Az első hazai patikamúzeum
2017. május 05. írta: Kaiser Smarni

Az első hazai patikamúzeum

A soproni Patika–ház története a 16. században kezdődik mindjárt azzal, hogy a város nem kap engedélyt az elbontására. 150 évvel később ebben a házban születik az orvos, aki az első hazai meteorológusként elsőként kezd foglalkozni az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatával. 1968-ban pedig megnyitják itt az ország első gyógyszerészeti múzeumát. Dióhéjban ez lenne a Patika-ház története, jelentősége messze nagyobb, mint egy aprócska kis múzeumé a soproni Fő téren. 
dscn5311.JPG

Az épület, amit a király nem engedett elbontani 

Bár Sopron Szabad Királyi Város polgárai bizonyos értelemben a 16. században nagy szabadságban és kiváltságokkal éltek, meglepő, de mindent azért ők sem tehettek meg. Szándékuk szerint lebontottak volna egy épületet az óvárosban a Tűztoronnyal szemben (a mai Fő téren), a teret szélesítendő, tágítandó elképzelésből. A városi tanács bontási kérvényét azonban maga II. Lajos király utasította el a Mohács előtti évben, mondván, ez rontaná a tér összképét és hangulatát, amit egyáltalán nem tartott kívánatosnak. Ebből az ügyből kerekedett hát ki az az irat, melyet az ország első műemlékvédelmi határozatának tartanak. A dokumentum ma is a soproniak birtokában van.

Orvos-meteorológus, aki a frontérzékenységet kutatta 

150 évvel később, Gensel János Ádám, a kor nyelvén főfizikus, (így értsük: a bölcseleti és orvostudományok doktora) 1677-ben ebben a (ma sárgára színezett) házban látta meg a napvilágot, amelyben akkor már Fekete Elefánt néven működött egy gyógyszertár.  img_4330.JPG

Gensel 17 éves korában hagyta el a soproni Líceumot, egyenesen a jénai egyetemre ment, aztán bejárta a rangos olasz univerzitásokat, majd tanulmányai végeztével Kismartonban kötött ki. Az Esterházy hercegség családi doktora és soproni tisztifőorvos lett. Tudós polihisztorként tagja volt a berlini akadémiának, a neves Leopoldina elődjének. Ő volt az első, aki napi időjárási adatokat jegyzett fel, aztán kutatni kezdte, amit valószínűleg már abban a korban is éreztek magukon az emberek: az időjárási frontok jövésének-menésének emberi szervezetre gyakorolt hatását.  dscn5262_2.JPG

Gensel Ádámot ma modern orvosnak is mondhatnánk, mindenesetre tény, az orvosságokkal való gyógyítás mellett a természetgyógyászat lehetőségeivel is élt. Olyan témákban publikált, melyek ma is igazán aktuális egészségügyi kérdések: úgy, mint a hajhullás, a gyógynövénykúrák, az álom, a víziszony vagy a magyar teák. Gensel apja botanikus volt, saját füvészkerttel a városban, így nem csoda, hogy orvos fia a fitoterápiában rejlő lehetőségeket is pontosan értette. Az orvosi témák mellett, értekezett másról is, például a szőlőről, s talán ennek kapcsán figyelhette élénken az időjárást, az éghajlati viszonyok aktuális változásait.

Mai tudásunk szerint ő volt az első, aki napi műszeres méréseket végzett, az időjárási adatokat feljegyezte, így Genselre a hazai meteorológia, az időjárás-észlelés tudományának úttörőjeként is tekinthetünk. 

Ami viszont e ténynél is érdekesebb, hogy a mérések eredményeit összevetette a különböző betegségek előfordulásával. Ebben az időben kezdtek hozzáférhetővé válni különféle mérőműszerek, a hőmérő, a légnyomásmérő és tény, hogy ezeket Gensel naponta használta. 1711 és 1713 között mérte a Sopron környéki szél, csapadékmennyiség és hőmérséklet adatait, amiket összevetett aztán az összegyűjtött betegség-megfigyelési adatokkal.

Ezeknek a később bioklimatológiai - biometeorológiainak nevezett vizsgálatoknak külföldön gyorsan lettek követői, ám idehaza csak jóval később, a 20. században foglalkoznak újra az időjárási frontok emberi szervezetre gyakorolt hatásával tudományos keretek között. Szomorú, hogy az egyébként járványügyi kérdésekben is jártas és tudományoskodó Gensel végül pestisben betegedett meg és hunyt el. 
dscn5285.JPG dscn5287.JPG

Az első patikamúzeum

Visszakanyarodva a Fő téri ház történetéhez, ebben évszázadokon át, több gyógyszertár is működött, egészen pontosan 1642-től 1966-ig, majd az épület műemléki felújítását követően, nagyon széles összefogással, sokrétű gyűjtőmunkát követően 1968-ban alakítottak ki itt múzeumot, ami az ország első patikamúzeuma lett.dscn5274.JPG

Az aprócska, két helyiséges múzeumban eredeti 19. századi gyógyszertári berendezések láthatók, eredeti a bútorzat, a kiadó pult és a 19. század elejéről származó edények is. Mindemellett számos tárgyi emlék, könyv, fénykép látható itt, többek között kuruzsláshoz kapcsolható emlék is, a leghíresebb talán a gyermekfrász elleni védősapka. Hogy ez pontosan micsoda is, azt bárki megtudhatja, ha ellátogat a kis múzeumba, amit nem nehéz útba ejteni, kicsit srévizavé, de pont szemben találni a Tűztoronnyal. dscn5313.JPG

dscn5307.JPG dscn5300.JPG

dscn5294.JPG

dscn5305.JPG

 Olvasson még! Ha Sopron és Fő tér, ajánlom írásomat a Tűztoronyról .

Kukkantson bele ezekbe a posztokba is:

Fedezze fel a borkóstolás értelmét 

Az ország legröregebb templomi orgonája

a Facebook oldal pedig itt rejtőzik.

 

Forrás: Nikolics Károly: Adatok Gensel János Ádám életművéhez, A soproni gyógyszerészet kutatói, valamint a Soproni Múzeum hivatalos webolda. Fotók: Saját / Készültek a Patika-házban, a Soproni Múzeum engedélyével 

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr612479585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Momina 2017.05.07. 15:47:26

Pár évvel később pedig, 1975-ben nyitott meg a székesfehérvári, ahol az eredeti berendezésen túl még miniatűr patika babaház is van, nagyon szép az egész: szikm.hu/latogatas/fekete-sas-patikamuzeum/?lang=hu