrázolást. Végül is ez a fertőrákosi barlangszentély legszebb látnivalója. 

A vélhetően tudatosan alapított, kitalált vallásnak a tanait csak különféle próbák kiállása után ismerhették meg a hívők, a kultuszgyakorlás zárt közösségben és titkos (leölt bika vérének és tiszta víznek az érintkezésével történt) beavatási szertartásokban zajlott. Ezeket a szabadkőműves szertartásokhoz is hasonlítják.

A Mithras vallásról, pont a titkossága miatt, túl sok tény nem maradt fenn, azonban a legfrissebb kutatások szerint a római városi elit szellemi köreiből indulhatott, s bölcsője Kisázsia egyik legfontosabb kereskedelmi és szellemi központja, Tarszosz volt, Pál apostol szülőhelye.

Ennyit mindenképpen érdemes tudni, mielőtt belépünk a fertőrákosi barlangba.dscn7323.JPG

dscn7319.JPG

dscn7309.JPG

A bikaölős dombormű eredeti

Sokan, sokféleképpen próbálták megfejteni, hogy mit is jelenthet a szentélyekben látható bikaölős szimbolika. Ha nagyon leegyszerűsítjük a mondanivalót, akkor ezt: Mithras, a napisten megöli a bikát, azaz a nap megöli a sötét erőt és a bika kiontott vérével megtisztítja az emberiséget. Van itt napisten és holdisten, két fáklyatartó ifjú, egy holló, egy a bika heréjébe harapó skorpió, kígyó és kutya is. Az ábrázolás magyarázata egyébként viszonylag új keletű, a jelenet értelmét egy 1975-ben rendezett kongresszuson a Mithras-kutatók így vezették le: valójában egy csillagképet látunk, ezernyi csillagászati összefüggésben, az égbolt kozmikus hátterével és a nap égi útjának legfontosabb határpontjaival.

Később császári parancsra birodalomszerte lerombolták a Mithras-szentélyeket, ezért is nagy szerencse, hogy a fertőrákosi megmaradt, ami annak is köszönhető, hogy ez a terület aztán valahogy innentől kezdve kicsit elhagyatott lett, nemigen jártak errefelé tömegével idegenek. Igaz, orosz katonák később igen.dscn7306.JPG

A ma Fertőrákos és Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között, majdhogynem éppen az osztrák-magyar határ vonalán fekvő Mithras-barlangot 1866-ban találták meg, úgy nagyjából 1500 évnyi néma csend földben lét után. Hogyan történhetett, nem tudni, de a meggyesi Mallesitz György kőfaragó és a soproni ifj. Storno Ferenc közel egyszerre, egy időben lelte meg a helyet, ahol festett, faragott köveket találtak. 

Ezután az ásatásokat az amúgy műemlékek helyreállításával foglalkozó soproni id. Storno Ferenc, a bécsi műemlékvédő szervezet megbízásából végezte el.  Ami bizonyos, hogy magát a sziklába vájt domborművet nem lehetett elmozdítani, ez tehát biztosan érintetlen maradt. Az is bizonyos, hogy talált itt 27 hamvasztásos  és egy csontvázas sírt, pontosabban már ezeknek csak a romjait. Azonban, hogy végül is kiket, mikor és miért temettek ide, folyamatos szakmai polémiák tárgya volt, a szentély talán legnagyobb titka és rejtélye lett.

A korabeli sajtó felkapta a hírt 

1940-ben egy elképesztő elmélet kavarta fel az állóvizet a fertőrákosi Mithraeum körül. Ekkor közölt egy cikket a Soproni Szemle, melyben egy Nikolaj Massalsky nevű, Németországból Sopronba költözött orosz emigráns jogász elgondolását tette közzé. Ez, felkorbácsolva a szakmai kedélyeket is, azt festette le, hogy Julianus, a leendő császár - megszakítva vízi útját a Dunán, Pannoniában partra szállva - ide jött el és ebben a szentélyben véres emberáldozatot mutatott be védőistenének. A kegyetlen szertartásban megölt személy maradványait vélte tudni a csontvázas sírban Massalsky.

