Sopron ikonikus jelképe, a Tűztorony
2017. március 24. írta: Kaiser Smarni

Sopron ikonikus jelképe, a Tűztorony

A várostorony a jelképe, kapuja és megtestesítője Sopron évszázados történelmének. Toronysztori, mesélendő történet így aztán akad bőven, csak győzzünk válogatni. 

Amikor a toronyőrök kiabáltak, trombitáltak, fáklyákkal és zászlókkal integettek, akkor nagy valószínűséggel már baj volt, de esemény mindenképpen. Égett a környező erdő, vagy maga a város, jobb esetben csupán idegen bort akartak átcsempészni a kapun, de az is lehet, hogy csak fontos vendég váratlan érkeztét jelezték előre, hogy a városi elöljárónak azért legyen ideje összekapni magát. dscn5004.JPG

1704-ben Károlyi Sándor kuruc generális hada a toronytól nem messzi Bécsi-dombról nagy csörömpöléssel, dobveréssel, trombitálással igyekezett ráijeszteni a soproniakra. Kevés sikerrel. Válaszképpen éktelen hangos muzsikaszó jött a várostoronyból, zengett a török bevonuló, az induló, szóltak a kürtök, peregtek a dobok.

Hogy a Rákóczi-szabadságharc eme muzikális összecsapása miként végződött, arról nem szól a fáma, de az egészen bizonyos, a toronyőröknek nem csak éles szemük, kiváló hallásuk is kellett legyen, mivel jobbára muzsikusok voltak. Napszakonként kürtszóval jelezték az idő múlását, de a 19. század közepéig komplett toronyzenét is adtak, sőt, jeles városi napokon mulatságokban is muzsikáltak. img_2509.JPGLegendás alakja lehetett a városnak Adler György, a kissé csapodár toronyőr, II. Lajos királyunk megsántult udvari dobosa, aki nem csak a jó muzsikát, hanem a jó bort is igen kedvelte. Többször megvádolták, hogy toronyőrködés helyett inkább borkiméréseket látogat, majd az ivócimborákkal éjszakánként a toronyban mulat. Az egyébként boszorkánysággal is meggyanúsított toronyőrt, zenetudása miatt mégiscsak nagy becsben tarthatták a városi tanácsban, mert később polgárjogot is kapott, ami igen nagy dolog volt a 16. századi Sopronban.javdscn5074.JPG

Nem őrzi krónika, mit cselekedtek a toronyőrök 1676. november 28-án, azon a tragikus napon, amikor Sopron belvárosa szinte porig leégett. Warkoweil György polgár gyermekei gesztenyesütögetés közben véletlenül felgyújtották házukat, amely valahol a mai Széchenyi téren állt. A szélben gyorsan terjedő lángok a korabeli belváros sok lakóházát, közöttük a Tűztornyot is elpusztították, megrongálódtak a templomok, a harangok is megolvadtak.

Miután szinte minden épületet újra lakhatóvá kellett tenni, nem maradt tétlenkedő építőmester Sopronban, így a Tűztornyot csak 1681-ben tudták újra felépíteni. Ekkor azonban már - barokk körerkélyével, sisakjával - olyan lett, mint amilyennek ma látjuk. Ezen toronyavató ünnepség keretében maga I. Lipót király is jól megebédelt Sopronban. Ez alkalomból állították munkába az új tornyórát, mert óra már a korábbi tornyon is volt. Ezt a város híres polgármesternének, Lackner Kristófnak 1610-ben készült városképi rézmetszetét szemlélve is láthatjuk.alaki_valtozasai.png

Forrás: másolat a Soproni Szemle 1957. XI. évfolyamából. 

A Tűztorony alsó szögletes részét a 13. század végén építették, hengeres része a gótikus ablakokkal a 14. század elejéről származik.

Szerencsére a Tűztorony többet soha nem égett le, sőt, nagyjából 200 évvel később, 1868-ban tartottak itt egy látványos tűzoltási bemutatót is, a fecskendőpróba során egészen az erkélyig nyomták fel a vízsugarat a Tűztorony lábánál felállított gépezetből.

De volt más, rendkívülinek mondható esemény a Tűztorony környékén, 1893-ban a régi Városházát és ezzel egyidőben a tornyot keletről támasztó belső- és középső városfalat is elbontották. A bontásához dinamitot használtak, így ennek következtében a Tűztorony hengeres törzsén három komoly repedés is keletkezett. A torony persze nem dőlt le, sőt megmenekült azoktól is, akik a lebontását javasolták.

Néhány évvel ezelőtt a Tűztorony nagyon komoly statikai megerősítésen és teljes felújításon esett át. Sopron jelképe 2011 óta történelmi emlékhely. 

dscn5042.JPG

dscn4988.JPGA helyreállítás leglátványosabb része a középkori városkapu újbóli kialakítása volt. A korábban leszűkített kaput újra eredeti szélességében nyitották ki, ami statikailag sem kis bravúr.
dscn5076.JPG

A Sopront és a környező vidéket látni akarók bátran menjenek fel a toronyba, elképesztően pazar kilátásban lesz részük. Az évszázados csigalépcső persze önmagában is egy élmény.  img_2440.JPG

img_2444.JPG

img_2450.JPGA körerkélyről mindent széles panorámában láthatunk, ezen az oldalon velünk szemben a Lővérek, kicsit jobbra a Kecske-templom, valamivel hátrébb az Evangélikus templom és a messzeségben pedig a TV-torony látszik.  img_2494.JPG

2img_4348_masolata.JPG

2_img_4350.JPG

img_2478.JPG

Lent, a Tűztorony várkerületi oldalán egy modern látogatóközpont vár minket, ahol mindent pontosan megtudhatunk a római kori falmaradványokra épült várostorony történetéről és azokról, amik most kimaradtak a blogból.

dscn5023.JPG

1_img_4365.JPG

A másik oldalon, a történelmi belváros (Fő tér) felől nézhetjük meg a torony híres kapudíszét. A Hűségkaput, amely az 1921-es népszavazásnak állít méltó emléket. A kapu keretét Hikisch Rezső műépítész tervezte, a felette elhelyezett szoborcsoportot Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotta. 

javdscn5015.JPG
 

Három, a témához kapcsolódó poszt olvasását is jó szívvel ajánlom:

Az 1676-os nagy soproni tűzvészben megmenekült az ország legöregebb templomi orgonája.

A soproni borról itt olvashat.

Lackner Kristóf polgármesterről itt olvashat.

Innen szemezgettem: Storno Miksa: A soproni Várostorony alaki változásai - Soproni Szemle 1957. XI. évfolyam, a Tűztorony weboldala.

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3112359717

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.