Ilyen színház nincs még egy
2016. november 24. írta: Kaiser Smarni

Ilyen színház nincs még egy

dscn3651.JPG

A cím hangzatos, de az állítás igaz. Esterházy "Fényes" Miklós marionettszínházához hasonló épület sehol máshol nem maradt fenn. Ez is majdnem az enyészeté lett, százötven éven át magtárnak használták, a puszta falakon kívül szinte minden elpusztult. 

Eszterháza marionettszínháza a barokk marionett operaszínjátszás egyedülálló emléke. Hogy mennyire kivételes, jól mutatja, hogy ehhez hasonló színházépület még a 17.-18. századi fényes és pompakedvelő francia királyi udvarban sem volt. S tény az is, hogy e pillanatban egyáltalán nem tudni más, csak marionettjátszás céljából emelt önálló épületetről a 18. századból.

Esterházy Miklós herceg 1773-ban nyitotta meg a pazar marionettszínházat Eszterházán, Mária Terézia tiszteletére, az ő jelenlétében, hatalmas, háromnapos ünnepség közepette. Talán mondani sem kell, hogy az estén maga Haydn vezényelte a kifejezetten erre az alkalomra írt egyetlen operaművét.

Ez a különlegesség a fertődi Esterházy kastély főépületétől, a park bal oldalán, egy mostanra példásan helyreállított épületegyüttesben született, ma ez a Tiszttartói ház, avagy Kiskastély. 

Abból a nagyon kevésből, ami az egykori marionettszínházból megmaradt, épületkutatással, régészeti módszerekkel megpróbálták összerakni, hogyan is nézhetett ki Fényes Miklós pazar bábszínháza. Úgyhogy az a "színpadkép", amelyet fent láthatunk, nem más, mint egy rekonstruált, a marionettszínházat arányaiban és berendezésében hűen mutató makett. Íme:

dscn3652.JPG

Mielőtt azonban benézünk a kulisszák mögé, talán nem haszontalan néhány szót ejteni arról az emberről, aki ezt a nagyon ismert kijelentést tette önmagáról:

amit a császár megtehet, azt én is megtehetem.  

Esterházy Miklós Süttörön egy leromlott, 1720-ban épült, huszonkét szobás vadászkastélyt örökölt. Váratlanul, s nem túl fiatalon, 48 éves korában hullott az ölébe a hercegi rang, a mesésen gazdag örökség és a hercegi majorátus, amikor apja halála után, a gyermek és örökös nélkül maradt bátyja is elhunyt. Fiatal korában, mint minden arisztokrata, ő is udvari szolgálatot vállalt, katonáskodott. Hivatalból kétszer is járt Versailles-ban, nem elképzelhetetlen, hogy a francia udvar pompájától elragadtatva határozta el, átépíti a kis süttöri kastélyt.

A vadászkastély környéke építkezésre teljesen alkalmatlan, lápos, mocsaras, lázat terjesztő rovarokkal teli terület volt. De a herceg, aki nem csak a pompát kedvelte, hanem kemény katonaember is volt, nem ugrott el a feladatok elől: csatornáztatott, gátakat építtetett és végül 11 millió aranyforint befektetéssel, 1766-ban elkészült a barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználó, 126 szobás pompázatos kastély, a magyar Verszália, amit ma eszterházi kastélyként látogathatunk Fertődön. (Hogy érezzük az összeg nagyságát: abban az időben egy tehén 10-12 forintot kóstált)

dscn3114.JPG

Esterházy 1765 karácsonyán nevezte el a süttöri kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest Eszterházának, utasítására a következő év januárjától már a beosztottjai is így jegyzik a hivatalos iratokban. 

A herceg fennmaradt itineráriumában, a levelezésekben és udvarmesteri feljegyzésekben számos érdekesség van Eszterházával kapcsolatban: az utazások, a hercegi konyha, a színház alkalmazottainak kiadásai, a fényes bálok, étkezések, többnapos ünnepségek extra költségei, a vendég létszám, de még az is hogy, név szerint kik a vendégek, és hány fő étkezett az úri asztalnál.

Ezekből, és az éves számadásokból rajzolódik ki Esterházy "Fényes" Miklós életének krónikája, valójában az életmódja is. 

És akkor most térjünk vissza a marionettszínházhoz. A 18. századi marionett színjátszás igazából az utcák, terek, vásárok művészete volt, ahol a vándor bábjátékosok felállíthatták a dobozba rejtett kis színpadot. Persze voltak kifejezetten az arisztokráciának szánt bábjátékok is, ahol az elegáns főúri közönség egy nagyobb teremben felállított dobozban játszó bábuknak tapsolt. 