Bár ez történeti-régészeti szempontból kitalációnak bizonyult, legalábbis nem bizonyítottnak, az elképzelés mégis sorra megjárta a korabeli sajtót. Hét alkalommal publikálták több nyelven is, a szenzációsnak tartott témát az aktuális napi sajtó is átvette. Így az 1940 utáni évtizedben a fertőrákosi Mithrasz-szentély a rituális gyilkosság és emberáldozat koncepciójának történetével híresült el. Bár többféle tudományos értekezés is szólt a sírok eredetéről, tulajdonképpen mindegyik komolyan vehető forrás megegyezik abban, hogy a sírmaradványoknak semmi köze nem volt rituális gyilkosságokhoz és emberáldozathoz.dscn7302.JPG dscn7307.JPG

A szentély hitelesítő ásatására a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles forrás figyelembevételével végül a határnyitást követően, 1990-ben került sor, a tényleg szemet gyönyörködtetően szép helyreállításra pedig két évvel később. A kis épületet, mint Magyarország egyik első műemlékvédő épületét, melyet id. Storno emelt a bikaölös dombormű védelmére, megtartották és átépítették. Olyan lett, mint egy római szentély. dscn7325.JPG

dscn7295.JPG

A fertőrákosi Mithrasz-szentély ingyenesen látogatható májustól szeptember végéig, a terület nemzeti parki védelem alatt áll, UNESCO világörökség helyszín, így autóval ide nem lehet behajtani. A látogatók többsége kerékpárral érkezik, hiszen a bringaút az épület előtt vezet el. Ha nem kerékpározunk, érdemes Fertőrákoson letenni az autót és egy nagyjából 2 kilométeres sétával vagy a menetrendszerűen járó elektromos járművel eljönnünk ide.

Van még egy harmadik, kicsit kerülős, de látványos útvonal is, amikor az ide nem messzi Páneurópai Piknik emlékhelynél lévő kishatárátkelőnél átlépünk Ausztriába és a gyönyörű panorámát nyújtó 52-es úton, egy közel fél órás kocsiúttal érkezünk meg Mörbisch am See (Fertőmeggyes) melletti kishatárátlépőhöz, ahonnan 2 perces sétaúttal érhetjük el a szentélyt. Itt kiépített parkolót találunk.    dscn7286.JPG dscn7328.JPG dscn7339.JPG

Érdemes a szentély környékén is körülnézni, a régi határ emlékeit találjuk itt, néhány határkövet 1922-ből. Volt itt aknazár és később a hírhedt vasfüggöny, szögesdrót kerítés is, így belépni erre a területre a határnyitás előtt gyakorlatilag nem volt lehetséges még a szakembereknek sem. Nem messze, néhány kilométerre  van innen a Páneurópai Piknik emlékhely, az a helyszín, ahol a több száz kelet-német áttörte a magyar államhatárt Ausztria felé 1989. augusztusában. dscn7346.JPG

dscn7338.JPG

dscn7332.JPG

A kis határállomás osztrák oldalán egy műanyagtáblás könyvben a Mithras-szentély története olvasható, de találunk rövid leírást a természetvédelem alatt álló területről és a híres Páneurópai Piknikről.dscn7360.JPG

Innen pedig látszik az egész Fertő-táj tavastól, szőlőstől, nádastól.dscn7268.JPG

dscn7327_2.JPG

 

 Forrás: Tóth István ókortörténész munkái, fotók saját

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3112691869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

DDQ · https://www.facebook.com/Menetszel2016/ 2017.07.30. 08:23:25

Köszi, megint megtudtam valami érdekeset !

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.30. 10:26:39

A cikk nagyon tetszett. Kis észrevétel: a térképes tájékoztató tábláról készült kép nem lehetne nagyobb felbontású? Úgy értem sokkal nagyobb. Sajnos szinte semmilyen részlet nem kivehető.

Kaiser Smarni · http://elmenynektek.blog.hu/ 2017.07.30. 10:31:24

@F.M.J.: Köszönöm! Amint lekerül az index2 oldaláról, felteszem nagyban is. Kis türelmét kérem.

Fehér Andor 2017.08.01. 08:03:04

Elismerésem és köszönetem mellett egyetlen helyesbítést javaslok:

"Nem messze, néhány kilométerre van innen a Páneurópai Piknik emlékhely, az a helyszín, ahol a több száz kelet-német áttörte a magyar államhatárt Ausztria felé"

Nem törtek át semmit, a határ nyitva volt.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.18. 09:52:47

@Kaiser Smarni: Sajnos mára már eléggé alulra került ez a cikk a "radaromon", és egyre problémásabb figyelemmel kísérni. Ha az a bizonyos kép megjelenik nagyban, kérhetnék róla értesítést, egy komment formájában?

Kaiser Smarni · http://elmenynektek.blog.hu/ 2017.08.18. 09:56:14

@F.M.J.: Köszönöm, hogy írtál, nem felejtettem el. Nagy méretben a blogba nem tudom feltenni (mint tudod, meghatározott a méret) ám nagyon szívesen küldeném e-mailben neked, de nincs meg a címed. Kérlek küld meg a hello@elmenynektek.hu -ra az elérhetőségedet. Köszi a türelmet!