Így nézhetett ki a hercegi marionettszínház színpada.  
dscn3666.JPG

A színháztörténeti emlékek szerint, akkoriban közel életnagyságú bábokkal adtak elő darabokat. A bábszínház díszleteit a barokk kor legkorszerűbb színpadtechnikája mozgatta. Nagyon érdekes, hogy ez az időszak éppen egybeesik a vitorláshajók fénykorával, így a hajók bonyolult vitorlázatait, és a színházakban a díszletek kötélzetét mozgató gépészeti megoldások hasonlóak voltak. Nem volt ez véletlen, mindkettőt hadmérnökök alkották.

Az egykori eszterházi marionettszínház helyét kutatva az emeletes magtárban elbontották a födémet, így az eredeti színpadtér is kiszabadult és kutathatóvá vált. Ekkor találták meg a színpadi díszleteket mozgató két hatalmas kötéldob helyét, előkerültek a gépészetet tartó gerendák, facsigák, melyekből következtettek a kötélzet méreteire. Ilyen lehetett:

dscn3676.JPG

dscn3675.JPG

dscn3650.JPG

Az eszterházi színházi díszleteket valószínűleg a kor egyik legnagyobb színházi kiválósága, Pietro Travaglia készíthette. Az olasz építész, díszlettervező, színházi festő mindenesetre 27 évig állt Fényes Miklós szolgálatában, valószínű, hogy a bábszínházi és opera díszletek mellett, ő tervezte meg az eszterházi bálok, udvari ünnepségek, tűzijátékok látványát is.  

Travaglia 1780-as évekből származó vázlatkönyvét az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. 

Ehhez hasonló lehetett egy eszterházi előadás díszlete is.

dscn3660.jpg

A 18. század marionettbábjainak teste általában fából, papírmaséból, kitömött textilből készült, a kezek, lábak fából vagy ólomból. Így jegyzi a színháztörténet. A ruhák viszont "valódiak" voltak. A színház akkoriban is költséges passzió volt, nem csak az épület fenntartása, a színészek, a díszletek kerültek sokba, hanem a csodálatos jelmezek, kosztümök (bársonyok, ezüst csipkék, selymek, tüllök, gyöngyök) is.

Ez a két ruha 18. századi minta alapján készült. 

dscn3647.JPG

 

dscn3659.JPG

A herceg színházi gardróbjából nem maradt fenn egyetlen balettjelmez sem. Fennmaradt viszont ez a hét táncjelmez terv (szintúgy az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában), melyet Travaglia terveiként tartanak számon. Ma is kutatják, melyik előadáshoz készülhetett. 

dscn3641.JPG
A színházban igen különös belső fogadta a látogatót, ami valójában egy díszes műbarlang volt, a grotta. Pazar látvány lehetett, ezernyi gyertya sejtelmes fénye világította meg a kövekből, megolvadt fémekből, túlégetett téglákból, műmohából, kagylóhéjakból és faragott kövekből kialakított falakat. Csobogókút, a háttérből kiemelkedő puttók és maszkok - köztük egy faunfej - gazdagították a látványt.

A grottából - melyet Fényes Miklós időszakát követően lebontottak, a falakról a díszítéseket leverték - mindössze néhány kő és kagyló maradt. No és ez a kissé ijesztő faunfej. dscn3681.JPG

Fényes Miklós egykori marionettszínháza ma koncert és színházteremként működik, ez ad otthont az Eszterházi Vigasságok zenei programjainak. Talán Haydn is e helyen vezényelt, mindenesetre igyekeztek megőrizni mindent, ami Fényes Miklós korából megmaradt. Tényleg csodálatos lett.
fertod2.jpg Fotó: Batár Zsolt, Forster Örökséggazdálkodási Központ

Források, melyekben kutakodtam: színháztörténeti kiállítási anyag / Esterházy kastély, Köszönet, hogy megnézhettem, a kiállítás egyelőre nem látogatható.

Régi - új magyar építőművészet/ meonline.hu, design.hu, doktori.bme/ történeti kutató műhely, Dávid-Fatsar: Esterházy Fényes Miklós herceg itineráriuma, és a kastély weboldala 

Fotó:saját

 

A bejegyzés trackback címe:

http://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr2411985864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.